"Még az oltás helye sem fájt" – válaszolta arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e bármilyen mellékhatást az oltás után, sőt kollégái is hasonlókról számoltak be neki. Karikó Katalin az utóbbi időben rengeteg megkeresést kap, aminek igyekszik megfelelni, bár mint mondja nem könnyű, hiszen nincs például titkársága, mindent maga intéz. A napokban Orbán Viktor is gratulált neki. "A miniszterelnök örült annak, hogy ilyen eredményeket értünk el és ezáltal megoldódik ez a nagy probléma és vége lesz a járványnak. A véleményemet is kikérte a különböző vakcinák működésével kapcsolatban, hogy a régebbi és az újabb eljárásokkal készültek közt mi a különbség, melyik, hogyan működik" – idézte fel a kormányfői gratulációt. A magyar kutató azt is elmondta, hogy – ahogy minden évben – szilvesztert is munkával tölti majd. "Vírusmentes új évet kívánok az emberek számára és azt, hogy mindenki visszatérhessen a családjához, hogy mindenki félelem nélkül gyűlhessen újra össze. Remélem jövőre megtartják az olimpiát, a koncerteken, a színházi előadásokat és minden olyan programot, amelyet idén a járvány miatt el kellett halasztani.
Az oltottak és a nem oltottak esélyei brutálisan mások Egyértelműen jóval kisebb eséllyel lesz beteg vagy hal meg koronavírusban az, aki a Covid elleni oltás bármelyikének mindkét dózisát megkapta – mutat rá Kiss Zoltán kutató a kormány tegnap közzétett táblázat nyomán. Az adatsort maga Karikó Katalin is kommentálta. Oltás: Karikó Katalin helyretette a magyar kormányt Karikó Katalin, a Pfizer-vakcinák kifejlesztésében részt vevő biokémikus, a BioNTech igazgatósági tagja elmondta, miért volt teljesen szakmaiatlan a magyar kormány által vasárnap közzétett adatsor az egyes vakcinák hatásaival kapcsolatban. Karikó Katalin szerint félrevezető a kormány oltásokról szóló táblázata Vasárnap a kormány közzétett egy táblázatot, amely a különböző oltások utáni megfertőződések és elhalálozások adatait mutatja. A táblázat első ránézésre a laikusok számára eléggé nehezen értelmezhetőnek és ködösnek tűnik, nem igazán egyértelműek az abban közölt információk. Eszerint a kínai vakcina jobban teljesít, mint például a Pfizer… Karikó Katalin is félrevezetőnek tartja a kormány vakcinatáblázatát A magyar kormány vasárnap egy összesítő táblázattal próbálta bizonygatni, hogy a keleti vakcinák a nyugatiaknál is jobbak.
Szomorú napja volt a vírusoknak, amikor kiderült, hogy van mRNS-vakcina, és hatásos. Nagy felelőssége van mindenkinek, hogy minél több emberhez minél több információt juttassanak el erről közérthetően – mondta a kutató, akinek a szabadalma alapján készült el 2020-ban a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer–BioNTech Covid–19- (Comirnaty) vakcina. Karikó Katalin arról is beszélt, hogy a harmadik vakcina megsokszorozza a védelmet, ugyanakkor meg kell értetni az emberekkel, mitől véd a vakcina. Nem a megfertőződéstől véd, de a lélegeztetőgéptől, a haláltól igen – hangsúlyozta Karikó Katalin, aki egy New York-i idősotthon történetét idézte fel, ahol mindenki beoltotta magát az ő példáján felbuzdulva, és senki sem halt meg, miután felütötte a fejét a járvány az otthonban. (MTI) (Borítókép: Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerés átadásán a Debreceni Egyetemen 2021. december 14-én.
Az influenza került célpontba A Wired szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy nem egy újabb egzotikus fertőzés, hanem a jól ismert influenza lehet az, ami ellen bevetik az mRNS-technológiát - ez évente körülbelül 300 ezer embert öl meg világszerte. Ezeken az újabb kutatásokon Karikó mellett egy másik magyar származású tudós, Pardi Norbert is dolgozik a Pennsylvania Egyetemen, akinek a legfőbb projektje egy tényleg hatékony mRNS-alapú influenzaoltás kifejlesztése. "Olyan oltást szeretnének kihozni, amit a sokféle influenzavírusra egyszerre hat, és nem kellene évente beadni, több évre szóló védettséget adna. A kísérletek egereken már biztatók, hamarosan görénykísérletek jönnek, remélhetőleg idén" - mondta Pardi.
