Ugyan a horizonthoz közel fölfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben derült éjszakákon megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett a Tejút sávja, és közel kétezer csillagot látunk az égbolton ragyogni. A 2015-ben 669 milliós támogatásból megvalósult Zselici Csillagpark a tájegység kincseinek bemutatását célozza. Megközelítés A Csillagpark Kaposvártól 25 km-re kapott helyet, ami két útvonalon is megközelíthető. Az egyik a 67-es Kaposvárat Szigetvárral összekötő főúton haladva, Bőszénfalva után 2, 6 km-re található, a másik pedig a Zselickisfalud előtti, a főúttól 7, 1 km-re eső erdei út.
A több tucat beérkezett nevezésből egy szűkített kör alakult ki, melyek közül szintén közönségszavazás útján derül ki, hogy melyik lesz az ország kedvence. Forrás: Facebook/Zselici Csillagpark
2021. Október 17. - Vasárnap 09:21 A Csillagpark építményére az Aktív Magyarország versenyén lehet szavazni. A Zselici Csillagpark kilátója bekerült az Aktív Magyarország Év Kilátója versenyének döntőjében, ahol hazánk tíz kilátója közül kerül majd ki a győztes. Somogyban ez az egyetlen kilátó, amelyik versenyben van. Az építményekre október 25-ig lehet szavazni az Aktív Magyarország Facebook oldalán. "A Zselici Csillagpark mellé épült 25 méteres kilátóról lenyűgöző látvány nyílik úgy a magyar tájakra mint a távoli galaxisokra - természetesen utóbbihoz sötét égbolton lehet szerencséd. Hazánk jellegzetességei közül a Balaton-felvidéki tanúhegyeket szúrhatod ki" - írja a kilátóhoz fűzött ismertetőben az Aktív Magyarország Facebook oldala. A Zselici Csillagpark kilátójára itt lehet szavazni like formájában. Címkék: év kilátója, Zselici Csillagpark, szavazás, kis szines
Az oxigén színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten (és légköri nyomáson) gáz halmazállapotú elem. Olvadás- és forráspontja a hidrogénénél magasabb (op: -219 °C; fp: -183 °C). Az oxigéngáz sűrűsége valamivel nagyobb a levegőénél. Az oxigéngáz vízben csak kismértékben oldódik (25 °C-on és 101, 3 kPa nyomáson 100 g víz 3, 93 mg oxigént old), ezért gázfejlesztésnél az oxigéngáz elhanyagolható veszteséggel felfogható víz alatt. A vízben oldott kis mennyiségű elemi oxigén elegendő a vízi élőlények életműködéseihez. A természetes vizek oxigéntartalmát a hőmérséklet emelkedése és a benne felszaporodó baktériumok és állatok életműködései csökkentik. Az oxigén - a molekulát összetartó erős kötések miatt - szobahőmérsékleten nem túlságosan reakcióképes elem. Fizikai és Kémiai kísérletek - Szén-dioxid előállítása és kimutatása. Azonban megfelelő kezdőhőmérsékleten (aktiválási energia) a legtöbb elemmel, fémekkel és nemfémekkel is reakcióba lép. Közvetlenül nem egyesíthető oxigénnel a nemesfémek egy része (pl. az arany, az ezüst, a platina). A hidrogén és az oxigén robbanóelegyet alkot, amely korlátlanul eltartható.
A tiszta oxigént az iparban úgy állítják elő, hogy a levegőt cseppfolyósítják, majd abból desztillációval választják el az oxigént. (A nitrogén forráspontja valamivel alacsonyabb, mint az oxigéné. ) Az oxigént laboratóriumban a víz elektromos bontásával (elektrolízisével), oxigéntartalmú anyagok (pl. kálium-klorát, hipermangán, higany(II)-oxid) hőbontásával, vagy hidrogén-peroxidból állítják elő. A hidrogén-peroxid bomlékony vegyület (vízre és oxigénre bomlik), bomlásának sebességét katalizátorral gyorsíthatjuk. Az oxigén előállítása hidrogén-peroxidból Az oxigén az élőlények számára nélkülözhetetlen. Az élőlények többsége az elemi oxigént használja a testében végbemenő lassú égéshez. A növények viszont a fotoszintézis során több oxigént termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Ezek a folyamatok biztosítják a levegőben az elemi oxigén hozzávetőleg állandó szintjét, azaz természetes körülmények között az elhasználódó és a keletkező oxigén mennyisége egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyi állapotot kedvezőtlenül befolyásolják az ipari tevékenységek, mindenekelőtt az energiatermelés, amely nagy mennyiségben használja el a levegő oxigénjét.
A maradék eloszlik aközött, hogy kiirtjuk az erdőket, és megváltoztatjuk a természetes táj képét. 2011-ben a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével 33, 2 milliárd tonna szén-dioxidot termeltünk ki. Ez a tevékenység három fő részre osztható: a szén, a földgáz és az olaj feldolgozására. A szén a szén-dioxid-kibocsátás 43, az olaj 36, a földgáz pedig 20 százalékáért felelős. A szén-dioxid előállítása A szén termeli a legtöbb káros anyagot. Minden egyes tonna szén elégetésével 2, 5 tonna szén-dioxid kerül a levegőbe – ezzel a szén termeli a legtöbb ilyen káros anyagot a fosszilis tüzelőanyagok közül. A három legnagyobb gazdasági szektor, amely felhasználja fosszilis energiahordozókat az elektromos és hőszektor, a közlekedés és az ipar. Ezek közül az első kettő az, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás közel egyharmadáért felelős. Majdnem minden fejlett ország elektromosságának nagy részét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyeri. Ez a szektor jellemzően a szénfelhasználásra épít, ezért ennek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma is.