A Portugáliában élő producerek azt posztolták, hogy fél éve folyik ellenük a film betiltásáért indított per – Budapesten. Ők meg nem nagyon tudnak idejönni, úgyhogy kétséges, hogy megfelelő módon tudják képviselni a saját érdekeiket. Az egész sztori igen kacifántos, és rengeteg kérdést is felvet. Csakúgy, mint a forgatókönyv alapjául szolgáló történet. Először megírtuk, hogy elkészült a Barta Tamás - Siess haza, vár a mama! című film. Ez volt 2019 őszén, és akkor állítólag tartottak is egy zárt körű bemutatót. Aztán 2020. március 14-én lett volna a tényleges premier, ami az ismert okokból elmaradt. Majd, amikor eljött a halasztott bemutató időpontja, felbukkantak a vetítés ellenzői. Július 23-án lett volna a premier, amikor jelentkezett a film egyik megszólított szereplőjének a felesége meg az ügyvédjük, hogy renonc. A Blikk aztán arról számolt be, hogy Fekete Gábor – a Hungária és a Skorpió egykori dobosa, a tavaly nyáron elhunyt Szaxi Maxi öccse – is beállt a kórusba, amely a film ellen tiltakozott, bár az érvelése – vagy a dolog tálalása?
Először férje halt meg, majd pár hónappal később egyetlen gyereke is disszidált, ami akkoriban azt jelentette, jó eséllyel soha nem láthatja többet. Tegyük ehhez hozzá még, hogy a nő a szocialista rendszer elkötelezett híveként hirtelen azzal szembesült, hogy fiából az állam ellensége lett, és mivel az akkor megszokott gyakorlat alapján az itthon maradó családtagokat is büntették, ő maga is akaratlanul szembekerült a rendszerrel. Hogy ez megingatta-e a meggyőződését, az nem derül ki, de a hangüzenetek hangnemén kívül az utókornak csak néhány régi fénykép marad, ami alapján következtethet bármire is. Ő legalább annyira tragikus hőse a filmnek, mint a fia. De a film azért elsősorban mégiscsak Barta Tamásról szól. Biztosan lesznek, akik keveslik a zenész Bartát a filmben: nem kerülnek szóba a gitáros korábbi zenekarai, így a Hungária sem, ahonnan már elismert zenészként csábította át Presser Gábor az újonnan megalakuló "supergroupba", a Locomotiv GT-be. Kevés szó esik arról, hogy miért volt nemzedéke kiemelkedő zenésze, és hogy miért vannak rajongói a mai napig, egykori zenésztársai is csak pillanatokra tűnnek fel, de közben meg ott van a mérleg másik serpenyőjében az, hogy a szemünk előtt bontakozik ki egy tényleg drámába illő történet.
Barta Tamás ugyanis nem jött haza, ahogy akkoriban fogalmaztak, disszidált. Kinn maradásának több oka is volt. Imádta az Egyesült Államokat, és azt hitte, ott nagy karriert fog befutni. Az 1985-ben megjelent És ilyen a Boksz? című könyvben Somló azt írta: "Az volt a baja, hogy [Magyarországon] nem volt pénze, lakása. Volt egy lány, akivel együtt élt, annak a lakásrészében laktak az Izabella utcában. Azzal érvelt, hogy nézd meg, Kalifornia, pálmafák, süt a nap, tenger, én nem fogom még egyszer a harmadik emeletre a hátamon felcipelni a szenet meg a fát. Ebben a keserű mondatban van is némi igazság. " Ráadásul apja halálával elszakadt az őt Magyarországon tartó egyik legfontosabb kötelék. Egyharmad évszázad után úgy tűnik: Barta ekkor követte el élete nagy hibáját. Somló Tamásnak alighanem igaza volt, amikor a már említett LGT-könyvben így emlékezett vissza Barta emigrálására: "Ez mindenképpen nagyon rossz húzás volt a részéről. […] Kimondottan haragudtam rá, megpróbáltam megmagyarázni neki, hogy gyere haza velünk, neked otthon lesz Amerika. "
Zalatnay Sarolta is ezt erősítette meg a arra a kérdésére válaszolva, hogy lehetett volna-e a zenekar világhírű: "A Loksi karrierje Bartán múlt" – fogalmazott. A Hungária egykori dobosa, az 1971-ben emigrált Tóth József Barta közeli barátja volt. "Mondtam neki Los Angelesben, hogy menjen haza, de nem tudtam lebeszélni arról, hogy kint maradjon" – nyilatkozta. Barta Tamás soha többet nem járt Magyarországon. Bár zenélt, de nem futotta be azt a karriert, mint amire vágyott, és amire tudása alapján rá is szolgált volna. Üzletkötéssel, papírkereskedéssel foglalkozott, majd 1982. február 16-án gyilkosság áldozata lett. Tragikus halálával kapcsolatban sok a kérdőjel. Van, aki szerint belekeveredett a maffiába, mások szerint kokainozhatott, tartozása volt és ezért lőtték le, de olyan elképzelés is van, hogy véletlenül, más helyett kapta a halálos lövést. Hajdú Judit, akinél Barta édesanyja, Friedmann Edit élete utolsó három évében, 2007 júliusában bekövetkezett haláláig lakott, úgy tudja: két halotti jegyzőkönyv készült.
– több helyen sántít. Próbáljuk megérteni, csak nehéz. Fekete szerint 1. már a koncepció maga is kegyeletsértő, ugyanis Barta és az édesanyja közötti magánbeszélgetésekre épül; 2. a film rendezője, Hajdú Eszter megszegte a neki tett ígéretét, ezért a saját szerepléséhez nem járul hozzá. Azt sosem tudjuk meg, mi volt ez az ígéret, de ha tudnánk, sem értenénk meg, hogy ezek a dolgok hogy mennek itt, nálunk. Nem úgy van, hogy az első, zárt körű vetítésen minden érintett részt vesz és elmondják az esetleges észrevételeiket? Hogy van az, hogy csaknem egy évvel a film első vetítése után s a második, immáron nyilvános vetítés előtt hirtelen mindenkinek szívügye lesz a dolog, és orrba-szájba nyilatkozik a bulvársajtónak? A film producere szerint egyébként Fekete jelenete nem is került bele a filmbe, akkor meg nem értjük azt, hogy mit akart letiltani. Azt meg végképp, hogy miért vállalkozott a forgatásra, ha szerinte a dolog kegyeletsértő... Továbbá az sem világos, hogy az a szereplő, aki most a személyiségi jogai miatt perrel, miért két évvel a forgatás és az után ment a bíróságra, hogy minden létező nyilatkozatot aláírt... Valaki...?
Fa beltéri ajtó Fa ablak Műemlék jellegű nyílászárók Spaletta, zsalugáter Rusztikus bútorok Egyéb famunkák Bontásnélküli csere Akciók Nyílászáró javítás Hőszigetelt üvegcsere SOFA ablakok felújítása Wekerle telepi nyílászárók Parasztajtó, Parasztházak nyílászárói BEMUTATÓTEREM: Budapest, Dobozi utca 41, 8. kerület Időpont egyeztetés a 06-30 -218-6413-as telefonszámon! Minta ajtók, ablakok megtekeinthetőek 17. kerületi telephelyünkön A Kiskút utca 46. alatt. Mielőtt elindul kérem telefonáljon a 06-30-218-6413-as telefonszámra. Nem vagyunk mindig bent, de hétvégén, munkaidő után is szívesen kijövünk! Budapest 17. XVII. kerület Kiskút utca 46. Pecsenye Róbert 30-238-7265 Beltéri ajtóik borovi fenyőből, rétegragasztott hossztoldott, teljesen göcsmentes faanyagból készülnek. Egyedi méretű fa beltéri ajtóknál a könnyebb megmunkálhatóság, tartósság és szebb felület érdekében ragaszkodjunk a borovi faanyaghoz. Szabványméretű nyílászárókat luc alapanyagból kevesebbet készítünk, illetve gyakran rendeljük mert az itthoni lehetőségek mellett nem gyártható le gazdaságosan.
Alapanyaga: alapvetően luc és borovifenyő, de felár ellében egyéb fa alapanyagból is elérhető Az ajtólapok 44 mm vastagságú, falcos szerkezet, az ajtólapok kinézete megadott típus vagy egyedi igény szerint kialakítható. A beltéri ajtók vasalatait tekintve (pánt minősége, mennyisége, zár) a vevő egyedi elképzelései és igényei alapján különbözőek lehetnek. Az ajtók elérhetőek üveghelyesen valamint üvegezéssel együtt is. Felületüket tekintve natúr vagy festett ( alap: vizesbázisú festékrendszer) kivitelben kapható. Lazúros felületkezelés esetén, a fa erezetei a festés után látható marad. Teljes fedőfestés esetén a szín a RAL színskála alapján kerül kiválasztásra. Elérhető méretek: a standard méreteket túl (75, 90, 100, 140*210cm), egyedi méretű és formavilágú ajtók megrendeléseit is várjuk Kivitelezési szempontból a fa beltéri ajtók lehetnek: egy-, vagy kétszárnyas, eltolható szárnyas valamint harmonika többszárnyas beltéri ajtók. Tok típusok: 12 cm-es pallótok belső gerébtok hevedertok utólag szerelhető tok, amely lehetővé teszi az ajtó megóvását az építkezéskor jelentkező károsodásoktól.