Az eső szakadt, kerestünk egy helyet a parkolóban (nem volt nehéz dolgunk, csak egy autó maradt még ott). Ki sem dugtunk az orrunkat, inkább filmnézés mellett döntöttünk, bár néha alig hallottuk a lakóautó tetejét verő esőtől. Ahogy besötétedett, az eső is elállt. A békák rákezdtek az esti traccspartijukra. Szentül meg vagyok győződve arról, hogy beszélgettek. Jó hallható volt, hogy az egyik mondott valamit, a másik pedig válaszolt, sőt néha többen is bekapcsolódtak. Amikor a rigó is megszólalt, hirtelen elhallgattak, mintha megijedtek volna, majd folytatták egészen addig, míg a rigók meg nem zavarták őket újra. Így ment egész este, én pedig a rigó-béka koncert alatt szépen álomba szenderültem. Reggel még csak magunkban voltunk a parkolóban Egy végtelenül békés, nyugodt éjszaka után korán ébredtünk. Kényelmesen össze tudtunk készülni 8 óráig, az arborétum nyitásáig. A nyitva tartási időben kulturált mosdó áll a látogatók rendelkezésére, de az Ambrózy sírkert felé sétálva pottyantós budit is lehet találni, éjjel-nappal nyitva 😉.
A kései végzetfa fehér virágai erőteljesen jázminillatot árasztanak maguk körül. Maga a növény kistermetű fa vagy inkább nagy bokor. Szomszédságában egy igazán különleges, a Földközi-tenger vidékén őshonos barátcserje borul virágba. Nevét azért kapta, mert egykor a kolostorokban élő, nőtlenségi fogadalmat tevő szerzetesek e növény kivonatát fogyasztották szüzességi fogadalmuk megtartásához. Azt tartották róla, ha csökkenti a nemi vágyat, a görög nők is ezért adtak barátcserjét férjüknek, ha már nem akartak több gyereket vállalni. A növény igen látványos: 1-3 méter magasra növő, terebélyes, lomhullató cserje. Levelének jellegzetes aromás illata van. Augusztustól októberig virágzik, amikor sok más cserje nem. Az arborétumban négy időseb példány található, magasságuk mára meghaladta a 2 métert. A magja jól csírázik, a magról nevelt növényeknek nagy keletje van az arborétum árudájában, amikor az idős példányok virítanak. Aki szeretne ültetni, de nincs nagy helye, az tavasszal nyírja vissza a még ki nem hajtott vesszőket, így a következő évben a saját cserjéjében gyönyörködhet.
Az Arborétum története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították. Az 1890-es évektől az utód, Gróf Bolza Pál a világ számos pontjáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetbe ültette. A jeles gazda, kitűnő kertész munkájával a gyűjtemény szépen gyarapodott. 1942-ben Bolza Pál az Arborétum területét a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatra ajánlotta fel, ekkortól országos jelentőségű védett természeti területté vált. Jelenleg az Arborétum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik, írják Facebook-oldalukon. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, gazdag madárfaunája mellett számos emlős, rovarfaj otthona.
Illusztráció: Getty Images Utazás előtt mindig tájékozódjunk a pontos nyitvatartásról!
A parkban az ajánlott útvonalat követve megismerhető mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amúrmenti parásfa. hétfő: szünnap kedd - vasárnap: március 15 - április 30. 9:00-17:00 május 1 - augusztus 31. 9:00-19:00 szeptember 1 - november 15. 9:00-17:00 november 16 - március 14. zárva Felnőtt: 800 Ft Diák: 600 Ft Nyugdíjas: 600 Ft Családi jegy (2 felnőtt+2 gyermek): 2400 Ft Zirc, Zirci Arborétum » Szarvasi Arborétum A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. Konyhakerti rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma, a fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő.