Nem volt tagja se a MAC-nak, se az MTK-nak, se a KAOE-nak, s alighanem a fejéhez vágta volna a csirizestálat annak, aki megkérdezte volna tőle, hogy mint "lábon levő hosszútávfutó", részt vesz-e a "szenior bajnoki versenyen". Aki pedig olyan csúnyaságot kérdezett volna tőle, hogy van-e tréningje, abba egész biztosan belehasított volna a dikiccsel. Mai sport hírek 2020. Ebből látni való, hogy vargamesterséget űzött ez a régi magyar stafétafutó, akinek se híre, se neve a magyar sport történetében. Igaz, hogy abban az időben, mikor ő élt, a sport, mint ilyen, még nem volt kitalálva, a kengyelfutást még nem tartották művészetnek, legfeljebb a kötéltáncost méltányolták. Nem úgy, hogy megválasztották volna követnek, hanem úgy, hogy telehányták a kalapját krajcárral, és megmondták neki, hogy őszi vásárkor is megint eljöhet, ha addig ki nem töri valahol a nyakát. Egyszóval nagyon tökéletlen világ volt az, mikor még se Testnevelési Tanács nem volt, se labdarúgás nem volt - ámbár azért akkor is megesett az, hogy a virtusosabb legények hol a fejét verték be, hol a bordáját törték be egymásnak vasárnap délután.
Csak éppen hogy az ilyesmi még akkor nem ment közügyszámba, és az újságok nem írtak róla vezércikket. Grófnak kellett annak lenni, s annak is lóháton járni, akinek az volt az ambíciója, hogy a kunsztjai belekerüljenek a Regélőbe vagy a Társalkodóba. Sándor Móric, a Metternich veje is így került bele még a mai elemi iskola olvasókönyve által osztogatott halhatatlanságba is. Valamelyik héten láttam egy ilyen okos könyvet egy falusi iskolában, ebben meg is van rajzolva a nemes gróf, amint Tatár nevezetű lovával a vásáros fazekasok cserepei közé rúgtat. Jól van ez, hadd tanuljon nemzeti virtust a nép egyszerű gyermeke, a kiskésit neki! Hát ennek a legendás magyar úrlovasnak a kortársa volt az én stafétafutóm: Szombati uram. Mai sport hírek net. A keresztnevét nem jegyzi fel a régi újság, ahol rátaláltam, de éppen ez mutatja, milyen kiváló ember volt, hogy csak vezetékneve van, mint Blüchernek vagy Wellingtonnak. Ha közönséges csizmadiamester lett volna, akkor "hallja kend, János"-nak hívták volna. Így azonban Szombati uramnak becsülték a Veszprém megyei nemesurak a híres szentgyörgyi vargát, akit inkább a lába tett híressé, mint a keze.
- Hű, a kirelájszumát annak a kend szurokkal keresztelt kálomista fejének, hát ha én a harmadik határból kendhez jövök csizmáért, akkor kend itthagy engem féllábon ugrálni a csirizestálban? Majd megtanítom kendet urakkal bánni! Azt a dratvával összebarmolt keserves teremtésit kendnek! Így kezdett bele a kegyes ember a maga módján való mindenszentek litániájába, de még szent Krispinig se jutott el - aki azért lett a csizmadiák patrónusa, mert bőrt lopott, csak hogy legyen miből csizmát varrni a szegényeknek -, mikor Szombati uram már eléje guggolt, és az ölébe vette a fölmérendő lábat. - No, ez már más - enyhült meg a kasznár. - Látja kend, azt káromkodás nélkül is megmondhatta volna kend, hogy nem mén el kend addig, míg engem ki nem szolgál kend. - De hát elmentem - szuszogta csendesen Szombati uram -, már meg is jöttem. - Honnan a pokolból? Mai válogatott friss krónikák . Érdekességek , hírek innen - onnan . 2021.06.09. Szerda : Delnyugathirszemle. - Csak innen a szomszédból, Lepsényből. Lepsény ma is három kilométernyire van Mezőszentgyörgytől, a táblabíróvilágban lehetett hatra. Ebből azonban nemcsak arra lehetett következtetni, hogy a mezőszentgyörgyi varga jó futó volt, hanem arra is, hogy a kőkúti kasznár jó káromkodó volt, s az egyik csakúgy győzte szusszal, mint a másik.
Délnyugat Krónika u/Zsebbes Hír, média, szórakozás! Hírek, információk a környezetünkben zajló eseményekről. Dolgok amik csupán csak érdekesek lehetnek, vagy csak szórakoztatnak. Minden ami érint, érdekel. Karma 51 Cake day October 10, 2020
A fiához pedig az volt az utolsó intelme: - Mezítláb jöttél a világra, igyekezz úgy átlábolni az életet, hogy te is ilyen csizmában ballaghass át az Úr színe elé. Mai friss hírek képekben . : Zsebbes. Különben élete végéig megmaradt páratlan távgyaloglónak, s mikor egy tyúkszemes kundschaftja arról vallatta, hogy hogy bírja lábbal azt a sok sebes járást, azt felelte neki: - Úgy, hogy nem annál a csizmadiánál dolgoztatok, akinél az úr. A futós csizmadia ugyanis mindig mezítláb járt. Csak olykor húzott papucsot, mikor messze kellett neki szaladni. Ezt csinálják utána a mai staféták!
- Igazán? Beszélt Perczellel? Mit mondott? Hogy ment, mint ment? - Hát a lábamon - mosolygott Szombati uram, és mutatja is a lábát, amit horzsolt egy horvát golyó, de már csak visszafelé futtában. Különben pedig elvégezte, amit rábíztak, megvitte Perczelnek a hírt. - Üzent-e valamit? - Hasznos munkát kívánt az uraknak - kacsintott a varga az asztalra a sok üres üvegre -, engem pedig feltisztelt egy pár csizmával. Azzal előhúzott a pad alól egy pár vadonatúj kordován csizmát. Finom pesti munka volt, úrnak való, kivarrva a szárán piros-fehér-zöld fonállal a nemzeti címer. (Még akkor rajta volt a korona is, de már csak olyan fityegősen. ) Az egyik szolgabíró mindjárt meg is ajánlott érte egy Ferdinánd-aranyat, de a mester nagyon felmérgesedett. - Nem eladó ez akkora darab aranyért se, mint a tekintetes úr. Hanem ahol én kaptam, ott az úr is kaphat, ha jól szalad. Mai válogatott hírek , érdekességek . Információk innen - onnan . : Zsebbes. Halálos-holtáig büszkesége volt a Perczel-csizma. Fel nem húzta, arra meg nagy volt, hogy a gomblyukában viselje, mint polgári hadiérdemrendet, hanem felakasztotta a tisztaszobába, a tükör fölé, s akkor húzta először a lábára, mikor megkapta a behívót, hogy gyalogoljon át a másvilágra.
A ZÖLD A BIBOR ÉS A FEKETE CHORDS by P. Box @
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek