Egyik sem jó üzenet. Épp elég nehéz tud lenni az élet alapjáraton is, nemhogy folyton belenyomjuk a saját orrunkat abba, hogy szalad az idő, illetve mit nem sikerült megvalósítanunk. Szóval jobb, ha ezektől a holmiktól rövid úton megszabadulunk. Ez a módszer Gretchen Rubin Outer Order, Inner Calm (Külső rend, belső nyugalom, angolul Magyarországon is kapható) című könyvében szerepel. Jacki Hollywood Brown ( Unclutterer) kanadai specialista azt tanácsolja, hogy válogatás közben tegyünk fel magunknak három kérdést: 1. Ha ezt a tárgyat meg kellene vásárolnunk teljes áron, vajon adnánk-e pénzt érte? 2. Ha valaki olyantól kapnánk ajándékba ezt a tárgyat, akit ki nem állhatunk, vajon akkor is megtartanánk-e? 3. New York: fotókon a Rockefeller Center karácsonyfája | Startlap Utazás. Az adott tárgy ébreszt-e bennünk boldog emlékeket? Nyilvánvaló, hogy ezekre a kérdésekre elgondolkodtató válaszok fognak születni. Így talán jobban kiderül, hogy mi az, amit nyűgként hurcolunk magunkkal évek óta, és mit volna érdemes valóban megőrizni az utókor számára. Lomtalanításkor az adott helyiség vagy tároló/szekrény esetén minden ki kell pakolni a szoba közepére.
A tavaszi nagytakarításnak egy jó nagy kacatválogatással kell kezdődnie, hiszen miért is suvickolnánk tisztára olyan holmikat, amiket nem használunk? A lakás lomtalanítására a különböző szakértők eltérő módszereket ajánlanak. Némelyik inkább vetítés, más viszont igazán hatékony. Nézzük, hogyan lesz rendezett a lakásunk! Olyan karácsonyfát kapott New York, amilyet a hagyomány kezdete óta még sosem - Noizz. KÉP: Pixabay A tavaszi napsütésben valahogy jobban látszik, ha egy lakásban túl sok a kacat, ha valamelyik holmi már nagyon viseltes, ha mindent beborítanak a sohasem használt cuccok. Ideje leválogatni ezeket, és új fejezetet nyitni. A leválogatáshoz azonban kell pár trükk, máskülönben véget nem érő nosztalgiázássá válik, amelynek végén minden marad úgy, ahogy volt -- mi pedig két héttel később megint azt vesszük észre, hogy mozdulni sem lehet a lakásban. Ez nemcsak fizikai teher, hanem lelkileg is nyomasztó. Képtelenség egy olyan lakásban ellazulni, ahol folyton vigyázni kell, nehogy leverjünk valamit, illetve ahol bárhová nézünk, valamilyen elvégzendő feladatot látunk (rendcsinálás, takarítás, vasalás stb.
Online és hagyományos közönségtalálkozót is tartanak Enyedi Ildikóval A feleségem története című, legújabb filmjéről, amely szeptember 23-án kerül országszerte a magyar mozikba. Az országos premier napján, szeptember 23-án, A feleségem története vetítése után online, streamelt közönségtalálkozón egyszerre hét mozi nézői küldhetik el kérdéseiket Enyedi Ildikónak új alkotásáról. A feleségem története nyitja Szegeden a Zsigmond Vilmos Filmfesztivált szeptember 21-én. A vetítés után a közönség találkozhat Enyedi Ildikó rendezővel. Szeptember 22-én a debreceni Apolló mozi premier előtti vetítése után tartanak közönségtalálkozót. Budapest100. Szeptember 24-én Szombathelyen, az Agora-Savaria Filmszínházban, szeptember 25-én Budapesten, a Cinema City Allee-ban, szeptember 26-án pedig a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz beszélgetés Enyedi Ildikóval a film vetítését követően. A Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készült alkotás a hazai közönség előtt a 17.
századi emberiség előtt; az már más kérdés – s erről a film szándékosan nem beszél – hogy ezekkel a lehetőségekkel miként éltünk később. A főcím alatt megjelenő Buster Keaton-szkeccs kiválóan szimbolizálja ezt a kettősséget: Keaton egy ágyúcsőbe dugja a fejét, miközben a kezében lévő fáklyával próbálja meggyújtani az ágyú kanócát. Egyszerre jelentkezik egy technikai találmány, az emberi kíváncsiság, és az akaratlan önpusztítás képe – mindez játékos formában. Enyedi ildikó családja magyarul. A főcím után a villanyégő, azaz a mesterséges fény születésének pillanatát láthatjuk, ami lehetővé tette a mozi feltalálását is; míg a zárójelenetben Edison bemutatja a távírót, ami az információáramlást, a tömegkommunikációt forradalmasította. Ebbe a "tudományos keretbe" ékelődik maga a mese, egy ikerpár Két Lotti-szerű története, akik pont akkor születnek (1880-ban), amikor Edison bemutatja a villanyégőt. Születésük maga is a fényből történik, hiszen két csillag száll le, hogy Dórában és Liliben testet öltsön. A jelenet teljesen némafilm- és meseszerű.