10:20 Szegeden egyetlen ellenzéki politikus sem írta le a választás óta Márki-Zay Péter nevét 2022, április 5. 09:29 Lement a választás, visszatért a Covid: közel 6000 új eset és egy elfelejtett hétfői statisztika 2022, április 5. 06:45 Jakab Péter hétfő este durván kiakadt, kegyetlenül beszólt MZP-nek és Vona Gábornak is 2022, április 4. Nőgyógyászati klinika | Szeged Ma. 22:45 Toroczkai László: "rossz hírem van, kemény ellenzék leszünk" 2022, április 4. 21:41 Botka László 24 órája nem mondta ki ezt a nevet: Márki-Zay Péter 2022, április 4. 20:51 Márki-Zay Péter kimondta: történelmi vereséget szenvedett az ellenzék
Köszönjük, hogy a Szeged365 virtuális családjába tartozol! A sütiket használunk a gyorsabb működés érdekében. A tájékoztatónkat ITT találod. Elfogadom Elutasítom
A Szegedi Tudományegyetem kancellárja hozzátette: a fejlesztések végeredményeként a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika a dél-alföldi régió összetett profilú egészségügyi centrumává válik. Segíti a családok gyermekvállalását, beleértve az erre való felkészülést és a várandósság időszakának orvos-egészségügyi szakmai támogatását. Szegedi nőgyógyászati klinika ambulancia. Képes a születés nyugodt, optimális körülményeinek biztosítására, valamint arra is, hogy a teljes gyermekvállalási értékláncban garantálja a betegkövetést, és szükség esetén az azonnali orvosi beavatkozás lehetőségét. Mindezektől nem csak a családok, az orvosok és az ápolók komfortérzetének javulását, hanem a születések számának intenzív növekedését is várják, ugyanis, ha a szülés alapvetően pozitív élmény egy nő számára, akkor később nagyobb eséllyel akar és mer majd ismét gyermeket vállalni. A felújított Szülészeti Osztályon a sajtó képviselőit Dr. Novák Tibor egyetemi docens, a SZTE SZAKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika intézetvezető-helyettese, a Szülőszoba és Gyermekágy Osztály vezetője vezette végig.
Szerző: WEBBeteg - Debreczeni Anikó A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták. Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják. Ha a fenti eseményeket követő egy hónapon belül jelentkeznek az érintettnél pszichés tünetek, akkor akut stresszhatásról beszélünk, ha azonban ennél később jelentkezik vagy tovább tart, akkor már az ún. poszttraumás stressz szindrómával állunk szemben. A poszttraumás stressz tünetei A fenti eseményeket átélt embereknél 3 nagy tünetcsoport kialakulása jellemző. Ezek egyike az állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja.
Források: Amerikai Pszichiátriai Egyesület (2016). DSM-5 diagnosztikai és klasszifikációs rendszer. Budapest, Oriold és Társai. Deveney, R. (2020). PTSD Myths. Retrieved 2020. 06. 04., from Kerekes, Zs. (2015). A Poszttraumás stressz. In: Kiss E. Cs. & Sz. Makó. H. (Szerk. ), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (248-275). Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. Ryback, R. (2016). 5 Myths About PTSD. 04., from Santiago P. N., Ursano R. J., etal. (2013) A Systematic Review of PTSD Prevalence and Trajectories in DSM-5 Defined Trauma Exposed Populations: Intentional and Non-Intentional Traumatic Events. PLoS ONE 8(4). Staggs, S. (2013). Love Is All You Need: Social Support in PTSD Treatment. 04., from Tringer L. (1999). A pszichiátria tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó.
Az élet során előfordulhat, hogy valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, ami jóval túlhaladja a mindennapok élményeit, és képtelenné válik feldolgozni azt. A trauma ekkor hosszan tartó, kellemetlen tüneteket válthat ki nála. Ez a betegség a poszttraumás stressz szindróma (PTSD), amely akár évekig kínozhatja áldozatát. Sokakat sújt, de nemegyszer a beteg nem is tudja, hogy panaszai erre vezethetők vissza. A poszttraumás stressz okai A problémát kiválthatja közvetlenül személyesen átélt testi és lelki szenvedés, baleset, erőszak, agresszió, terrorcselekmény, valamilyen tragédia látványa, egy hozzátartozó halála vagy olyan rossz hír, mint például egy súlyos betegség diagnózisának közlése. Azonban nem törvényszerű, hogy aki ilyesmit átél, annál a PTSD tünetei kialakulnak. A súlyos megrázkódtatáson átesetteknek kevesebb, mint negyede lesz érintett. Vannak, akik "hajlamosabbak" a poszttraumás stresszre, gyengébb pszichológiai védekezőképességük miatt egyébként is nehezebben kezelik a lelki nehézségeiket.
Az USA-ban a PTSD előfordulási gyakorisága kb. 7-8%-os az átlagnépességben, háborús körülmények között ez a szám akár a 30%-ot is elérheti. A poszttraumás stressz zavar okai Fontos, hogy nem minden traumatikus eseményen átesett embernél alakul ki PTSD. A poszttraumás stressz szindróma kialakulására hajlamosíthat a kórtörténetben szereplő pszichiátriai megbetegedés, a trauma alatt elszenvedett testi sérülés, az esemény utáni támogatás hiánya, az esemény utáni további stresszforrások jelenléte. A PTSD kialakulásának valószínűségét csökkenthetik a támogató kapcsolatrendszer, megfelelő megküzdési stratégiák alkalmazása, illetve a traumahelyzetben végrehajtott cselekvéssorral kapcsolatos pozitív gondolatok. Számos kutatás történt a PTSD-re hajlamosító tényezők feltárására. Egyesek a kórképre való hajlam hátterében genetikai tényezők szerepét emelik ki. A PTSD-ben szenvedők családjában más pszichiátriai betegségek előfordulása gyakori. Veszély esetén a félelem természetes emberi válasz. A félelem testünket gyors válaszadásra készteti, hogy a veszéllyel megküzdjünk, vagy elmeneküljünk előle.
Tippek a biztonságos utazáshoz
Egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről. De a koncentrációs táborból szabadult emberek többsége is csak évtizedek múlva beszélt az ott történtekről. Diagnosztika és terápia A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire. Ilyenkor a legfontosabb cél, és a gyógyulás elengedhetetlen lépcsőfoka, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak. Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!
A másik jellemző tünet, hogy a beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak. Mindemellett jellemző, hogy a beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, "beszűkül". Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot" is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el. Hallgatásba burkolóznak Ha a trauma gyermekkorban következik be, az gyakran vezet személyiségtorzuláshoz, viselkedés zavarhoz. A gyerek agresszívvé, ingerlékennyé válhat, fél minden, a traumára emlékeztető élethelyzettől. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása lehet még szembetűnő tünet. A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba folytják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről.