/Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…/ Continue reading → Csend van nagyon. Leesett 15 centi hó. Eddig is a világ végén voltunk, de most méginkább. Gyönyörű a táj, sétáltam egyet. A híradó mutatja az áldatlan állapotokat. Itt ritkán esik a hó, és olyankor megáll az élet. A Tesco is lemondta a kiszállítást. Balesetek, torlódások, késések az országban. Holnap lett volna a bácsi feleségének a temetése, de elhalasztják. Szegény sírdogált ma is többször. Félne is kimenni, alig tud járni. Mivel kicsit demens, ha zavar keletkezik az aktuális történésekben repetitíven kérdezgeti, hogy mi az aktuális helyzet. "Van elég olaj? Egy férfi naploja videa. ", "Ugye ma nem kell menni sehová? ", "Van elég étel? ", "Van elég whiskey? ", "Hogy lesz akkor a holnapi nap? ". Aztán mikor megnyugszik, elcsendesedik, megpihen. Most alszik, szuszog a nagy, kedves, barátságos lénye. Ennyire békés és kedves férfival ritkán találkozik az ember. Ki hitte volna egy volt katonáról, hogy ez lesz. ( Aki nem olvasta korábbi posztjaimat és nem tudja, annak mondom, hogy nem vagyok túl jó véleménnyel a férfi ügyfelekről. )
6 Megrongálják az áldozat járművét vagy személyes tulajdonát. 7. Hangos zajokat keltenek az otthona vagy munkahelye körül. (Ez Dr. John Hall Guinea Pigs című könyvének felsorolása, bár apróbb módosításokkal magyar viszonyok közé is alkalmazható lenne, még szerencse, hogy ilyesmi meg sem fordult soha, senkinek a buksijában. ) A szomszédokat gyakran győzik meg hamis FBI-os papírokkal az elkövetők, és attól kezdve nekik dolgoznak. Egy férfi naploja teljes film. Az egész művelet az áldozat elidegenítését, izolációját szolgálja. Szóval ez a fajta zaklatás gyakran oda vezet, hogy az "áldozatnak látnia kell a doktort", gyakran pszichiátert. A pszichiátriának pedig megvannak az eszközei az ilyenfajta emberek diagnosztizálására. A rendőrség általában ilyen esetekben a sértettet, mint szavahihetetlen elmebeteget, elutasítja. Amerikában nagyon kis százalékban sikerül az ilyen bűntettek elkövetőit rács mögé juttatni. Érdekességként mondanám még el, hogy ezekben az ügyekben érintve vannak pénzintézetek is, és a lakossági szolgáltatóknál is vannak embereik.
Értékelés: 88 szavazatból Jack Giomoro sikeres ügynök. Szép felesége, egzisztenciája van. Beiratkozik egy kurzusra, ahol írást tanulna, és ahol az első feladat egy napló vezetése. Egy ferfi naploja amerikai film. Jack mindent leír a naplójába, amit egy csalódott ügyfele ellop tőle, hogy ellene használja fel, hiszen Jack élete sem makulátlan. Eközben a felesége is megcsalja, így egyre reménytelenebb helyzetbe kerül. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A Titanicról 705 embert mentett ki a Carpathia legénysége. dr. Lengyel Árpád segítette a hajóra az embereket, szót is váltott velük, de később nem említette, hogy találkozott e magyar túlélőkkel. Szervezett zaklatás – Egy átlagos férfi naplója. Ha így lett volna, valószínűleg ezt is elmeséli a későbbi előadásai során. Pedig a korabeli lapok szerint voltak magyar utasai a Titanicnak. Az újságok szerint Cirbusz Géza egyetemi tanár és Horváth Dénes egyetemi hallgató megmenekült, egy állítólagos magyar nászutas pár viszont eltűnt, de még a nevüket sem tudták megállapítani. Egy bizonyos Reischl Mátyás pincér neve is felmerült a megmentettek között, és egy soproni család tragédiájáról is írtak a lapok később, akiknek állítólag a gyermekeik nem élték túl a Titanic-katasztrófát. Ami tény, Kass János, a szegedi Kass-vigadó tulajdonosa a Londonban élő fiát kérte meg, hogy váltson jegyet számára egy Amerikába tartó hajóra, a fiú pedig vett is jegyet a Titanicra. Kass János azért úszta meg a tragédiát, mert a szegedi éttermében sok lakodalmat kötöttek le, ő pedig ezért elállt az utazástól.
