A jel elemzése megmutatta, hogy a GW200105-eseményt létrehozó fekete lyuk és neutroncsillag tömege körülbelül 8, 9-szerese, valamint 1, 9-szerese Napunk tömegének. Egyesülésük 900 millió évvel ezelőtt történt, több száz millió évvel azelőtt, hogy az első dinoszauruszok megjelentek a Földön. A Virgo és a LIGO tudósai úgy becsülik, hogy a GW200115-eseményt létrehozó fekete lyuk nagyjából 5, 7 naptömegű, a neutroncsillag 1, 5 naptömegű volt, és hogy majdnem egymilliárd évvel ezelőtt egyesültek. "Bizonyítékokat nyertünk arra, hogy műszereink érzékenysége már meghaladja az ilyen rendszerek felderítéséhez szükséges küszöböt. Így azt várjuk, hogy ez a következő megfigyelési időszakokban rutinszerűvé válhat" - jelentette ki Giancarlo Cella, az INFN kutatója és a Virgo adatelemzési koordinátora. "Az olyan kompakt kettős rendszerek, amelyek legalább egyik komponense neutroncsillag, nemcsak a relativisztikus asztrofizikai objektumokra vonatkozó ismereteinket bővítik, hanem kivételes lehetőséget nyújtanak az extrém nagy sűrűségű maganyag és a gravitáció kapcsolatának tanulmányozására is.
Hasonló jelenség lejátszódását észlelték akkor is, amikor egy kis méretű fekete lyuk nyelt el egy neutroncsillagot. Gyilkos fekete lyukak, gravitációs hullámok és csillagközi arany A neutroncsillag, illetve a fekete lyuk-neutroncsillag ütközések tanulmányozása vetette fel azt a kérdést, hogy vajon melyik esetben keletkezik nagyobb mennyiségű arany és más nehéz elem e ritka kozmikus jelenségek alkalmával. Úgy tűnik, hogy az MIT (Massachusetts Institute of Technology) szaktudósai megtalálták erre a választ, legalábbis az Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban október 25-én publikált tanulmányuk szerint. Az MIT asztrofizikusai azt találták, hogy két neutroncsillag ütközése során lényegesen nagyobb mennyiségű nehéz elem keletkezik, illetve szóródik szét a térben, mint egy neutroncsillag-fekete lyuk kollízió esetén. Két ütköző neutroncsillag művész ábrája Forrás: A. SIMONNET/SONOMA STATE UNIV., LIGO, NSF (EDITED BY MIT NEWS) A nehéz elemek kialakulásához bármelyik típusú ütközés esetében az szükséges, hogy a neutroncsillagok anyagának jelentős része szóródjon ki a térbe, ahol az r-folyamatnak nevezett nukleáris reakciók sorozata nagy mennyiségű arany és más nehéz elem képződéséhez vezet.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint meglepően nagy eséllyel a Nap lehet a földi víz forrása. A Glasgow-i Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a főként hidrogénionokból álló napszél hozta létre a vizet a kisbolygók felszínén lévő porszemcséken. A víz ezután a Földbe csapódó kisbolygók által jutott bolygónkra még a Naprendszer fiatalkorában. A Föld a Naprendszer többi kőzetbolygójához képest vízben gazdag, hiszen felszínének több mint 70 százalékát óceánok borítják, és a kutatókat rég foglalkoztatja, hogy pontosan honnan származhat ez a mennyiség, mondta el Phil Bland (SSTC, Curtin University), a kutatás résztvevője. "Az egyik elmélet szerint a Föld kialakulásának utolsó fázisában C típusú aszteroidák szállították a vizet a Földre, de ezen aszteroidák izotópos vizsgálata kimutatta, hogy nagyobb részben nem egyeznek a földi vízzel, ami azt jelenti, hogy legalább egy másik forrásnak is kellett lennie. " Illusztráció a Napról, a napszélről és az Itokawa kisbolygóról.
A Sashalom utca 6/B-nél, a Reformátorok terén álló kilátó karbantartás miatt augusztus 8-ig zárva tart! A karbantartást követően az alábbiak szerint látogatható a kilátó: hétfőtől péntekig: 7. 30 - 19. 30 szombaton és vasárnap: 7. 30 - 21. 30 Gyerek csak szülői felügyelettel mehet fel rá. 16 kerület kilátó angolul. Csapadékos időben balesetveszélyes lehet a hely csúszásveszély miatt. Az épületben enni és inni nem szabad. Ha rongálást vesztek észre, hívjátok az önkormányzatot a 06-1-4011-400-as telefonszámon! A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Budapest XVI. kerületében, a Naplás-tónál a kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében megvalósított kilátót adtak át. Szokatlan, egyben különleges és sok szempontból példaértékű turisztikai fejlesztés eredményét vehetik birtokba a Főváros pesti oldalán kikapcsolódást, rekreációs lehetőséget keresők. A kilátó átadásán részt vett Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, Szatmáry Kristóf, országgyűlési képviselő, Kovács Péter, polgármester, valamint Reinitz Gábor, Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. A városi erdők ökológiai és turisztikai értékének fejlesztése a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik kiemelt célkitűzése. 16 kerület kilátó 11-es busz. A főváros pesti oldalán elhelyezkedő erdőterületek fejlesztési szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek, ezért is volt fontos a XVI. kerületi Naplás-tó környezetébe tervezett új kilátó megépítése - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. fotó: Pilisi Parkerdő A Naplás-tavi kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI.
kerület e kertvárosias részén. 16 kerület kilátó balaton. 6 / 7 A kilátó és környezete már most is népszerű a kikapcsolódásra vágyó helyiek körében, de a város más részeiből is sokan ellátogatnak ide, hogy megcsodálják Budapest új kilátóját és panorámáját. 7 / 7 Fákat is ültettek a megújult zöldterületen Rákosszentmihály új látványosságát tömegközlekedéssel az Örs vezér tere felől a gödöllői HÉV-vel (Sashalom megálló) vagy a Rákosi úton haladó 144, 174, 244-es buszjáratokkal (Batthyány utca vagy József utcai megállók) a legegyszerűbb megközelíteni, továbbá a Bosnyák tér felől a 277-es busszal (Budapesti úti megálló). Kapcsolódó cikkek: ÚJJÁSZÜLETETT A CSERHÁT LEGSZEBB KILÁTÓJA KILÁTÓT AVATTAK A ROMHÁNYI-HEGYEN Forrás: