Baráth Etele lett a levezető elnök. Háromtagú mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság alakult Schmidt Gábor, illetve Gyulai Miklós vezetésével. Kulcsár Krisztián személyes érintettség miatt nem szavazhatott. Kiderült, időközben 43-ra nőtt a szavazásra jogosultak száma. E szavazólapokra egyetlen kérdés került: Egyetért-e ön azzal, hogy Kulcsár Krisztián folytassa MOB-elnöki munkáját. A TITKOS SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE ÍGY ALAKULT: 24-EN MEGVONTÁK A BIZALMAT KULCSÁT KRISZTIÁNTÓL, 18-AN MELLETTE VOKSOLTAK, EGY SZAVAZAT ÉRVÉNYTELEN VOLT. Ettől a pillanattól kezdve tehát már nem Kulcsár Krisztián a MOB elnöke, ő a testület 126 éves történetében az első elnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal elmozdítottak a helyéről. A Magyar Olimpiai Bizottság szavazásra jogosult tagjanak többsége az elnök ellen voksolt. Megvonta a bizalmat Kulcsár Krisztián elnöktők a Magyar Olimpiai Bizottság tagsága. A 42 érvényes szavazat közül 18 igen és 24 nem érkezett arra a kérdésre: Egyetért-e ön azzal, hogy Kulcsár Krisztián folytassa MOB-elnöki munkáját?
Kétszeres olimpiai bajnok lehet Kulcsár Krisztián utódja Az alapszabály szerint legkésőbb február 15-ig kell összehívni az elnökválasztó közgyűlést, azonban az elnökség január 12-i ülésén ennél várhatóan korábbi dátumot határoz meg, hogy az új elnök már képviselhesse a Mob-ot a február 4-én rajtoló pekingi téli olimpián.
Mindenesetre váratlan fordulat lenne, ha Kulcsár detronizált MOB-elnökből felfelé bukna NOB-tagnak... (Borítókép: Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszél a bizottság tisztújító közgyűlésén a Budapest Kongresszusi Központban 2020. június 20-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)
Az új elnök megválasztási folyamatával kapcsolatban az MTI érdeklődésére Vékássy Bálint főtitkár azt válaszolta, hogy többféle forgatókönyv létezik. Az alapszabály szerint február 15-ig kellene összehívni az elnökválasztó közgyűlést, de a szervezetnek az az érdeke, hogy a pekingi olimpia miatt már február elejére kiírja. A döntés az elnökség kezében van, amely tájékoztatása szerint legközelebb január 12-én fog ülésezni. A közelgő téli olimpiával kapcsolatban arról számolt be, hogy sikerült megvásárolniuk a jegyeket a magyar csapatnak, ami a járatlemondások miatt nem volt egyszerű feladat. Hozzátette: az amszterdami hosszú várakozás idejére business várót foglaltak a versenyzők számára. " Semmi olyan nehézség nincs, amit nem találunk megoldhatónak, minden rendben lesz " – hangsúlyozta a főtitkár. A csütörtöki döntés nem volt váratlan, hiszen korábban arról szóltak a hírek, hogy nemcsak a Magyar Olimpiai Bizottság tagjainak és vezetőinek többsége, de több más szervezet is le akarta váltani az elnöki tisztségből Kulcsár Krisztiánt.
A Magyar Olimpiai Bizottság december 30-i rendkívüli közgyűlésén lemondatták Kulcsár Krisztián elnököt, miután a bizalmi szavazáson a többség a sportvezető ellen voksolt. A szervezetet 2017 óta irányító Kulcsár a döntést elfogadta és január 31-ével távozik posztjáról. A bizalmi szavazást egyébként maga az elnök kezdeményezte, miután többek között a szeptemberben életbe lépett alapszabály-módosítás miatt a tagság részéről számos bírálatot kapott, az elnökség és a MOB-ból kirekesztett szervezetek pedig lemondásra szólították fel. Kapcsolódó Bár egyből még nem válaszolt az újságírók kérdéseire, a közgyűlést követően végül sajtótájékoztatót tartott. "Én azt hittem, nyerni fogok" – mondta, és elárulta, december közepén jutott a fülébe, hogy szervezkedés kezdődött és elébe akart menni a dolgoknak a bizalmi szavazással. Nem akarta megvárni, hogy az elnökségi tagok, vagy máshonnan érkező nyomás hatására kelljen lemondania. Arról is beszélt, hogy hiba volt a részéről megengedni, hogy félreértelmezzék a szándékaikat, és többet beszélgetne a tagokkal arról, hogy igazából mi is történik az olimpiai bizottságnál.
Ugyan a MOB honlapján – hosszas keresgélés után – meg lehet találni ezt az elnökségi határozatot, de aligha vannak sokan, akik naponta ezeket a jegyzőkönyveket, vagy határozatokat nézegetik. Kulcsár Krisztiánt 2017. május 2-án választották meg először a MOB elnökévé. A 2017. augusztus 1-én megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyvében a következő áll: 56/2017/Elnökségi határozat A MOB Elnöksége elfogadta, hogy a MOB elnöke havi bruttó 1 200 000 Ft tiszteletdíjban részesüljön. Hatálybalépés időpontja: 2017. augusztus 1. Tehát: Kulcsár 2020 júniusában saját 1, 2 millió forintos fizetését keveselve emeltette meg azt 2, 6 millió forintra, azaz több mint a duplájára. Akárhogy is számoljuk, ez több mint 100 százalékos (egészen pontosan 116 százalékos) fizetésemelés, amelyet nagyon nehezen lehet megindokolni. Fontos momentum az is, hogy MOB történetében Kulcsár Krisztián volt az első elnök, aki fizetést kapott – sem a Kulcsárt megelőző elnök, Borkai Zsolt, sem pedig Schmitt Pál nem kapott fizetést a MOB-elnöki munkájáért.
Most ezt azzal egészítette ki, hogy a pénzügyekről elhangzó állítások "eszközök voltak abban, hogy a bizalmatlanság ezt az eredményt hozza". Az én lelkiismeretem nagyon tiszta – jelentette ki, és felidézte, hogy már elnökjelöltkjént világossá tette, hogy miután nem passzív jövedelemből él, kompenzációt kap majd a munkájáért. Az annak összegéről szóló döntéseket pedig mindig nyilvánosságra hozták. "Ez persze most jött elő, és megértem, hogy hangulatkeltésre alkalmas volt" – mondta, hozzátéve: ezek nem vádak, hanem tények. "Úgy döntöttünk, hogy akkor is, ha ez támadhatóvá tesz minket, ezt az utat választjuk. " Arra a kérdésre, hogy mit csinálna másképp, hogy ne következzen be ez a bizalomvesztés, Kulcsár úgy felelt: "Biztos, hogy nem az irányon változtatnék. Hiba volt hagyni, hogy félreértsék a szándékainkat. Jobban próbálnám tudatosítani, hogy mi és miért történik. És lehet, hogy egy kis politikai bölcsesség is hiányzott. Túl nagy teret hagytam, azzal, hogy nem megfelelően magyaráztam el az utat a tagságnak, azoknak az egyéni érdekeknek, amelyek végül a bizalmatlanság kialakulásához vezettek.
A múlt héten már az új fertőzések közel 22 százalékát a gyerekek körében regisztrálták, s a tömeges fertőzések érthetően a kórházi ellátásra szoruló esetek számában is növekedést hozott. Az omikron-variáns okozta fertőzés tünetei nem sokban különböznek a korábbi variánsok okozta szimptómáktól, kaparó torok, levertség, fájdalom, fejfájás, száraz köhögés, hasmenés és láz egyaránt gyakori velejárói a fertőzésnek. Ugyanakkor a szaglás és ízlelés elvesztése jóval ritkább, mint a korábbi hullámok esetén a Chicagói Gyermekkórház jelentése szerint. Ennyire veszélyes az omikron valójában a gyerekekre - Napi.hu. Egy Bonn közeli gyermekkórház igazgatója azonban nemrég arról számolt be, hogy szerinte más tüneteket okoz gyerekek szervezetében az új típusú koronavírus omikron variánsa, mint amit korábban tapasztaltak, elsősorban az emésztőrendszeri panaszok voltak náluk a jellemzőek. Összességében ennél a törzsnél tapasztalt tünetek enyhébbek, és a betegség lefolyása is enyhébb. Ugyanakkor a gyerekorvosok tapasztalatai szerint a variáns okozta hullámban megnőtt a gyerekek körében a kruppos megbetegedések száma, amely eddig jellemzően a szezonális vírusos megbetegedések idején volt tapasztalható.
