Megtörténik a napelemes panelek energia termelése. Inverter A napelemek által termelt energiát megfelelő feszültség szintre, és áramra kell hozni. Mivel a napelemek egyenáramot termelnek, melyet a háztartásban található fogyasztók nem tudnak hasznosítani egy (vagy több) inverter kerül beszerelésre, melynek feladata az egyenáramot váltakozó árammá történő alakítása. A napelem panelek soros kapcsolása miatt magas egyenfeszültségek keletkezhetnek melyet szintén az inverter kezel. Túlfeszültség levezető-16 Amper–villanyszerelési anyag. Ad-vesz mérőóra A hálózatra csatlakozó napelemes rendszer esetében szükséges egy olyan mérőóra (ad-vesz mérőóra) beszerelése mely képes mérni a napelemek által termelt, és a háztartási fogyasztók által vételezett energiát. Ezt a területi áramszolgáltató cseréli, szereli be. A mérőóra segítségével egy szaldós elszámolást biztosít a szolgáltató, mely azt jelenti, hogy a hálózatról vételezett és a hálózatba táplált energia különbségét kell fizetni. Ennek következtében teljesen kinullázható a ház fogyasztása (villanyóra áll), de akár többlettermelésünk is lehet, ekkor az áramszolgáltató fizet a többlet energiával arányosan.
Ebben a bejegyzésben részletesen leírjuk, hogy hogyan is működik egy napelemes rendszer és milyen elemei vannak. Napelemek A napelemes rendszernek a legfontosabb eleme maguk a napelemek. A napelemek a nap sugárzási energiáját alakítja át felhasználható villamos energiává. A napelemek félvezető cellákból épülnek fel, legfőbb összetevőjük a szilícium. Egy cellán belül két eltérő szennyezettséggel rendelkező réteg kerül kialakításra. Túlfeszültség levezető. Az egyik réteg pozitív (p-tipusú), a másik réteg negatív (n-típusú) szennyezettséget kap. A két réteg találkozásánál egy határréteg keletkezik, ahol az ellentétes szennyezettséggel rendelkező félvezetők semlegesítődnek, "rekombinálódnak" így létrehozva a feszültséget. Ez a semlegesítődés a napfény segítségével jön létre. Amikor a napfény energiával rendelkező részecskéi ún. fotonok a megfelelő hullámhosszúsággal a napelemre esnek a pozitív és a negatív réteg között nyelődnek el. A fotonok a töltésüket ekkor átadják az elektronoknak melyek ez által szabadon mozoghatnak, így elektromos teret, és feszültséget létrehozva.
Az előfordulás jellegétől függetlenül az ilyen meghibásodások kockázatot jelentenek minden csatlakoztatott eszközre nézve: a huzalozás szigetelésének meggyulladása (1-1, 5 kV-ra tervezett), a készülékek elektromos áramkörének károsodása és a javításra való teljes alkalmatlanság. A nemlineáris korlátozó készüléke és működési elve Nem lineáris túlfeszültség-csillapító eszköz A túlfeszültség-levezető működése a varisztor - egy nemlineáris áramfeszültség-jellemzővel rendelkező félvezető - sajátos tulajdonságán alapul. Rendszeres potenciálkülönbség mellett az elem elektromos áteresztőképessége nulla és több mlA-t tesz ki. Egy éles feszültségugrás megnyitja az alagút vezetőképességét (> 1000 Am), az ellenállás gyakorlatilag eltűnik, és az impulzus azonnal eltávolításra kerül a rendszerből. A vezető anyag cink-oxid, néha más fémek (kobalt, bizmut stb. ) Oxidjaival. A levezető kör keresztmetszetű ellenállólemezekből áll (a szám a tervezett túlfeszültségen alapul), amelyeket oszlopba raknak, üvegszálas csőbe helyeznek és bordás szigetelőköpenybe varrnak.
Leválasztó vagy túlfeszültség-csillapító nemlineáris - a fő eszköz (kapcsolóberendezés), amely megvédi az áramvezeték ágát a hirtelen túlfeszültségtől. Cserélt szelepellenállások. A gyártási és telepítési szabványokat a GOST R 52725-2007 vezette be. Különböző forrásokban a korlátozó kijelölésére létezik a szikrahézagok nélküli szikrahézag fogalma vagy az UZPN rövidítés. A túlfeszültség-védelem szükségessége A csúcsértékek elkerülése érdekében speciális eszközöket fejlesztettek ki - túlfeszültség-csökkentők Impulzus túlfeszültség - a hálózat potenciális különbségének éles növekedése, túllépve az üzemi feszültség maximális határát. Az ugrás rövid - legfeljebb 1 nanoszekundum (1 x 10 -9 sec. ), Tehát a hagyományos UZM-nek nincs ideje dolgozni és impulzust adni a belső áramhálózatba. Az amplitúdó a névleges 10-szerese lehet. Eredet: légköri (zivatar) - 200 kA átlagos áramú villámcsapás következtében a ház vagy a mellette lévő tárgyak villámhárítójába (az áram a földbe kerül, de az EMF megjelenik a ház vezetékében); kapcsolás - kapcsoló berendezések / áramköri szakaszok meghibásodása vagy cseréje, erőteljes elektromos berendezések beindítása, transzformátor meghibásodása.
