Kevés szó esik a streamingszolgáltatók nem angol nyelvterületen készülő produkcióiról, pedig bőven akadnak érdekes filmek és sorozatok egész Európában (vagy akár a nyugati világon kívül). A Netflixen április 29-én debütál az olasz Federico Moccia bestseller könyvtrilógiájának első részét adaptáló és átdolgozó olasz széria, A felhők fölött három méterrel ( Summertime). A romantikus regény középpontjában néhány fiatal áll, közülük is két nagyon különböző személy. Egy tehetős polgári családból származó lány és egy lobbanékony természetű, lázadó srác, akik egy nyaralás közepette egymásba szeretnek az olasz tengerparton. A Netflix már közzé is tette a nyolc epizódból álló első évad előzetesét:
Még nincs eldöntve a sorsa 2020. 04 - 2020. 04 | 35 perc @Netflix, Magyarul: A felhők fölött három méterrel Alkotó: Anita Rivaroli, Mirko Cetrangolo Andrea Lattanzi (Dario), Amanda Campana (Sofia), Giovanni Maini (Edo), Alicia Ann Edogamhe (Blue), Coco Rebecca Edogamhe (Summer), Ludovico Tersigni (Ale), Dráma Romantikus Hivatalos honlap | IMDb | SorozatJunkie Szerkesztés | TV Maze
Teljes leírás Az íróként, rendezőként, forgatókönyvíróként és nem utolsósorban polgármesterként Itália-szerte népszerű Federico Moccia trilógiájának (első két kötete: A felhők fölött három méterrel, legutóbb: 201806214 és Téged akarlak, 201718140) befejező részéhez érkezett. A 2004-ben és 2010-ben filmadaptációval is "kitüntetett" kultuszregény-sorozat főszereplői Babi, a felső középosztálybeli tinédzser és Stefano (vagyis Step), a lázadó "szelíd motoros". De mindez már a múlté – hol van már az a srác, aki haragudott az egész világra, aki a délutánokat a téren töltötte a haverjaival, az éjszakákat pedig a motorján száguldozva?
Egy Las Vegas-i cég exkluzív szolgáltatást kínál a szerelmespároknak: a levegőben, a felhők fölött három méterrel kiélhetik a legvadabb vágyaikat. Hiába tiltják a légitársaságok, hogy utasaik szexeljenek a járatokon, néhányan mégis megszegik ezt a tilalmat. Ezért egy Las Vegas-i cégnél már igénybe vehető a Love Cloud névre hallgató repülőgép, ahol a szerelmesek bátran egymásnak eshetnek a levegőben is. Facebook/Love Cloud Forrás: Love Cloud Vegas A luxusszolgáltatás valóban borsos áron érhető el: 45 percért 995 dollárt kell fizetniük, cserébe azonban teljes diszkrécióban részesülnek. A romantikus kabinban párnák, zene és fényrendszer segíti a párok egymásra hangolódását. Miután befejezték, és leszállt a gép, alaposan kitakarítják a kabint a következő pár részére. Forrás: Facebvook/Love Cloud Vegas Forrás: Facebook/Love Cloud Vegas Forrás: Facebook/Love Cloud Vegas
(118-119. oldal) Végezetül pedig míg Báróczi 1790-ben még nem kevés elkeseredéssel állapítja meg a magyar nyelv ügyében, hogy "nálunk nélkül végeznek rólunk", Széchenyi 1835-ben jóval optimistább. Fő "sarkalatként" előbb latinul – nihil de nobis sine nobis –, majd magyarul is megfogalmazza elvárását: "semmit rólunk nálunk nélkül". Széchenyi optimizmusa, ha nem is minden vonatkozásban, de a magyar nyelv hivatalossá tételét tekintve 1844. november 13-án végül is beigazolódott. Forrás Széchenyi István: Hunnia. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1985 (reprint) Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 3 shanditiredum 2015. november 14. 09:32 @Szalakóta: a "hiba" az oszterákok szándékossága. @cikkben: "az Oláhnak nyelve Oláhországban, a Szláv nemzetségnek szózata a Muszkaság és Szerbek közt, ". mikor volt nemzetiségi nyelv állami szinten elismerve a többi nemzetiség államában? elárulom. semikor. 2 2015. 09:26 a magyar nyelv is csak 1844-lett hivatalos Magyarországon. 54 év után. (minimum, az igény nyilvános megfogalmazása után).
2020. március 1., vasárnap, 20:40 Ismét a magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen, a "román nyelv védelmében" rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben több - főleg Székelyföldön tevékenykedő - román civil szervezet. Míg tavaly júliusban a kormány székháza előtt demonstráltak a résztvevők az akkor sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási kódex ellen, most az elnöki hivatal közelében gyülekeztek. A Nemzet Útja nevű egyesület felhívására, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma és más egyesületek is terjesztettek közösségi oldalaikon, több mint száz tüntető érkezett vasárnap személyautókkal és kisbuszokkal Bukarestbe, hogy román nemzeti lobogókat lengetve az elnöki hivatal hátsó bejáratával szemben lévő, az utász hősök - egy oroszlánt mintázó - emlékműve elé vonuljanak, amelyet román nemzeti színű óriáslobogóval kerítettek el és körülálltak. A tüntetők - akik közül többen román népviseletbe öltöztek - A nemzetállamot a románok vérével írták az alkotmányba és A román nyelv Románia egyedüli hivatalos nyelve feliratú táblákat emeltek a magasba.
177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
2018. november 13. 08:43 MTI 174 éve, 1844. november 13-án szentesítette az uralkodó a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek döntő többségükben kétnyelvűek, tehát két nyelvet használnak a mindennapokban. A magyart többnyire otthon, a családban, míg a többségi nyelvet hivatalos helyeken választják. A számok kicsit csalósak, mert népszámlálásokat csak néhány évente tartanak, és többféle összefüggés lehetséges anyanyelv, nyelvhasználat és nemzetiség között. Egyes számok évtizedekig élnek a fejekben, de már nem felelnek meg a valóságnak. A "tizenötmillió magyar" mára inkább tizenhárommillió. Az amerikai magyarok számában nagy a bizonytalanság, mert ott a népszámlálás a származást kérdezi, nem a nyelvet. A "tízmilliós" Magyarország még igaz, a magukat magyaroknak vallók bő másfél millióval kevesebben vannak, a többiek nemzetiségiek vagy bevándorlók. A nemzetiségek legfőbb ismérve a nyelv, a nálunk élő nemzetiségek egyik nyelve a magyar, ezt beszámítva a magyarul beszélőkbe már megkapjuk a közel tízmilliót. A magyar nyelv tere és beszélőinek száma fogy. Itt a legnagyobb létszámú magyar kisebbség, a romániai magyarok számának alakulását láthatod, de a folyamat a többi országban is hasonló.
A megmozdulás időzítése azzal áll összefüggésben, hogy a román alkotmánybíróság február közepén alkotmányosnak találta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel tavaly nyáron hatályba léptette az új közigazgatási kódexet az akkori szociáldemokrata kormány. A székelyföldi román egyesületek eredetileg múlt vasárnapra hirdették meg újabb bukaresti tüntetésüket, de a térfoglalást a főváros alpolgármestere akkor nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a demonstráció zavarná az elnöki hivatal működését. A szervező szerint a március elsejei demonstrációt a főpolgármesteri hivatal engedélyével szervezték meg. Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, arra hivatkozva, hogy csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest. (, MTI)
Otthon románul, balkáni üzletfeleikkel görögül beszéltek, de nem volt idegen számukra a szerb és a magyar szó sem. Amikorra a fiú beiratkozott a pozsonyi jogi akadémiára, már következetesen magyaros formában, Gozsdu Manónak írta a nevét. Innen a pesti jogi karra ment, ahol 1824-ben szerzett diplomát. Egész életét meghatározta, hogy patvaristaként, azaz ügyvédbojtárként Vitkovics Mihály irodájába került, amely a pesti irodalmi élet egyik központja is volt. Vitkovics egyszerre számított a magyar és a szerb irodalom megújítójának, és nem okozott neki problémát kettős kulturális kötődése. Kép: Barabás Miklós, Gozsdu Manó (részlet Gozsdu Manó 1825-ben nyitott önálló ügyvédi irodát Pesten, de közben verseket is írt. A következő évben néhány költeménye meg is jelent a Szép-Literatúrai Ajándék című lapban. Ezután talán maga is felismerte, hogy a jogi nyelvhez nagyobb tehetsége van, mert verset többé nem közölt, de sikeres védőbeszédeit gyakran megjelentette. Különösen büntetőperekben szerzett hírnevet és egyre tekintélyesebb vagyont.