A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a "kék plakátos" Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért. A kormánypárti véleményt szajkózó, magát függetlennek beállítani próbáló Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft. Szánthó Miklós: A posztkommunista struktúrák megtörése zajlik a médiában - Magyar Nemzeti Médiaszövetség. három év alatt 130 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától működési költségekre, és további 43, 5 milliót az MNB egyik alapítványától kutatásra és tanulmánykészítésre. A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok.
Felidézte: az 1990 előtt felhalmozott politikai tőkét a kommunista elit sikeresen transzformálta át médiabeli és gazdasági erővé. – A baloldal sokáig akkor is hatalmon volt a kétezres évek közepéig, ha épp nem volt kormányon – fogalmazott Szánthó Miklós. Hozzátette: napilapok, hetilapok, megyei lapok voltak a baloldalhoz köthető tulajdonosoknál, nagyon közel álltak ahhoz, hogy monopóliumuk legyen a valóságértelmezésben, ők alkották meg a narratívát. Szánthó Miklós: Az ellenzék puccsot készítene elő a demokrácia ellen. Az alapítványi elnök szerint a baloldali nyilvánosság ebben a légkörben szocializálódott, korábban ők határozták meg, hogy hol az origó, és ehhez képest mi, mennyire van jobbra vagy balra. – Nekik az számít sajtószabadságnak, ha ők vannak ebben a pozícióban – véli Szánthó. – Beleszoktak abba a helyzetbe, hogy ők mondják meg, mi a tény és mi a vélemény – emlékeztetett. Előadásában azt is mondta az igazgató, hogy a változás a 2000-es évek közepétől indult el, a jobboldal ekkor kezdte maga mögött hagyni azt az időszakot, amikor egy napilap, egy hetilap és egy rádió volt csak konzervatív az egész piacon.
Vagyis az adófizetőkre nem tartozik, hogy mire használja fel a pénzüket egy fideszközeli, magát jogásznak és civilnek mondó csapat. Találatok: [ 4] Oldalak: 1
Az igazi, erkölcsi tekintély forrása alapvetően a múlt és a vér: tradíciónk, szokásaink, kultúránk, őseink és családunk bölcsessége. A posztmodern liberalizmus hívei nem hiába akarják olyan elementáris erővel elmondani, hogy a történelemnek miért van "vége" – vagy ha nincs is vége, legalábbis bebizonyítani, hogy ami itt eddig történt a nyugati civilizációban (és amiből alapvetően eredeztetjük és definiáljuk magunkat, azaz a múltunk), az rossz, bűnös, ezért végképp eltörlendő. Eltörlendő a hagyomány, a tekintélytisztelet – és persze a család meg a "társadalmilag ránk erőltetett nemi szerep" is: mert a pater familias tekintélyének családon belüli megtörésével lehet a legnagyobb pofont adni az autoritasnak. Helyükre persze ál- vagy póttekintélyek kerülnek, melyek új, transznemű, vegán svéd diáklányok képében igazolják majd a liberális paradigmát, miszerint ha eleget lájkolunk a Facebookon, megállíthatóak a szibériai és amazóniai erdőtüzek. Érezzük jó mélyen a csontjainkban: ez az egész tekintélyrombolós-egyenlőséges dolog abszurd, ellenkezik az ember természetével és összeegyeztethetetlen a társadalom szükségleteivel.
A tekintélyelvűséget így "zsarnokságnak" állítják be, ami viszont óriási tévedés. Amint arra a filozófus Hannah Arendt rámutatott, a tekintélytisztelet értelemszerűen elutasítja a fabrikált egyenlőségkoncepciókat, a totalitariánus rendszerek viszont kifejezetten egalitárius, "tömegegyenlősítő" természetűek. Tehát bár a két fogalom egyáltalán nem azonos, "antidemokratikus" vonásai miatt a tekintély a modernségben folyamatos támadás alatt áll, tiszteletét és elismerését a liberálisok folyamatosan erodálják. Az amerikai magyar politikai gondolkodó, Molnár Tamás Az autoritás és ellenségei című, 1976-os művében már a tekintély válságáról, hanyatlásáról írt, miközben plasztikusan összefoglalta, miről is van szó: "Az autoritás kötőanyag, amely együtt tartja az embereket, az a tényező, amely lehetővé teszi, hogy támaszkodjanak egymásra a társadalmi, materiális és kulturális tranzakciók során: pozitív, természetes tényező. A természet feladataink, felelősségeink, életcéljaink szerint elválaszt minket egymástól, bizonyos szempontokból egyenlővé tesz, más szempontokból egyenlőtlenségeket eredményez – az egyenlőtlenség kelti a vitát az autoritásról: ez szítja az ellenállást, amivel e fogalom azokban a korszakokban találkozik, amelyekben izzik az egalitarizmus szenvedélye. "
2021. december 10-én rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – "A bajnai Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése" nevű projekt ünnepélyes megnyitóját (GINOP-7. 1. 1-15-2015-00004). Az európai uniós támogatás összege 1. 723. 500. 000, -Ft, a hazai támogatás összege pedig 557. 161. 348, -Ft. A projekt összesen 2. 280. 661. 348, - Ft forrásból valósult meg 2018 és 2021 között. Sándor–Metternich-kastély, Bajna • Kastély » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az átadáson Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. /Arcolat 2021/David Mankovics A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke 2008-ban készített átfogó elemzést a Sándor-Metternich kastélyról. (A teljes tanulmány elolvasható a honlap Építészeti értékek menüjében a Sándor-Metternic-kastélyról szóló oldalon. ) A tudományos dokumentáció az épületegyüttes felmérésén kívül a jövőbeni hasznosíthatóságra is javaslatot tesz: az elkülönülő épületszárnyak lehetővé teszik a lakó- szállodai, teázó-kávézó, éttermi, előadótermi és koncert-rendezvénytermi hasznosítást. És bár az épületegyüttes teljes felújításáig még hosszú időnek kell eltelnie, rendezett tulajdoni viszonyok nélkül a komolyabb tervezés elképzelhetetlen. Sándor-Metternich kastély | ERRE-ARRA fotós ajánló. Ez a feltétel a legutóbbi testületi döntéssel valósult meg, hiszen a Sándor-Metternich-kastély épületegyüttese - a katolikus templom kivételével, mely egyházi tulajdon - hosszú évtizedek után kizárólagosan a biatorbágyi önkormányzat tulajdonába került. Forrás: Saját tapasztalataink 2013 tavaszán jártunk itt. Az épület egyik részében iskola működik, a másik része eléggé elhanyagolt, nem látogatható.
Igazi klasszicista építészeti műremek áll Bajna központjában; Sándor Móric, a hírhedt ördöglovas egykori kastélya hosszú évtizedek elhanyagoltságából született újjá. Sándor Móric gróf, a későbbi ördöglovas fiatalon örökölte a családi uradalmat, és egészen addig nem is nyúlt az akkor már elavultnak számító bajnai épülethez, amíg feleségül nem kérte Metternich Leontine hercegnőt. Sándor-Metternich-kastély - Biatorbágy - KASTELYOK.COM. Az osztrák birodalom nagyhatalmú kancellárjának leányát egy csodás kastéllyal akarta elkápráztatni, ezért a korabeli építészet legnagyobb alakját, Hild Józsefet bízta meg azzal, hogy az épületnek új, modern külsőt varázsoljon. Hild a korábbi kastélyt egybekapcsolta a melléképületekkel, és egységes, immár a kor építészeti stílusának megfelelően klasszicista épületegyüttest hozott létre, amelynek leglátványosabb eleme a kastély főhomlokzatát díszítő korinthoszi oszlopsor. Az 1834-re elkészült kastély klasszicista enteriőrjeit Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője alakította ki, akivel Sándor Móric itáliai utazásai során ismerkedett meg.
A híres istálló új tetőszerkezettel ugyan, de továbbra is az idő martaléka volt. A belső tér felújításra várt. Néhol megmaradt a régi stukkó, a padló azonban hiányzott. A kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében [ szerkesztés] Az épület végül a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként, a "A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése" című projekt keretében 1, 5 milliárd forint európai uniós (GINOP 7. 1. 1-15-2015-00004), valamint 239 241 437 millió forint hazai forrásból újult meg. A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes addigi állagmegóvó munkálatai után a fejlesztés alapkőletételére 2018. március 28-án 13 órakor került sor. A fejlesztés eredményeként megújult a kastélyépület és parkja, az épület látogathatóvá vált, és a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően vonzó attrakcióval várja a látogatókat. A kastély a hazai műemlékállomány kiemelkedő értékű alkotása. A középkori alapokon álló barokk, majd klasszicista stílusban kiépített egykori főnemesi rezidencia helyreállítása kiemelkedő gondossággal és magas minőségű munkával történt.
De legalább őrzik. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni. Kapcsolódó cikkek a Magazinban A kastélyegyüttes és a park felújítása mellett a főépületben az "Ördöglovast", azaz gróf Sándor Móricot és lányát, a "divatdiktátor" Sándor Paulina grófnőt bemutató tárlat nyílt. Az épület helyreállítása már korábban ICOMOS-díjat kapott. Kapcsolódó Légből kapott képek A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül "újjászületik"a bajnai Sándor–Metternich-kastély. A kastély ékessége lesz az unikális belső falfestések és díszburkolatok rekonstrukciója. A látogató megtekintheti a földszinti kiállításban elhelyezett eredeti miseruhákat, továbbá archív képeket, fotókat, interjúkat láthatnak a kastély történetéről, valamint egy animációs filmet is. A fénykor mellett megjelenik a pusztulás kora, a II. világháborút követő évtizedek. A kastély felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható. (2020. 03. ) A Sándor-család bajnai uradalmi központjában álló főúri otthonból Sándor Móric, az Ördöglovas varázsolt fényes pompájú kastélyt, amikor feleségül vette Metternich herceg lányát.
A kastély kerti homlokzata. Az erkélyről ugratott le "ördöglovas". A Gerecse alatt fekvő Bajna községben fekszik a Sándor-Metternich-család egykori kastélya. Az épület mai alakjának kialakítója az egyik legérdekesebb magyar főúr, Sándor Móricz volt, akit őrült mutatványai miatt csak "ördöglovasként" emlegettek. Sándor Móricz egyik mutatványa. Kép forrása. Sándor Móricz átugratja a narancsház melletti kertészet falát. A baleset sokak szerint nem Linzben, hanem Bajnán történt, amikor a képpel ellentétben nem a földön, hanem az egyik üvegházban landolt... Kép forrása. Az Esztergom megyében élő Sándor-család egyik ősi birtoka Bajna (ezen kívül palotájuk volt a megyeszékhelyen a közismert budai mellett). A barokk kastély átépítője, Móric meglehetősen érdekes ember volt. Apja haláláig tiltotta a lovaktól (nyilván nem véletlenül), ugyanis attól kezdve egyre őrültebb lovasmutatványokat hajtott végre: lóval vágtatott fel a budai várba vezető egyik lépcsőn, majd vendégségbe is lóval járt - az emeletre is.