Sok millió beoltott és két vakcinagyártó, az brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros, illetve az amerikai Johnson & Johnson nagyon jó hírt kapott azzal, hogy német kutatók úgy gondolják, megfejtették a két cég koronavírus-oltásának ritka mellékhatásaként keletkező vérrögök titkát – írja az International Business Times. Aggályokat fogalmaztak meg az AstraZeneca-oltás kutatása miatt - Napi.hu. Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa és kutatótársai nem csupán magyarázni tudják a bajt, hanem úgy vélik, a hiba kijavítható. A ritka vérrögképződést, ami az AstraZeneca oltása után jelentkezett számos országban dokumentálták, ezen belül először az Egyesült Királyságban, ahol nagyon sok embert oltottak be ezzel a vakcinával. Ott a nyilvános, őszinte információnak köszönhetően nem ingott meg a bizalom a készítményben, ám néhány országban leállították a használatát. Később a Johnson & Johnson termékéről is kiderült, hogy ilyen mellékhatása lehet, ami késleltette az engedélyezési folyamát, pedig ebből a vakcinából csak egy szúrás kell, ami jelentősen felgyorsíthatja az oltási kampányokat.
Ezek alapján az alábbi következtetéseket vonták le a szakemberek: Az oltottak 25, 4 százalékánál lépett fel egy vagy több szisztémás, azaz egész testet érintő oltási reakció, míg 66, 2 százalékuk számolt be az oltás helyén fellépő reakcióról. Az első dózis Pfizer-vakcinát követően az alanyok 13, 5 százaléka, a második adag után a 22 százalékuk, míg az első AstraZeneca-oltás után 33, 7 százalék jelentett mellékhatásokat. A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás volt, ez az első Pfizer-vakcina után az alanyok 7, 8 százalékánál, a második dózist követően 13, 2 százaléknál, míg az első AstraZeneca-vakcina után 22, 8 százaléknál jelentkezett. Pfizer- és AstraZeneca-vakcina: ilyen gyakoriak a mellékhatások - HáziPatika. A második leggyakoribb tünet a fáradtság volt, ez a Pfizerrel oltottak 8, 4 és 14, 4 százalékát, az AstraZenecát kapók 21, 1 százalékát érintette. Az oltás utáni reakciók gyakoribbak voltak az 55 éves és annál fiatalabb korosztálynál, valamint a nőknél. További érdekesség volt, hogy azok a résztvevők, akik korábban átestek a COVID-19-en, háromszor nagyobb eséllyel számoltak be szisztémás oltási reakciókról a Pfizer-vakcina beadatása után, és kétszer nagyobb valószínűséggel az első adag AstraZeneca-oltás után.
A korábbi fertőzötteknél emellett a helyi oltási reakciók is gyakrabban fordultak elő. Kevesebb a mellékhatás, mint amire számítottak A tapasztalt mellékhatások összecsengenek a Pfizer III. fázisú klinikai tesztjeinek eredményeivel, ám a gyakoriságuk a való életben jóval alacsonyabb, mint azt a vizsgálatok alapján várták a szakemberek. A klinikai tesztek azt mutatták, hogy leggyakrabban az injekció helyén jelentkező fájdalom (71-83 százalék), fáradtság (34-47 százalék) és fejfájás (25-42 százalék) jelentkezik az oltottaknál, a jelenlegi felmérés azonban arra jutott, hogy az alanyok kevesebb mint 30 százaléka panaszkodott csak a tűszúrás helyén tapasztalt fájdalomra, és 10 százaléknál is kevesebben fáradtságra, valamint fejfájásra. Kiderült, hogy biztonságos-e kombinálni egymással a vakcinákat. Az AstraZeneca-vakcina esetében a III. fázisú kísérleteknél a fiatalabb (18-55 éves) résztvevők 88 százaléka tapasztalt szisztémás mellékhatásokat az oltást követően, a jelenlegi adatok azonban ennek közel felét mutatják, az applikációt használók 46, 2 százaléka jelentett oltási reakciót az első dózis vakcina után.
A klinikai tesztek alapján vártnál kedvezőbben alakulnak az oltási reakciók a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának beadása után az Egyesült Királyságban. Átlagosan 4-ből egy ember tapasztal a védőoltások után enyhe tüneteket - derült ki egy friss kutatásból. Fejfájás, fáradtság és az oltás helyén tapasztalt átmeneti érzékenység - ezek a leggyakrabban tapasztalt oltási reakciók, amelyekről a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájával oltottak közül 4-ből 1 ember beszámol. A londoni King's College kutatóinak legújabb tanulmányából az is kiderült, hogy az oltás utáni mellékhatások általában a vakcinázást követő első 24 órában jelentkeztek, és legfeljebb 1-2 napig tartottak - olvasható a MedicalXpress oldalán. A szakértők a ZOE COVID Symptom Study nevű alkalmazás segítségével mérték fel az Egyesült Királyság oltási programjában részt vevőknél jelentkező tüneteket, az erről készült átfogó tanulmány részleteit pedig a Lancet Infectious Diseases című szaklapban tették közzé. Bakró Ildikó háziorvos beolt egy nőt az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának első adagjával székesfehérvári rendelőjében.
A JAMA Network Open december 22-i számában megjelent egy 19. 586 felnőtt adatait elemző online kohorsz vizsgálat eredményeit ismerteti az oldalt szerkesztő Dobson Szabolcs, szakgyógyszerész. Eszerint: a második adagnál a mellékhatások kockázata nagyobb, mint az első után idősebbeknél kisebb volt a súlyos vagy nagyon súlyos mellékhatások kockázata a vakcina típusa befolyásolta a mellékhatások gyakoriságát a Moderna esetében ez kb. kétszerese volt a Pfizerének, a Janssen viszont kisebb eséllyel okozott mellékhatásokat, mint a Pfizer a nőknél nagyobb a mellékhatások jelentésének esélye, mint a férfiaknál az oltás előtt Covid-19en átesetteknél szintén nagyobb a mellékhatások kockázata (több, mint duplája a fertőzésen korábban át nem esettekének). A részleges oltási sorban részesülteknél az allergia és a súlyos allergia (anafilaxis) kockázata 0, 3 százalék, a teljes oltási sorban részesülőknél 0, 2 százalék volt. A részletes eredmények itt olvashatók. Dobson az oltás mellékhatásaira vonatkozó olvasói kérdésekre is válaszolt.
Házasodna a gazda - A gazdák és a feleségjelöltek A 4 teljesen eltérő gazda, de mindannyian a Házasodna a gazda műsorban bíglegény életet adná fel a 37 éves Szilveszter gazda. A 31 éves sertéstenyésztő Tomi gazdá nak csak rövid kapcsolatai voltak, szeretné megtalálni az igazit. 41 éves András gazda örülne, ha várná haza valaki. Bence gazda 25 évesen szereti a csajozást, de Ő is meg szeretné találni a párját a Házasodna a gazda segítségével. Lilu a gazdákkal együtt ült le átbeszélni a műsort. A gazdák megtudták, hogy Őértük rajongtak a legtöbben és sokan jelentkeztek értük. A négy gazda egy-egy dobozt kapott, amelyben rajongói levelek voltak. A gazdák kiválaszthattak 6 lányt/asszonyt, akiből hármat választhatott magának. Elsőként András ment megtekinteni a feleségjelölteket. A lányok beszéltek magukról és arról, hogy miért éppen Andrást választották. András arra is kíváncsi volt, hogy a lányok hogyan viszonyulnak a gyerekekhez. Lilu a rapid randik végén igyekezett kifaggatni Andrást, hogy ki és miért tetszett neki.
Véget ért a Házasodna a gazda 4. évada, amely révén mi is részesei lehettünk annak, ahogy a vidék fiatal gazdálkodói próbálták megtalálni az igaz szerelmet. Belepillanthattunk életüket, mivel is foglalkoznak, hogyan telnek az agrárágazatban tevékenykedő fiatalok hétköznapjai. A harmincas éveiben járó Molnár Viktória életre szóló kalandként élte meg ezt a műsort. Ahogy meséli a HelloVidéknek adott interjújában, most Gyirmóton, Győrhöz közel, a családi lovardában él. Sokat számít neki a lovak állandó közelsége, de praktikus is, hogy reggelente nem kell a "munkahelyére" fél órákat utazgatnia. HelloVidék: Több dologgal is foglalkozol egyszerre, viszont mindegyik a lovakhoz kapcsolódik. Hogyan lettél lóterapeuta? Molnár Viktória: Gyerekkorom óta kötődöm a lovakhoz. Mivel nagyon sok időt töltöttem velük, mindig is ebbe az irányba mentek a tanulmányaim, nagyon sok képzésre jártam, hogy minél többet megtanulhassak róluk. Nagyon sok edzőm volt, mindenkitől ellestem valamit, szerencsém volt abban is, hogy többféle szakágban kipróbálhattam magamat.
Gépház: - Elindult a Discord szerverünk. Nézz fel ha gyors válaszra lenne szükséged. 1 éve - Ha kötőjellel kezded a keresést, például: "-1992", akkor évjáratra keres. 1 éve - és videómegosztók hozzáadva. 2 éve Vélemények az oldalról: Az oldalra érkezett észrevételeket itt tudod elolvasni. A Te véleményedre is kíváncsiak vagyunk, hogy mivel tudnánk jobbá tenni az oldalt.