Illetve ott volt a szemem előtt, csak ki kellett lépni a válaszokért a komfortzónámból (divatos szóval élve), és sikerült meglátni ennek az egész betegségiparnak, gyógyszerkísérletnek, jogi és társadalmi ellehetetlenítésnek a komplexitását, amihez hozzá járul egy mindez idáig tagadott, de nyilvánvaló tényező: a technológiai zaklatás. Szép dolog az ezzel való foglalkozás, de mostanában úgy érzem, meghaladja az erőmet. (És esetleg nem is veszi jól ki magát bizonyos körökben. Egy elpusztíthatatlan nő naplója 3. rész - Férfi nélkül, egyedül. ) A tanszékvezető már az elején megmondta, hogy jobb lenne leszállni erről a betegség vonalról, és különben is miért akarok újságíró lenni, ha már az vagyok. Hát, az origós időkben sem lehettem egy túl nézett újságíró (blogger), de most meg már tényleg csak blogokon lehetséges ennek a fajta megközelítésnek a tárgyalása, meg még max, ha könyvet írnék róla, ami eszembe is jutott, a mainstream médiába a témával bekerülni gyakorlatilag szinte lehetetlen (az eddigi tapasztalatok szerint). Szóval záródolgozati témának úgy tűnik, maradna a korábbi témám, az interactive fiction játékok története és jelene, azért az sem valami nagy szám.
Mindenekelőtt saját magunkat kell felmérnünk, mivel jóformán mindnyájan úgy látjuk: többre vagyunk képesek, mint amennyire valójában képesek vagyunk. Kiváltképp meg kell válogatnunk az embereket: méltók-e arra, hogy életünk egy részét értük áldozzuk, vagy időpocsékolás, amit rájuk szánunk, mert egyesek még bűnünkül is képesek felróni szolgálatainkat. A tehetség, ha kényszerítik, nem felel meg a várakozásoknak, és a fáradozás, ha a természet ellenére való, eredménytelen. Semmi sem okozhat annyi gyönyörűséget lelkünknek, mint a hű és kellemes barátság. Mekkora szerencse, ha vannak olyan keblek, akiknek biztonságban kiöntheted minden titkodat, akiknek lelkiismeretétől jobban félsz, mint a magadétól, akikkel a beszélgetés lecsillapítja nyugtalanságodat, akiknek véleménye tanáccsal ér fel számodra, akiknek vidámsága eloszlatja szomorúságodat, sőt: akiknek már a puszta látása is gyönyörködtet. Himnusz a békéről – Wikiforrás. Ezeket [a barátaidat] amennyire lehetséges, azok közül válasszuk, akik mentesek a szenvedélyektől, a hibák ugyanis ragadósak, mindenkire átterjednek, aki a közvetlen közelünkben van, a velük való érintkezés is árt.
A balkézről való feleség már régen elmúlott, a takácsot elhagyogatták az asszonyok. De hát nem lehetséges-e, hogy a hűtlen macska újra visszatér a régi házhoz? Parka uram a hordó alakú várra mutatott: - Ott vannak a foglyok, katona.
Észrevette ezt a farkas, megkérdezte: - Mit eszel, róka komám? - Éhes vagyok, megeszem saját magamat. - Adj nekem is. - Miért adnék? Én eszem magamat, edd te is magadat. Szót fogadott a farkas, felharapta a saját hasát, de bele is pusztult. A ravasz róka pedig megette a farkast. Megette a farkast, lefeküdt pihenni. Másnap jó erőre kapott, és megpróbált kijutni a veremből. Első nekirugaszkodásra nem sikerült, de másodszorra már ügyesebb volt. A róka egyenest az országútra tart. Egyszer csak látja, hogy egy gazdag bojár közeledik, háromlovas szánon. A lovak nyakában csilingelnek a csengők. A róka bevárja a szánt. Odaér a szán a róka közelébe, és a kocsis megpillantja a rókát. Kérdi a bojárt: - Egy keshedt róka ténfereg itt. Elfogjam? - Menj és fogd el, aztán hozd ide a trojkára. A kocsis leszállt, üldözőbe vette a rókát. De hiába üldözte, csak nem érte utol. Most már leszállt a bojár is, és ketten kergették a ravasz rókát. A róka egyre tovább és tovább csalogatta a bojárt meg a kocsist, majd nagy sebesen visszafutott a szánhoz, felugrott rá, mancsába ragadta az ostort, gyeplőt, és hajrá, elvágtatott.