Alapadatok Földrajzi elhelyezkedés: 29 ° S, 129 ° E Koordináták: 29 ° S, 129 ° E Felület: 348 750 km² Éves csapadék: 150 - 250 mm Átlagos napi maximális hőmérséklet: 30 ° C A Nagy Viktória-sivatag (az angol Nagy-Viktória-sivatag) a legnagyobb ausztrál sivatag a kontinens déli és nyugati részén. Dél-Ausztrália és Nyugat-Ausztrália ausztrál államokhoz tartozik. A Nagy Viktória-sivatag körülbelül 348 750 négyzetkilométer nagyságú. Felfedezési történet A Nagy Viktória-sivatagot Viktória királynőről nevezték el. A név Ernest Giles brit felfedezőtől származik, aki 1875-ben lépte át a sivatagot. Nukleáris tesztek Az 1953. Nagy victoria sivatag. októberi Nagy Viktória-sivatagban, amelyet az Emu Field nukleáris kísérleti helyszínen találtak, két brit plutónium bombarobbantás történik, jelentős esést okoznak. éghajlat A Nagy Viktória-sivatagban a hőmérséklet 18 és 40 ° C között van; rövid télen (szeptember végéig) akár fagy is előfordulhat. tájkép A sivatagban számtalan homokdomb található, de gyepek és sós tavak is vannak.
A Nagy-Viktória-sivatag gyéren lakott sivatagos terület Nyugat-Ausztráliában és Dél-Ausztráliában. 5 kapcsolatok: Ausztrália (kontinens), Dél-Ausztrália, Gibson-sivatag, Kis Homoksivatag, Nyugat-Ausztrália. Ausztrália (kontinens) A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztrália természetföldrajzi értelemben, azaz az összefüggő szárazulatok kiterjedését tekintve a legkisebb jelenkori kontinens. Új!! : Nagy-Viktória-sivatag és Ausztrália (kontinens) · Többet látni » Dél-Ausztrália Dél-Ausztrália Ausztrália egyik szövetségi állama. Új!! Nagy-Viktória-sivatag – Wikipédia. : Nagy-Viktória-sivatag és Dél-Ausztrália · Többet látni » Gibson-sivatag A Gibson-sivatag egy nagy kiterjedésű sivatagos terület, amely földtörténetileg is réginek számít. Új!! : Nagy-Viktória-sivatag és Gibson-sivatag · Többet látni » Kis Homoksivatag A sivatag helyzete Ausztrálián belül A Kis Homoksivatag Nyugat-Ausztráliában található A sivatag a Nagy Homoksivatagtól délre és a Gibson-sivatagtól nyugatra fekszik.
A Kimberley környéki területeken az éves csapadékmennyiség 300 mm körül alakul, de a csapadék rendkívül egyenetlen eloszlású. Sokszor előfordul, hogy több száraz évet követően trópusi ciklonok monszunszerű esőzéseket hoznak. A többi ausztrál sivataghoz hasonlóan, itt is viszonylag sok eső hullik, még a legszárazabb területeken is ritkán csökken 250 mm alá az éves csapadékmennyiség. A nagy mértékű párolgás semlegesíti a sivatagban megszokottnál nagyobb mennyiségű eső hatását. A terület hőmérsékleti eloszlása utat nyit az északnyugat felől érkező monszunesők számára. Szinte minden csapadék, amely errefelé hullik, monszunesőből származik. A területen átlagosan 20-30 napon fordulhat elő egy évben esőt hozó vihar kialakulása. Ugyanakkor Kimberley környékén, akár évi 30-40 vihar is kialakulhat. A nyári nappali középhőmérsékletek a legmelegebbek közé tartoznak egész Ausztráliában. A hőmérsékleti adatok, a hőmérsékleti szélsőségek és a csapadékadatok 1974-2013 között az alábbiak szerint alakultak: Telfer, (Nyugat-Ausztrália) éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Nagy-Viktória-sivatag - További nyelvek – Wikipédia. Már.
A kis mennyiségű és szeszélyes eloszlású éves csapadékösszeg 200-250 mm közt váltakozik. Éves szinten mintegy 15 zivatar áztatja a sivatag homokját. A nyári nappali csúcshőmérsékletek a 32 és 40 fok közt váltakoznak, míg télen 18 és 23 °C közt váltakozik a nappali maximumhőmérséklet. Emberi települések Szerkesztés A sivatag területén elsősorban bennszülött ausztrálok laknak. A Nagy-Viktória-sivatagban élő fiatalabb bennszülött generáció tagjainak van lehetősége részt venni a Wilurarra Creative programban, amely kultúrájuk és szokásaik fennmaradásához, illetve fejlődéséhez járul hozzá. Az emberi tevékenység nyomai az őslakosok által lakott vidékeken kívül csak a nukleáris fegyverek teszttelepein lelhető fel. Manapság a Kogara, a Mirning és a Pitjantjatjara népcsoportok lakják a sivatag vidékeit. Annak ellenére, hogy Ausztrália egy eléggé elhagyatott és távoli vidékéről van szó, mégis a sivatagot kettészeli a Connie Sue Highway és az Anne Beadell Highway. Történelem Szerkesztés 1875-ben Ernest Giles kelt át első európaiként a sivatagon, aki a brit királynő után nevezte el a sivatagot.