Elkótyavetyélte az anyja házát, azt, ahol ő maga is felnőtt. Hát milyen ember az ilyen? Szegény asszony segíteni akart neki, amire ráment az otthona. Idős fejjel most albérletben kell élnie a takaros ház helyett, amelyért egész életében dolgozott – mesélte felháborodva lapunknak Dávid egyik károsultja, akinek az információját a család egyik tagja is megerősítette. Ha pedig az énekesnek már semmilyen ingatlan és ingóság nincs a nevén, az adósságot sem tudja rajta behajtani a hatóság. Ez tehát azt jelenti, hogy Fekete Dávid alig egyéves ikerfiai örökölhetik majd édesapjuk tetemes adósságát. – Ha nem tudja behajtani a hatóság az adósságot, az örökösökre száll, amit csak akkor nem kell kifizetniük, ha visszautasítják az egész örökséget – tájékoztatta lapunkat a jogász, aki azt is elárulta, a kártérítést az énekes fizetéséből is vonhatják szabadulása után, ez azonban a gyerektartással együtt csak a fizetése ötven százaléka lehet. Így kis léptékkel lenne törleszthető a százmilliós összeg. – A gyerektartást még a börtönben járó illetményből is vonhatják, de a szabadulás után mindenképpen megteszik, ha az illető nem fizeti magától.
Jövő hétvégéig el kell dőlnie, hogy a Megasztár egykori énekese továbbra is börtönben várja a tárgyalását, vagy enyhítenek a hatóságok a kényszerintézkedése mértékén. Fekete Dávidot idén májusban vették őrizetbe, jelen állás szerint pedig november hatodikáig kell bent maradnia. A hatóságoknak a jogszabályok szerint legkésőbb öt nappal a lejárati időpont előtt kell dönteniük a hosszabbításról vagy az enyhítésről. A fejlemények akár reményekkel is eltölthetnék Dávidot, hiszen nincs kizárva, hogy a tárgyalás előkészületének végéig házi őrizetbe kerülhet, ami nyilvánvalóan sokkal komfortosabb lét, mint a börtönfalak közti élet. Örülnie még sincs sok mindennek, mert a májusi bentléte óta számos olyan esemény történt, ami nyilvánvalóan negatívan befolyásolja a jövőjét. Ezek közül az egyik és talán legfontosabb, hogy a felesége, Regina beadta a válókeresetet. A papírokat a Bors értesülései szerint a börtönbe postázta az asszony jogi képviselője, ezzel is érzékeltetve, hogy Dávid ikerfiainak édesanyja nem szeretne sokáig várni arra, hogy hivatalosan is elválasszák őket.
Fekete Dávid felesége korábban kezdeményezte a válást a bíróságon, egyúttal teljes felügyeleti jogot is kért a közös gyermekeikre. A lap úgy tudja, hogy a válóperes tárgyalás valószínűleg ősszel kezdődik, és mivel Fekete jelenleg börtönben van, jó eséllyel az anyának ítélik az ikreket.
Tessék, most teljesül az álmom! Kiemelt kép: Instagram/@fekete_david_singer
Legismertebb leányjáték a karikázós volt. Ez főleg a palóc vidéken és a Dél-Dunántúlon volt jellemző. A karikázó eredeti kísérete nem zene, hanem egyszólamú ének, amelyre szabályozott kör alakban táncoltak. Galgamácsán is járták a karikázót, Esztergom vármegyében pedig Libádon, 1932-ben gyűjtöttek egy máig híres karikázót. Ugyancsak nagyböjti szokás az úgynevezett sajbózás. A név német eredetű. Szatmár és Nógrád vármegyében is feljegyezték még az első világháború előtt. Német és magyar fiatalok vasárnaponként összeültek, tüzet raktak. A legények fakarikákat készítettek, amelyeket hosszabb botra tűztek és megtüzesítettek. Ezután a fejük felett lóbálva deszkához verték, elrepítették, miközben annak a leánynak a nevét kiáltották, akit kedveltek. Hamvazószerda utáni első vasárnap csonkavasárnap, böjt első vasárnap. A katolikusok enni a húst a jó pénteken?. Főleg a németek kedves ünnepe. Ez az emléknap kapcsolódott a tűzgyújtáshoz. A következő vasárnap neve böjt másodvasárnap, nevetlen vasárnap, guzsajvasárnap, vitézvasárnap. A harmadik vasárnap böjtharmad, holdközépvasárnap, szemek vasárnapja (oculi).
De hogy lehet, hogy a hal fogyasztását régebben és most is gond nélkül engedélyezték? A párizsi halpiac nagyböjt idején 1875-ben Print Collector / Getty Images Hungary Miért lehet halat enni? Ennek megértéséhez először is közelebb kell kerülnünk a hús fogalmához. A gasztronómia csupán a madarakat, kétéltűeket és az emlősállatokat tekinti húsalapanyagnak, a halak, más vízi állatok – csigák, kagylók, rákok – kivételt képeznek. Ez utóbbiak nem melegvérűek, húsuk szerkezete is kicsit más – persze ettől még nem válnak zöldséggé, csupán furcsa kivétellé. Index - Belföld - Szerdán kezdődik a katolikus nagyböjt. A zsidó vallásban sem tartják a szó szoros értelmében húsnak a halat, parvénak, azaz semleges ételnek számít, vagyis együtt főzhető tejjel, tejtermékekkel, és böjti időszak alatt is engedélyezett. A nyugodalmas halfogyasztáshoz hozzájárul még az is, hogy igazából soha nem tekintették ünnepi ételnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy hithű katolikusként péntekenként kilószámra kagylót és homárt kéne vacsoráznunk, esetleg méregdrága halhúst: a lényeg nem az ennivaló pontos meghatározásán, hanem a hozzáálláson múlik, a cél a vezeklés, az önmegtartóztatás, a szellemi kiteljesedés.
A gyulladáskeltő anyagok szintje csökken. A relatív rövid ideig tartó tápanyaghiány aktiválja az életben maradásért fontos géneket, önmegsemmisítésre készteti a torz sejteket és sejtalkotókat, megsokszorozza az antioxidánsok védelmi rendszerét és az energiatermelő mitokondriumok aktivitását. Javulnak az anyagcsere-paraméterek: csökken a vércukor és a vérzsír értéke, javul az inzulin érzékenység, fogy a raktározott zsírszövet és javul a májban raktározott zsír aránya. Emellett javul az idegsejtek alkalmazkodó képessége, a figyelem, a koncentrációképesség, a gondolkodási sebesség, valamint a reflexek is. Katolikus böjt szabályai. Mire kell odafigyelni böjtölés során? "Rövidebb és hosszabb böjtölés alkalmával is fontos a bőséges folyadékfogyasztás, napi minimum 3 liter vizet igyunk meg! Mérsékeljük a sportolás intenzitását is! A gyógyteák, szűrt zöldség és frissen préselt, hígított gyümölcslevek kifejezetten jótékony hatásúak. A szauna, mint méregtelenítő eljárás, is elfogadott, ám oda kell figyelni a folyadék, és az elektrolit visszapótlására!
Nagyböjt a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét előtti felkészülési időszak. Ez a negyven nap azonban nemcsak a hívő emberek számára fontos, rengeteg népi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Ezekről beszélgettünk Koltay Erikával, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusával. – Kezdjük a legelején: honnan ered a nagyböjt elnevezés? – Az egyházi év során több böjti időszak van, ebből a még ma is ismert nagyböjt a legkiemelkedőbb. Maga a böjt a mértékletesség cselekedete, a Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint: "Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. " Ennek bibliai előzménye Jézus negyvennapos böjtje a pusztában, ahová azért vonult el, hogy felkészüljön küldetésére. Arról nincs pontos adatunk, hogy az Egyház mikor tartott először böjtöt, valószínűleg a kezdetektől, de a Kr. u. 4. századból már vannak írásos adatok erről. – A böjt tehát szorosan kapcsolódik a katolikus egyházhoz?