A Horvátország és Magyarország között szeszélyesen kanyargó Mura igazi kincse a tájnak. Hajdanán a történelmi határt képezte a két ország között, de a gyakori mederváltás miatt ma már itt is, ott is átcsap a két szomszédos állam területére. Partizán sziget a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © A Mura folyó Ausztriában, A Hohe Tauern hegységben ered, 1764 méteres magasságban. Teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. A magyarországi 48 km-es szakaszon a folyó már nem azt az arcát mutatja, mint az Alpokban, ahol a Magas-Tauern bércei közül még igazi hegyi folyóként tör utat magának a Kárpát-medence felé. CÍmlap. Jócskán megszelídülve éri el hazánkat Kerkaszentkirálynál, mégis azt mondhatjuk, hogy vad, zabolátlan folyó, mely a mai napig változtatja medrét, kavicszátonyokat épít, partfalakat mos alá. Nagy kanyarulatait lefűződött morotvatavak kísérik, árterében pedig számos kavicsbánya-tó rejtőzik.
Uibersichts Karte der Strassen Zalader Comitats [S 101 - No. 204/4. ] Technikai jellemzők: eredeti számozott útszakaszok tájegység Mura Köz [... ] Somogy helységek megnevezett helységek Balaton Mura folyó folyók megnevezett helységek pontszerű településrajza utak [... ]
Egy-egy rövidebb emelkedős részt még ezen a napon is abszolválni kell, de összességében jól kerékpározható, változatos. A szakasz felénél túl fekszik Judenburg, szemrevaló, szép fekvésű város. Judenburg - Bruck an der Mur/Oberaich kb. 60km Javában tart még a hegyvidéki szakasz, az alpesi környezet, szép panorámájú, lejtős kerékpárutakon közelít az útvonal a lankásabb, Graz közeli régió felé. Bruck an der Mur/Oberaich - Graz kb. 60km Graz - Mureck kb. 65km Graz után a stájer dombvidék következik, a termálfürdők és kiváló borok vidékén kanyarog a bicikliút, könnyen biciklizhető, élvezetes haladást tesz lehetővé, sok megállási lehetőséggel, étkezés, borkóstolás, stb.. Mureck - Bad Radkersburg kb. 25km. Mura - Vízitúra. Elutazás. A hazautazás előtti utolsó szakasz szándékosan ilyen rövid, hogy jusson idő és energia Radkersburgra ill az utazásra.
Vízi turizmus A Mura vízi turisztikai szempontból egyre jelentősebbé válik, mondhatjuk, hogy a vízi turizmus a 2010-es évek sikertörténete. Nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a murai raftingtúrák iránt, ami részben annak köszönhető, hogy a Mura újdonság (sokáig elzárt határjellege miatt) a túrázók számára, nem beszélve arról, hogy a szabályozatlan, szeszélyesen kanyargó folyó önmagában is nagyon vonzó természeti érték. Az is számottevő tényező, hogy a murai raftingozás valójában egy családbarát program, a legkisebbek is nyugodtan csónakba szállhatnak, hiszen a 10-12 személyes raftok nagyon biztonságosak és komfortosak. Idegenforgalmi főszezonban – kedvező időjárás és vízállás esetén – hétvégenként szinte állandóan kiránduló csoportok indulnak a Murára. A Kerkaszentkirályról és Muraszemenyéről induló túracsoportok leggyakrabban Letenyénél, az új Mura hídnál kötnek ki. Mura folyó mentén Ausztriában. Fotó: MTDMSz/Cartographia © A kereslet és a tudatos fejlesztés eredményeképpen mára már létrejöttek a vízi turizmus elsődleges bázisai a térségben.
A folyó gazdag madárvilággal büszkélkedhet, mely csak tovább gazdagodik a tél elől dél felé tartó, itt megpihenő vándormadarak csapataival. Szürkegémek, nagykócsagok kémlelik a vizet, tőkés-, csörgő- és kercerécék kutatnak eleség után, s nem ritkán feltűnik egy-egy réti- és halászsas is. A vízpartokon az itt tanyát verő vidrák nyomaival találkozhatunk, sőt, kis szerencsével a Mura mellékvizeinél még hódokra is bukkanhatunk. Szürkegém a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © Történelmi szerep A Mura a környék magyar és horvát lakosságának életében államhatárrá való válásáig nagy fontossággal bírt, s inkább összekapcsolt, mint elválasztott. Hajómalmok, révek működtek rajta, gazdag halállományát folyamatosan halászták, sőt az Alpokból ide szállított hordalékát aranymosók is kutatták. A dús ártéri réteken legeltettek, a bal parti dombhátakon pedig magyar és horvát szőlősgazdák ültetvényei sorakoztak. Bánffyak, Zrínyiek, Festeticsek, Szapáryak és Andrássyak neve kovácsolta össze a két partot. A XX.
A folyó bal partját a Letenyei-dombság vonulatai szegélyezik, melyek meredeken szakadnak le az ártéri síkra. Murarátkánál a Mura egészen a dombok pereméig nyomul előre. A jobb parton a Muraköz síkja terül el, s tart egészen a Dráváig. A Mura végül Őrtilos és Légrád között torkollik a Drávába. Élővilág A Mura élővilága páratlan, ennek megóvása érdekében jött létre 1955 hektáron 2007-ben a Muramenti Tájvédelmi Körzet. A folyót még a természetes erdőtársulások kísérik, s igazi kuriózumként Tornyiszentmiklós és Kerkaszentkirály határában ártéri bükkerőkkel is találkozhatunk. Holtág a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © Az erdőkben, réteken számos botanikai ritkaságban gyönyörködhetünk. Ilyen például az agárkosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a szibériai nőszirom. A füzesekben kora tavasszal fehér szőnyeget alkot a hóvirág, amit később a nyugati csillagvirág lilára fest át. A vidék állatvilága szintén nagyon gazdag. A Murában 50 halfaj él, 12 közülük védett, mint például a felpillantó küllő, magyar bucó, kövi csík.
Nos, elég furcsa volt belekezdeni ebbe a könyvbe, mivel azt tudtam, hogy már készült belőle film. Azt ugyan szerencsére még nem láttam, viszont az interneten innen-onnan valahogy önkéntelenül is kaptam róla annyi infót, hogy nagy vonalakban tudjam mi a vége. Így egy kicsit tartottam tőle, hogy nem fogom annyira élvezni vagy nem tudok majd annyira odafigyelni rá. Szerencsére azonban ez az aggodalmam feleslegesnek bizonyult… Kicsit ugyan motoszkált bennem a tudat, hogy ismerem a végét, de azért el tudtam tőle vonatkoztatni, ráadásul elég izgalmas volt ahhoz, hogy végig lekösse a figyelmemet. A történet már az elején sem tűnt egyszerűnek. Tudtam, hogy nagyon oda kell figyelni benne a részletekre, mert a végén majd fontosak lesznek. Ráadásul elég sok szereplő volt benne, akiknek olykor elég lényeges elemek voltak az élettörténetükben, amikre szintén nem ártott emlékezni a későbbiekben. Bár elég rövid idő alatt olvastam ki, nagyon fáradt is voltam, így bevallom, hogy bizony volt olyan rész, amikor egy szereplőt annyira nem tudtam elhelyezni az történetben, hogy visszakerestem azt a részt, amikor szó volt róla.
Szerencsére ilyet csak egyszer kellett csinálnom, viszont tény és való, hogy ahogy haladtunk előre a könyvben, úgy kellett egyre jobban koncentrálni az eseményekre. Az utolsó néhány oldal pedig néha kicsit kusza is volt számomra… A végkifejlet valóban nagy meglepetést tartogatott. Szerencsére annyira részletesen nem tudtam előre, hogy mi fog történni, éppen csak annyit, hogy a főszereplő valójában nem az, akinek végig hisszük. Ennek tudatában is nagy fordulatot jelentett számomra a végső megoldás. Ha csak ezt a részét veszem a befejezésnek, akkor azt mondhatom, hogy maximálisan tetszett. Viszont nekem egy idő után kicsit követhetetlenné vált a vége. Értem én, hogy meg kellett magyarázni mi miért történt úgy, ahogy, de akkor is elvesztettem egy kicsit a fonalat. Összességében egy nagyon olvasmányos könyv volt, ami nem engedte lankadni az ember figyelmét. A vége nagyon nagy fordulatot jelentett, amit kimondottan kedvelek a könyvekben. Nem mondom, hogy minden egyes mondatát és részletét sikerült teljes mértékben feldolgoznom, mert bizony például a sziget leírásánál vagy egy-egy eseménynél picit elveszettem a fonalat, de ezek még nem okoztak nagy hiányosságokat.
A végső igazságért pedig talán mindent fel kell áldoznia.
Összefoglaló 1954 nyarán Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és újonnan kinevezett társa, Chuck Aule megérkezik a Viharszigetre, melyen egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet áll. Feladatuk, hogy nyomára bukkanjanak az egyik ápoltnak, aki egykoron szörnyű bűnöket követett el, és most titokzatos módon tűnt el a bezárt cellájából. A szigetre azonban pusztító hurrikán csap le, a rejtélyek és a megválaszolandó kérdések pedig egyre sokasodnak. Hogyan szökhetett meg valaki a zárkájából, és hol rejtőzhetett el a kietlen szigeten? Ki hagyja hátra a titokzatos üzeneteket a nyomozók számára? Mi történik valójában a hírhedt C Részlegben? Miért veszi körül az üresnek tűnő világítótornyot elektromos kerítés, és mit keresnek ott felfegyverzett őrök? Minél közelebb kerülnek a nyomozók a titokhoz, annál inkább úgy érzik, a megoldás folyamatosan kicsúszik a kezeik közül. Vajon csak képzelik, vagy tényleg mindenki az őrületbe akarja kergetni őket? Teddy Daniels egyre elszántabban keresi a megoldást, de minduntalan falakba, nyomasztó titkokba és hazugságokba ütközik.
English 1954 nyarán Teddy Daniels szövetségi rendorbíró és újonnan kinevezett társa, Chuck Aule megérkezik a Viharszigetre, melyen egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet áll. Feladatuk, hogy nyomára bukkanjanak az egyik ápoltnak, aki egykoron szörnyu bunöket követett el, és most titokzatos módon tunt el a bezárt cellájából. A szigetre azonban pusztító hurrikán csap le, a rejtélyek és a megválaszolandó kérdések pedig egyre sokasodnak. Hogyan szökhetett meg valaki a zárkájából, és hol rejtozhetett el a kietlen szigeten? Ki hagyja hátra a titokzatos üzeneteket a nyomozók számára? Mi történik valójában a hírhedt C Részlegben? Miért veszi körül az üresnek tuno világítótornyot elektromos kerítés, és mit keresnek ott felfegyverzett orök? Minél közelebb kerülnek a nyomozók a titokhoz, annál inkább úgy érzik, a megoldás folyamatosan kicsúszik a kezeik közül. Vajon csak képzelik, vagy tényleg mindenki az orületbe akarja kergetni oket? Teddy Daniels egyre elszántabban keresi a megoldást, de minduntalan falakba, nyomasztó titkokba és hazugságokba ütközik.
A legfontosabb része úgyis a befejezés volt.