tanszékvezető, egyetemi tanár Szoba: ÁJK C/9/B Telefon: 52/512-700/74800 Email: Feladatköre: Fogadóóra: Hétfő 10. 00-11. 00 (Csak szorgalmi időszakban! ) Oktatott tárgyak: Szociológia Etnoszociológia Elitszociológia Társadalmi és kultúraközi kommunikáció Önéletrajz CV - English Publikációk Ismerje meg a debreceni jogi kart! Partnereink, kapcsolataink
Boltjaink | Fizetés és szállítás Segítség Hírlevél Help Regisztráció Elfelejtett jelszó Mindenhol Könyv Film Zene Kotta Hangoskönyv eKönyv Antikvár Játék Ajándék kategória szerző cím sorozat kiadó ISBN évszám ár - Előrendelhető A mezők bármelyike illeszkedjen A mezők mind illeszkedjen Líra törzsvásárlónak további kedvezmények> Ingyenes szállítás 10. 000 Ft felett Akciók Újdonságok Főoldal > Dr. Fónai Mihály Személyes ajánlatunk Önnek Egy nő harca Magyarországért Szakács Árpád 2790 Ft 15% 2371 Ft A könyvkötő Bridget Collins 4990 Ft 4241 Ft A herceg és én - A Bridgerton család 1.
Szöveggyűjteményünk a magyar kultúrpolitika 1920-tól 1990-ig terjedő történetének bemutatására vállalkozik. Fónai Mihály könyvei - lira.hu online könyváruház. Elsőként a kultúrpolitika fogalmával és felépítésével ismerkedünk meg. A kultúrpolitika meghatározásánál az ismertebb hazai elméleti modelleket vesszük figyelembe. Az egyes korszakok jobb megértése és a közölt tanulmányok, illetve források értelmezése, elhelyezése céljából az egyes fejezetekhez elemző bevezetéseket írtunk, melyek a korszakokat feldolgozó monográfiák főbb ismeretanyagát tömörítik, illetve korábbi saját kutatási eredményeinken alapulnak.
Egy facebook-hozzászólásban felmerült a kérdés, miért akarnak a külföldiek magyarul tanulni? A témáról Kiss Gabival, a zágrábi egyetem lektorával, magyar mint idegen nyelv szakos tanárral, a Balassi Intézet munkatársával beszélgettünk. Gabi társszerzője a Jó szórakozást magyarul! című könyvnek, és nap mint nap találkozik olyan diákokkal, akik magyarul tanulnak. A beszélgetés második részében a diákok Fordítóházbeli munkájáról, Gabi legizgalmasabb kihívásairól és a diákok által legnehezebbnek tartott szerkezetekről és legszebb szavakról beszélgettünk. – Milyen motivációról tudnál még beszámolni a külföldiek magyarnyelv-tanulását illetően? – Úgy is lehet élni hosszabb-rövidebb ideig egy országban, hogy nem tudunk semmit az adott ország nyelvén. Hogy Hangzik A Magyar Nyelv A Külföldieknek: Hogy Hangzik A Magyar Nyelv A Kulfoldieknek 5. Csak nem érdemes. Hiszen amikor a célnyelvi környezetben külföldiként a saját anyanyelvükön kezdünk kommunikálni a minket körülvevő emberekkel, rajtuk keresztül olyan autentikus ismeretekre teszünk szert átmeneti vagy végleges otthonunkról, annak lakóiról, amelyek nagy részét egy útikönyvben soha nem találnánk meg.
VIDEÓK Egy régi cseh film egyik jelenetében halandzsa-magyarul hadovál az egyik színész. Ők tehát ilyennek hallják a nyelvünket. hirdetés A cseh Funebrák című film 1932-ben készült jelenete vírusként terjed a Facebookon. A jelenetben szereplő színésznek úgy kell beszélnie, mintha magyarul mondana el valamit. Persze erről szó sincs, egy, a magyarhoz valamennyire hasonló halandzsanyelven balblázik. A feladatot sikeresen megoldja, a hangok, a hanglejtés meglepő módon hasonlít a mi nyelvünkre, persze, a hatás kedvéért pár magyar szó is elhangzik. Vlasta Burian cseh színész eredetileg focista volt. Kilenc év sport után visszavonult és filmszínész lett belőle. A II. világháborút megelőző időktől több filmben is ő volt az ügyeletes komikus. 1944-ig színházat is vezetett, ráadásul sikerrel. Ám a helyet a nácik bezáratták. A háborút követően kollaborálással vádolták meg, ezért bebörtönözték. Hogy hallják a külföldiek a magyart 5. 1950-ben állhatott újra színpadra, de hivatalosan csak 1994-ben mentették fel a vádak alól. Ekkor már 32 éve halott volt.
Némiképp árnyaltabb és érdekesebb képet kapunk azonban az olyan elterjedtebb, több kontinensen is használt nyelvek esetében, mint a spanyol vagy az angol. E nyelveket több százmillió anyanyelvi beszélő használja egymástól nagyon távoli területeken, így több beszélt változatuk is kialakult. Ezek a nyelvváltozatok alapjaiban ugyan nem különböznek egymástól – alak- és mondattanilag, valamint "köznyelvi" szókincsük tekintetében nincsenek lényeges különbségek köztük –, azonban az egymástól távol eső területeken beszélt változataik akcentusában (dallam, beszédmodor, egyes hangok jellegzetesen eltérő ejtésmódja stb. ) és mindennapi szókincsében jelentős eltérések lehetnek. Ehhez elég, ha csak összehasonlítjuk pl. Keresés a ferfibarlang.hu oldalon: Így hallják a külföldiek a magyar nyelvet. a tipikus madridi és a tipikus mexikói spanyol beszédet – az avatatlan fül vagy egy kezdő nyelvtanuló számára elsőre akár úgy is tűnhet, mintha nem is ugyanazt a nyelvet hallanánk (itt mutatkozik meg többek között az a probléma is, hogy miért nem lehet tudományos alapon meghatározni a nyelv és a nyelvjárás közötti különbséget).