Különösen igaz ez azokra, akik esetleg a sportoláshoz is szeretnének visszatérni, hiszen a nagyobb terhelés veszélyesebb lehet akkor, ha a háttérben valamilyen szervi eltérés mutatkozik – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. Index - Külföld - Hillary Clinton koronavírusos. – A tünetek megismerése és az anamnézis felvétele után döntünk, milyen vizsgálatot tartunk fontosnak elvégezni az állapot felmérésére. A laborvizsgálatok során mindenképpen ellenőrizni szükséges a troponinszintet, ahogyan a nyugalmi EKG-ból is már sok minden kiderülhet. Ugyanakkor a legtöbb esetben, miközben a szívizom-gyulladás, esetleg a szívelégtelenség jelei után kutatunk, fontos diagnosztikai eszköz lehet a szívultrahang, az akár 48 órás Holter vizsgálat és a terheléses EKG is. A cél minden esetben az, hogy megbizonyosodjunk a feltételezett károsodás mértéke felől, és ha szükséges, elkezdhessük a kezelést, megelőzvén az esetleges súlyosabb következményeket. Ha pedig valakinél nem találunk elváltozást, ő sokkal nyugodtabban, biztonságban építheti fel újra a korábbi életmódját, beleértve a munkát és a sportot is.
Az első összesített adatok azt mutatják, hogy a súlyos megbetegedések aránya az életkorral, illetve más krónikus megbetegedésekkel párhuzamosan nő, illetve az oltatlanok körében jóval magasabb. Az amerikai adatok alapján az öt évnél fiatalabb oltatlanok körében (értelemszerűen döntő többsége ilyen a kisgyermeknek) a kórházi kezelésre szorulók aránya a fertőzötteken belül mindössze harmada volt a delta hullámban tapasztaltnak. A sürgősségi osztályon történő beavatkozás valószínűsége pedig mindössze ötöde volt az előző hulláménak. Kigyógyultál a Covidból? Ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni! | Éva magazin. Ugyanezen trendeket lehetett megfigyelni az 5-11 és a 12-17 éves korosztály körében is. A januárban erről publikált tanulmány szerint ugyan a gyerekek körében a fertőzések és a kórházi ápolásra szoruló esetek száma nagyobb volt az omikron esetében a delta hullámban tapasztaltnál, azonban a betegség lefolyása általában sokkal enyhébb volt. Ráadásul a kórházi esetek túlnyomó többsége más okból igényelt ellátást és csak "véletlenül" lettek pozitívra tesztelve, tehát nem a SARS-Cov-2 (koronavírus) fertőzés miatt kerültek kórházba.
Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy a SARS-CoV-2 vírus innentől kezdve az emberiség "útitársa" lesz, a COVID-19 enyhébb-súlyosabb fellobbanásával hosszú távon kell számolnunk. WHO Szeged kutatás Koronavírus járvány védőoltás
Ha átgondoljuk a fentieket, szerintem egyáltalán nem csodálkozhatunk rajta, hogy a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos állásfoglalások még a legfelkészültebb szakemberek esetében is hónapról hónapra változhatnak. Mi a legnagyobb tanulság, melyet a COVID kapcsán levonhat a társadalom? – Immár több mint 2 éve a COVID-19 járvány életünk egyik meghatározó aspektusa, ugyanakkor még mindig nem látjuk a végét, a végső tanulságokat talán még korai lenne levonni. Azt azonban már most kijelenthetjük, hogy az egészségügy áldozatkész helytállása alapvető a járvány kezelésében, tehát az első tanulság, hogy a magas szintű egészségügyi ellátás társadalmunk egyik alappillére. És ezt a járvány lecsengését követő "békeidőben" sem szabadna elfelednünk. A másik aspektus, amelyet szeretnék kiemelni az, hogy hihetetlen tudásmennyiséget halmoztunk fel az elmúlt évtizedekben. Erre a tudásra alapozva volt lehetséges a védőoltások – és itt elsősorban az mRNS alapú vakcinákra gondolok – gyors kifejlesztése. Ehhez elengedhetetlen volt az a sok évtizedes laboratóriumi alapkutatás, amelyet Karikó Katalin végzett ezen a területen.