A főváros és környéke földrajzi, történelmi és közigazgatási értelemben egyaránt ″az ország szíve″. A régió magában foglalja a fővárost, Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyar környéki részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit. A tájat - a földtörténeti korok kőzeteket alakító és mozgató erőin túl - két természeti tényező formálta: a víz és az ember. Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis. A víz elsősorban a Duna. De a táj alakulásába "beleszóltak-szólnak" a hegyvidék többnyire békésen csordogáló, egyszer-egyszer sziklákat görgető, fákat tördelő, szurdokokat mélyítő, megvadult elemmé váló patakjai is. Aki ebben a régióban jár, a természeti és történelmi-kultúrtörténeti értékek kimeríthetetlen tárházából válogathat. A Dunától keletre A régió északi csücske, a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység turisztikai szempontból a Dunakanyar szerves része. A Börzsöny (vagy Berzseny) név magyarosan cseng, holott szláv eredetű: domblakókat, dombok közé települt embereket jelent. A 15 millió éves Börzöny az Ipoly völgye, a Duna és a Nógrádi-medence közé ékelődő, 600 négyzetkilométer kiterjedésű hegység.
A nyugati határvidéken és az Alpokalján több a csapadék, ezért itt kevesebb a napsütés, és az évi középhőmérséklet is alacsonyabb. A hegyvidékeken (Északi- és Dunántúli-középhegység) a nagyobb tengerszint feletti magasság miatt alacsonyabb az évi középhőmérséklet. A legmelegebb az ország délkeleti területe. Magyarország átlagos évi középhőmérséklete A csapadék évszakos változása Hazánk a Kárpát-medencében helyezkedik el, távol a tengerektől, az Atlanti-óceántól. Ez maghatározza az éves csapadék mennyiségét is, hiszen a csapadék jelentős része az óceánokból elpárolgó vízből származik. Kvíz Július 14. | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Az Atlanti-óceántól nagy utat kell megtennie a légtömegeknek, magas hegységeken kell átkelniük (nyugaton az Alpok, északon és keleten a Kárpátok), így elvesztik víztartalmuk jelentős részét. Magyarországon így viszonylag kevesebb felhőre és csapadékra lehet számítani. Viszont előfordulhatnak rendkívül száraz, vagy kifejezetten csapadékos évek. Magyarországon az évi átlagos csapadékmennyiség 400-850 mm. A legtöbb csapadék nyár elején esik.
Budapest januári középhőmérséklete –1 °C, a júliusi +21, 8 °C. Az évi közepes ingás a két adat különbsége: 22, 8 °C. A hőmérséklet évi közepes ingása éppen olyan jellemző adat, mint az évi középhőmérséklet. Debrecen évi középhőmérséklete (10, 0 °C) csak kis mértékben különbözik London középhőmérsékletétől (9, 9 °C), de a hőmérséklet évi közepes ingása már lényegesen nagyobb Debrecenben (23, 7 °C), mint Londonban (7, 4 °C). A hőmérséklet évi közepes ingása tehát az éghajlat (kontinentális, óceáni stb. ) jellegére is utal. Izotermatérkép A hőmérséklet eloszlásáról az izotermatérképek tájékoztatnak. Az izotermatérképek az egyenlő havi vagy évi középhőmérsékletű pontokat összekötő görbéket tüntetik fel (izo = egyenlő; termosz = hő; görög). Napfénytartam A napfénytartam a napsütéses órák száma. Kiszámítható például egy nap, hét, hónap és év napfénytartama. Budapest és környéke térkép | Utazom.com Utazási Iroda. Magyarországon évente 1700-2100 napsütéses óra van. Hőösszeg A hőösszeg mértéke a mezőgazdaság szempontjából fontos. Úgy számítjuk ki, hogy összeadjuk a tenyészidőszak napjainak napi középhőmérsékleteit.
Lehetőséget nyújt Magyarország egyes földrajzi tájegységei éghajlati jellemzőinek összehasonlítására, illetve bizonyos változók esetében az időbeli lefutás és változékonyság érzékelésére.
A Kisalföld (II. ) éghajlata kiegyensúlyozottabb, mint az Alföldé. Évi középhőmérséklete 10 °C; a január hónapé –1 °C, a júliusé, amely a legmelegebb, 19, 5–20, 5 °C. A hőmérsékleti ingás az országos átlagnak megfelelő. Erős az óceáni hatás. Sok a felhő, nagy a relatív nedvesség. Az Alföldhöz képest több a csapadék, vastagabb a hótakaró, viszont kisebb a napsütéses órák száma. A kiegyenlítettebb éghajlat következménye a ritkább késő tavaszi és kora őszi fagy. Az aszályhajlam is kisebb, mint az Alföldön. Ez az ország legszelesebb vidéke; az uralkodó szélirány az északnyugati. Az Alpokalja, a Dunántúli-középhegység és -dombság (III. ) éghajlata a legkiegyenlítettebb. Kevésbé zord a tél, s kevésbé meleg a nyár, mint az Alföldön vagy a Kisalföldön. Az óceáni hatás miatt itt több a felhőzet, s különösen az Alpokalján kicsi a napsütéses órák száma. A kedvező csapadékellátottság miatt ritka az aszály. Télen itt hull a legtöbb hó. A Bakonyban az erős szél miatt gyakoriak a hófúvások. Az éghajlati körzetek néhány jellemző klimatológiai adata A III.
A muskátlikat tárolhatod pincében vagy garázsban is. Itt is fontos, hogy a sötét mellett száraz is legyen a helyiség, illetve pár fokkal fagypont felett legyen a hőmérséklet. Egyik módja, ha így tárolod őket az, hogy vedd ki a balkonból és gyökerükről távolítsd el a földet, majd összekötve lógasd fel. Másik módja, hogy szintén a földből kiszedve és gyökerüket megtisztítva csomagold a töveket egyesével újságpapírba, így ládában, egymásra pakolva tárolhatod őket télen. Ebben az esetben nem szabad locsolni a növényeket! Nem kell félni, hogy kiszáradnak. Tavasszal, ha kiülteted, akkor néhány nap után erőre fognak kapni. Ha az erkélyről csak a lakásba teszed be, a muskátli teleltetése nem fog működni. Muskátli teleltetés utah.gov. A pihenés helyett a növény továbbra is növekedni fog, nyurgább lesz és lehullajtja a leveleit. Ha lehetőséged van rá, akkor inkább a lépcsőházban helyezd el a növényeket, ugyanis ott hűvösebb az idő. Ha mégis a lakásban marad, akkor világos, 15 fok körüli hőmérsékletű szobát válassz a növényeidnek.
Metsszük vissza a szárakat, a töveket pedig takarjuk be kb. 15 cm vastagon durva homokkal. A homok szerepe, hogy megóvja a növény gyökereit a hidegebb hónapokban, tavasszal pedig csak annyi dolgunk lesz, hogy eltávolítjuk a homokréteget és hagyjuk, hogy a munka többi részét a természet végezze el. Muskátli teleltetés utah.edu. Másik megoldásként, ha a futómuskátlit cserépben vagy akasztós kosarakban tartottuk, akkor egyszerűen hagyjuk, hogy a földjük kiszáradjon, majd költöztessük át a cserepeket vagy kosarakat egy hűvös, száraz, sötét helyre, például alagsorba, pincébe. Tavaszig el is felejtkezhetünk róluk, amikor is egy kis öntözővíz és napfény segítségével új életre kelthetők a téli álomba merült futómuskátlik. A növények túlélési aránya talán nem lesz a legoptimálisabb, viszont ez egy meglehetősen egyszerű és gyors módszer a teleltetésre minden olyan esetben, amikor szorít bennünket az idő. A futómuskátli mint szobanövény Ha a fentiektől eltérő módszert részesítünk előnyben, első lépésként a muskátlikat szedjük fel a virágágyásokból.
Korábban írtunk róla: Így válhat a muskátliból szobanövény! Ilyenkor gyökeresedik gyorsan a muskátli dugványa Legyen muskátli minden ablakban! Miért nem virágzik gyakrabban és dúsabban a muskátlim?
Arra azonban vigyázni kell, hogy ne érje őket rögtön a tűző nap, mert a télen legyengült növények zsenge hajtásai hamar megégnek.
A növényt egyharmad részben vagy felére vágjuk vissza; ez esetben is a fásodó, illetve előnytelenül megnyúlt szárakra összpontosítsunk. A muskátli visszacsípése A muskátli visszacsípése olyan eljárás, amelynek célja, hogy a növény megőrizze kompakt, tömött, bokros megjelenését. A visszacsípést elvégezhetjük frissen vásárolt és kiültetett, illetve áttelelt muskátlin is. Mi célt szolgál és hogyan metsszük meg a muskátlit? | Hobbikert Magazin. A visszacsípés ideális időpontja a tavasz. A metszést igénylő, hosszabb szárakat éles, tiszta metszőollóval metsszük vissza; ennek hiányában az ujjunkkal is visszacsíphetjük a szárakat. A hajtások negyedét-felét távolítsuk el. Ezzel oldalhajtások hozására késztetjük a növényt, ami többszörösen elágazó, bokrosabb, teltebb megjelenést eredményez. Tetszés szerint a tavasz végéig folytathatjuk a rendszeres visszacsípést. A muskátli visszametszése nem bonyolult művelet tehát, amelyet érdemes minden évben elvégeznünk, hogy a növényünk egészséges, megnyerő külsejű maradjon, és minél tovább gyönyörködhessünk dús lombjában, illetve mutatós virágaiban.
A levelesen maradt töveket a tőrészüktől néhány centiméterre vágjuk vissza, ezzel késztethetők arra, hogy a rejtett rügyekből kihajtva újra szép bokros, formás alakúra fejlődjenek, dúsan virágozzanak. A visszavágás biztonságosabb akkor, mikor már újra hajtani kezdenek. Minél fiatalabbak a tövek, annál gazdagabban virágoznak majd visszavágásukat követően. Hova tegyük a muskátlit? A muskátli nagyon fényigényes, a déli fekvésű helyeken a tűző napot is jól viseli. Egyes fajták, mint pl. Muskátli teleltetés utah.com. a tiroli futómuskátli károsodhat, ha egyidejűleg a levegő is nagyon száraz. Nagy termetű, mély árnyékot adó fák, pl. akácfák tövében a muskátli sokkal kevesebbet virágzik. Nem mindegy, hogy milyen muskátlink van: Muskátli fajták és igényeik>> A több gondozást igénylő, nagy virágú angol muskátliról ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen.
Az egészséges és nagyobb hajtásokat is vágjuk le bátran. Ezeket aztán érdemes megszabadítani az alsó leveleiktől és tápdús virágföldbe ültetni. Rendszeres locsolással pár hét alatt begyökeresednek és újabb növényeink lesznek. A muskátlikat nem szükséges évente friss földbe ültetni, azt elegendő 2-3 évente megtenni. A köztes években a tisztogatás után távolítsuk el a felső 3-4 cm földréteget és friss muskátli földet rakjunk a helyére. Ezután alaposan öntözzük meg a muskátlikat és tegyük világos helyre. Muskátli kiültetésének ideje - Muskátlik fagytűrése - YouTube. Azok, akik a föld nélküli tárolás hívei, szintén most kell, hogy elővegyék a növényeket és elültessék cserépbe. A növényeket friss földbe ültetve kb. egy harmadukig vissza kell vágni. Alapos beöntözés után nitrogén adagolásával érhetjük el, hogy szép nagy borkorrá fejlődjenek. Egy hónap múlva elkezdhetjük a tápoldatozást is, a muskátli a legtöbb növényhez hasonlóan szereti és busásan meghálálja, ha az élesztős lötyivel öntözzük hetente egyszer. A szabadba csak a fagyok elmúltával tegyük ki.