2. § (1) A nyilatkozatot az 1. melléklet szerinti adattartalmú formanyomtatvány kitöltésével lehet megtenni. (2) A pénzforgalmi szolgáltató biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül a nyilatkozatot - a 4. Pénzforgalmi szolgáltató never. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - az 1. melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelő adattartalmú nyilatkozattal lehet megtenni. 3. § (1) * A nyilatkozatban a fogyasztó a) tudomásul veszi, hogy nyilatkozata - amennyiben tett ilyet - korábbi nyilatkozata visszavonásának minősül, b) tudomásul veszi, hogy amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közöl, a pénzforgalmi szolgáltató jogosult az ingyenes készpénzfelvétel díját, költségét visszamenőleg egy összegben érvényesíteni, c) tudomásul veszi, hogy az általa a nyilatkozatban megadott természetes személyazonosító adatok, a nyilatkozattétel ténye, valamint a nyilatkozattétel napja a Pft. 62/B. §-a szerinti Központi Nyilvántartás felé átadásra kerülnek, valamint d) kijelenti, hogy a nyilatkozatban közölt adatai a valóságnak megfelelnek.
A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 07. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 64/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1. ) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a fogyasztóra, aki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. törvény (a továbbiakban: Pft. ) 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozatot tesz (a továbbiakban: nyilatkozat), b) a fogyasztó képviseletében eseti meghatalmazás alapján a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében nyilatkozatot tevő személyre, c) a pénzforgalmi szolgáltatóra, amelynél a fogyasztó nyilatkozatot tesz.
39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4.
A Á B C CS D E É F G H I J K L M N Ny O Ó Ö P R S SZ T U Ü V W Z ZS P. O. S. Point of Sale Terminal (kártyaelfogadó terminál): a bankkártya mágnescsíkján, illetve a beépített chip-ben elhelyezett adatok alapján végrehajtott autorizációval és PIN-kód megadásával, aláírás-ellenőrzéssel vagy egyéb módon végrehajtott ügyfél-azonosítással bankkártya-használatot biztosító eszköz az elfogadóhelyen. PEK állomány Az elszámolt csoportos készpénz kifizetési megbízás-üzeneteket a Posta Elszámoló Központ által előírt formátumban tartalmazó fájl. (Ld. Ki a pénzügyi szolgáltató?. → PEKDES formátum) PEKDES formátum A Posta Elszámoló Központ által előírt formátum. → PEK állomány) PIN-kód Personal Identification Number – személyi azonosító szám, az adott bankkártyához tartozó 4 számjegyű kód, amelyet kizárólag a Kártyabirtokos ismerhet és használhat és a Kártyabirtokos azonosítására szolgál. PKDETS üzenet (PK-DETSTA) A csoportos készpénz kifizetési megbízás-üzenetek teljes körű feldolgozásának a visszaigazolása, a PEK átvételi nyugták (utalványazonosítók) tételenkénti visszajelzése a Közvetlen Benyújtó számára.
A klasszikus hitel és kölcsön mellett ide sorolandó pl. a követelésvásárlás (faktoring, forfetírozás), a repo-ügylet és a csoportfinanszírozás. Pénztár Készpénz be- és kifizetésére, illetve pénzváltásra szolgáló, a bankfiókban kijelölt hely. Pénztári órák A pénztár nyitvatartási ideje, amely eltérhet a bankfiók ügyfélfogadási idejétől. Pénzforgalmi szolgáltató nevez. Pénzügyi intézmény Főszabályként csak pénzügyi intézmény végezhet üzletszerűen pénzügyi szolgáltatást. Két fő típusa van: a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. Pénzügyi lízing Pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a finanszírozó ingatlan, vagy ingó dolog tulajdonjogát abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. A lízingbe vevő a dolog használatáért lízingdíjat köteles fizetni. A maradványérték kifizetésével a lízingbe vevő megszerzi a lízing tárgyának tulajdonjogát. Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások keretében olyan pénzügyi tárgyú szerződések megkötésére kerül sor, amelynek elemei a mindennapi életből ismertek (kölcsön, bérlet, kezesség, engedményezés, adásvétel, csere stb.
), üzletszerűen, azaz rendszeresen és jövedelemszerzés céljából, azonban csak pénzügyi intézmények foglalkozhatnak ilyen szerződés keretében történő szolgáltatásnyújtással. A pénzügyi szolgáltatások a törvény alapján jellemzően kizárólagos tevékenységként végezhetők. E szolgáltatások nyújtásának szabályait, szervezeti kereteit az állam törvényekben és más jogszabályokban rögzíti, engedélyezésüket és felügyeletüket pedig egy erre célra felállított hatóság útján végzi. Pénzügyi teljesítés napja A bankszámlát érintő műveletek végrehajtásának napja. Pénzügyi vállalkozás Egyes, nem kizárólag hitelintézeteknek fenntartott pénzügyi szolgáltatások végzésére feljogosított pénzügyi intézmény. Pénzforgalmi szolgáltató neveu. Pénzügyi vállalkozásnak minősül továbbá a pénzügyi holding. Pótkártya A letiltott bankkártya helyett kibocsátott bankkártya, amely a kibocsátó bank által meghatározott feltételekkel használható.
A Tizenkét táblás törvények (latinul: Leges duodecim tabularum) a római jog egyik legértékesebb tárgyi emléke a Kr. e. 5. század közepéről. A jogtörténet egyes számban, XII táblás törvény alakban használja a kifejezést, utalva a táblákon fennmaradt törvények összefüggésére Története A római hagyomány szerint Kr. 451-ben felfüggesztették a szokásos, "alkotmányos" rendet, azaz a consulok helyett tíz tekintélyes patríciust neveztek ki (decemviri legibus scribundis consulari imperio), akiknek feladata a törvények írásba foglalása volt. Az első évben el is készült tíz tábla. Kr. 450-ben egy másik decemviratus lépett hivatalba (ennek az adatnak hiteles voltát egyes történészek vitatják), és újabb két táblát készített el. Ezután azonban tyrannusokként kezdtek viselkedni, és megpróbálták hatalmukat állandósítani, Róma népe azonban fellázadt ellenük, és visszaállította a régi rendet. A történetben sok a bizonytalan részlet, egyes részletek minden bizonnyal kitalációk, például Appius Claudiusszal kapcsolatban.
Új!! : Tizenkét táblás törvények és Római Köztársaság · Többet látni » Szankció A szankció törvényszabta ill. Új!! : Tizenkét táblás törvények és Szankció · Többet látni » Szolón Szolón (Kr. 638 körül – Kr. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt. Új!! : Tizenkét táblás törvények és Szolón · Többet látni » Türannisz A türannisz egy ókori görög államberendezkedés volt, amely alatt a virágkorban egy alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralmát értették. Új!! : Tizenkét táblás törvények és Türannisz · Többet látni » Tevere A Tevere egy szakasza A Tevere (latin neve Tiberis) Közép-Olaszország legjelentősebb folyója, egyben Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize, amely az Appenninekben ered, Toszkánában, majd 406 kilométeren keresztül kanyarog Umbrián és Lazión át, végül a Tirrén-tengerbe torkollik Ostiánál. Új!! : Tizenkét táblás törvények és Tevere · Többet látni » 254 Nincs leírás. Új!! : Tizenkét táblás törvények és 254 · Többet látni » Átirányítja itt: 12 táblás törvények, Leges XII tabularum, Leges duodecim tabularum, Tizenkét táblás törvény, Tizenkéttáblás törvények, XII táblás törvény, XII táblás törvények.
A törvények a "tehetősebbek" rendjét igyekezett biztosítani a "szegények" (plebejusok) felett, de ugyanakkor nagy rugalmasságról is tanúskodtak, hiszen számoltak a változás lehetőségével is; kimondták, hogy az a határozat a törvényerejű, amelyet a nép a legutóbb hozott. Forrás: Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Maga a törvény azonban hitelesnek tekinthető, s a keletkezési időpontja is meg van erősítve Ovidius "Fasti" című munkája által, amelyben megszakad a consulok jegyzéke. Maguk a törvénytáblák Kr. 390-ig (vagy Kr. 387-ig nyilvánosan is láthatóak voltak, de a gall betöréskor megsemmisültek. A szöveget ezt követően nyelvileg felfrissítették, bár némi archaikus jelleget mindvégig megőrzött. Cicero szerint a gyermekeknek még az ő korában is fejből meg kellett tanulniuk e törvényeket. Ismeretük a császárkorban is általános volt, a törvények szövege még 254-ben is ki volt függesztve Karthágó piacán. Tartalmuk A törvényekben a korábbi görög törvények – így Szolón törvényeinek – és ókori keleti jogforrásoknak a hatása egyértelműen látható (ezt az erre vonatkozó korabeli római hagyomány is tudni véli). Elvük egy olyan időszakra mutat, amikor az antik Róma határa a városfal volt, a Tiberisen túli területek már külföldnek számítottak. A törvények közt sok vallási jellegű szankció található (például véletlen gyilkosság esetén egy kos feláldozása), ami arra utal, hogy a jog abban az időben még nem különült el élesen a vallástól.
Ha [a fogságban tartott adós] akarja, éljen a magáéból. Ha nem a magáéból él, [akkor az], aki megkötözve tartja, egy font lisztet adjon [neki] naponként. III/5... nem egyeztek meg, s [az adósokat] 60 napig bilincsbe verve tartották, a ezen az időn belül három egymás után következő vasárnapon a praetorhoz vitték őket és kihirdették, mennyi pénz[tartozás] miatt ítélték el [őket]. A harmadik vasárnapon fejükkel lakoltak, vagy a Tiberis túlsó partján idegenbe adták el őket. IX/2.... Polgár főben járó ügyében csak is a legfőbb népgyűlés közbejöttével szabad határozni. IX/6... bárkit ítélet nélkül kivégeztetni... 0