Ami a dal szerzőjét illeti, én az utóbbira szavaznék. S máris helyben vagyunk, ami a "természetes lovaglás" az "erőszakmentes lókiképzés" vagy a ló és lovas közti bizalomra épülő kapcsolat eredetét illeti. De álljon itt egy furcsa ellenpélda: Hova lett az iménti harmónia? Rúg-vág a ló, szorítja sarkantyúzza a lovas. Ugyan kinek jutna eszébe egy ilyen ló lábai elé feködni? A rajcsúr (Reitschule) szó világossá teszi, hogy az osztrák seregbe besorozott katonáról van szó, akit idegenség vesz körül, lovat és lovasát idegen rendszerbe kényszerítik. Bizonyságul íme a haramdik versszak: Ha azt hinné valaki, hogy a katonasággal szükségképpen együttjáró fegyelem zavarja meg a más dalainkban szépen megnyilvánuló ló és lovas közti harmóniát, ki kell mondjuk, hogy ez tévedés. Népdalok – Külföldi Magyar Cserkészszövetség. Erre is dalaink közt találunk bizonyságot: Ebben a kuruc nótában - bár ez is katonás - a ló mégis együttműködő, segítő társként, s nem ellenszegülő, legyőzendő, megfegyelmezni való ellenfélként mutatkozik. Csakhogy itt a katonaságot a "hazáért és szabadságért" önként vállaló huszárról, s nem az idegen hatalom által katonasorba kényszerített emberről van szó.
(Ördöngösfüzes) Ne bánd, édes virágom, Hogy így élem világom, Éljed te is, nem bánom, Szívembõl azt kívánom, Sajla-lala… Én is voltam valaha, Szépasszonynak kocsisa, De megrúgott a lova, El sem felejtem soha, Le az utcán, le, le, le, Le a falu végére, Ott árulják a rózsát, A szép csokros violát, Gyere rózsám, végy egy párt, Kössél nékem bokrétát. Megyek az utcán lefelé, Senki se mondja, gyere bé, Csak egy kislány mondta nekem, Gyere be te szerencsétlen. Ez az utca bánat utca, Bánat kõbõl van kirakva, Az én rózsám kirakatta, Hogy én sírva járjak rajta. Nem járok én sírva rajta, Járjon, aki kirakatta, Járjon, aki kirakatta. Gombosi népdalok (szöveggel) | Népdal videók. Árok, árok, de mély árok, Nem gondoltam, hogy így járok, Beleestem, benne vagyok, Egy kislánynak rabja vagyok Mindenféle szeretőm volt, hopp, Csak még cigánylegény nem volt, hopp, Már ezután abban járok, cigánylegényre találjak, Salala-lala. Túl a vízen mandulafa virágzik, Mandulája vízbe hull és elázik, Az én éltem fájáról is lehullott, Az a virág, amely szépen virított.
Jaj, Istenem, mit adtál, Hogy megházasítottál, Hogy megházasítottál, de csuhaja, Adtál nékem feleséget, salala, Hogy egye az életemet, salala. Ez az utca szebeni, Szabad rózsát cserélni, Szõkét, barnát, pirosat, Amilyent én akarok, Amilyent én akarok, salalala. Verd meg, Isten, verd meg azt, Kinek szíve nem igaz, Mer' az enyém igaz volt, Mégis megcsalatkozott, Mégis megcsalatkozott, salalala. A füzesi csorgó víz Olyan édes, mint a méz, Aki iszik belõle, Vágyik a szerelemre, Vágyik a szerelemre, salala. Édesanyám, sejehaj, mondanék én valamit, Gombolja ki az én lajbim elejit. Nézze meg, de sejehaj, mi bántja a szívemet, Eltiltották tõlem a szeretõmet. Dalok 4. - Magyar népdalok. Az éjszaka, sejehaj, nem aludtam egy órát, Hallgattam a régi babám panaszát. Éjfél után, sejehaj, mondta meg, hogy mi baja, Õ szeretne, de az anyja nem hagyja.
Harmatos a csokros rózsa levele, Csak egy kislányt neveltek a kedvemre, Ezt a kislányt nem adnám az anyjáért, Az anyjának a mennybéli jussáért. Ez a kislány mind azt mondja, vegyem el, De nem kérdi, hogy én mivel tartom el, Eltartanám tiszta búzakenyérrel, Havas alji szép tiszta folyóvízzel. Száraz fából könnyû hidat csinálni, Jaj, de bajos hû szeretõt találni, Mert akadtam szeretõre, de jóra, Ki elkísér a bánatos utamra. Kidõlt a fa mandulástul, ágastul, Kis angyalom, meg kell váljunk egymástól, Úgy elválunk kis angyalom egymástól, Mint a csillag fényes ragyogásától. Adj egy kicsit, te Kati, Az Isten megfizeti, Az Isten megfizeti, de fizeti. Hogy így élem világom, de világom. Szívembõl azt kívánom, de kívánom. Három kupa máléliszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, de gazdatiszt. Ha megcsókolt, õ bánja, Õkerül a kórházba, Õ kerül a kórházba, de kórházba. Mind azt mondják az irigyek, Hogy nem élek többet én, De én azért nem haragszom, Adok korpát a kutyának, Vége van az ugatásnak, salala.
A ló népmeséinknek is gyakori szereplője, s mindig a jó oldalán áll, mindig segíti a gyengét, a főhőst. A lóval való kapcsolat mindig harmónikus. A lovat nem kell kényszeríteni, bántalmazni. A gyakori fordulat: " Mit parancsolsz, kedves gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat " - tökéletes kifejezője ennek. Így áll ez a Mirkó királyfi című mesében is. Mert a huszár a nyeregbe Bele van teremtve, Mint a rozmaring a jó földbe, Sej, belegyökerezve. Ne sirasson engem senki, Jól vagyok tanítva, Sem léptébe de sem vágtába Sej, le nem esem róla. Mikor katonává lettem, kis pej lovam felnyergeltem, bevezettem a rajcsurba, rúgott vágott kesely lába. Kapitány úr káromkodik, hogy a lovam nem jól ugrik, szoríjja meg a derekát, vágja bele sarkanytúját Panaszolom a tisztemnek, nincs ereje a testemnek. Komisz kenyér, só nincs benne, nincs a huszárnak ereje Fakó lovam a Murza Lajta vizét átússza, Császárt hogyha megkapom, Bécs váráig ugratom Ne karéjozz magyar huszár, Mert leesel róla, Nincsen itt a te édesanyád Sej, aki megsiratna.
Mind azt mondod, te ügyetlen, Hogy érted vagyok kedvetlen, Se nem érted, se nem másért, Csak a sok idegen szájért, Salalala-lala… Azt gondolod, te csipás, Hogy engem nem szeret más, Szeret engem még más is, Náladnál szebb virág is, Fölszántatom a füzesi fõutcát, Vetek bele piros pünkösdi rózsát, Magamat is belevetem virágnak, Aki szeret, szakasszon le magának. Rég megmondtam barna babám, ne szeress, Nincs egyebem, mit a két karom szerez, Keress olyat, kinek ökre, szekere, Gazdagítsad a patikát belõle. Ha meghalok, meghagyom a babámnak, Ne sirasson hétköznap, csak vasárnap, Akkor is csak jobb szemével sirasson, Bal szemével babájának kacsintson. Végigmentem a füzesi temetõn, Eszembe jutott a régi szeretõm, Jaj, Istenem, hogy is jutott eszembe, Három éve, hogy el van már temetve. Édesanyám, beteg vagyok, Fáj a szívem majd meghalok, Édes fiam ne halj meg, de ne halj meg, Inkább házasodjál meg, sajlalala. Édasanyám fia vagyok, A szép lányért élek-halok, A szép lányért élek-halok, salala, Add el apám a házadat, salala, Házasítsd meg a fiadat, salala.
1/5 anonim válasza: Kívülről, vagy belülről? 2012. júl. 21. 16:31 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 A kérdező kommentje: tanítás, tanárok, diákok:) 3/5 anonim válasza: Szerintem egy elég jó suli, jók a tanárok, a közösség is jó... Miért kérdezed? 2012. aug. 19. 22:47 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: Legjobb suli a világon <3:D 2012. szept. Oktatási Hivatal. 2. 18:05 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: Aki a premontreibe jár tudna mondani véleményt róla?? Mennyit kell tanulni?? Tanarok?? Diakok??? Mert at szeretnék iratkozni oda Es meg annyi hogy kulombozeti vizsgat kell tenni??? 2015. okt. 5. 07:24 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Sem a Trianon utáni első induláskor, sem a háború végi hiányos feltételek közben nem állt olyan nehéz helyzet előtt a Rend, mint ekkor. Épület és tantestület nélkül nincs iskola. Premontrei Iskolaközpont, Gödöllő. A hajdani gimnázium visszaszerzésének nem volt valós esélye, a régi tanári karból már csak néhányan maradtak. Egyedül az 1948-ban szomorú körülmények között érettségiző diákok osztályfőnöke, Fényi Ottó, immár gödöllői kormányzó perjel érzett közülük erőt a feladat vállalására. Sikerült az államosított régi intézmény közvetlen szomszédságában kárpótlásként két olyan kisebb épületet a környező erdőrésszel együtt megszereznie, amelyben - egyelőre két tanévre elegendő helyiségekben - néhány, főleg premontrei elkötelezettségű világi tanár irányításával két párhuzamos első osztály 1992 őszén elkezdhette a nyolcosztályos, reálirányultságú gimnáziumi tanulmányait. Az 1993/94-es tanév 4 osztályának elhelyezésére még alkalmas volt az iskolaépület, de a következő évekre már bővíteni kellett. Ezért év közben elkezdődött az épület bővítése.
Még ebben az évben megtörtént az iskola ünnepélyes alapkőletétele. A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának az első tanévben 2-2 első és második osztály indult. A 180 diákot hat szerzetes és két világi tanár tanította. A bentlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus, a Szent Norbert Nevelőintézet 1925 szeptemberében nyílik. Az épületegyüttes harmadik részlege, a rendház az 1927-28. tanévben készült el. Homlokzata előtt kap helyet 1931-ben Róna József alkotása, Kálmán herceg lovas szobra. A muhi ütközet tragikus sorsú hőse, IV. Béla öccse, aki a premontreiek hazai munkálkodásának bőkezű segítője volt. 1938-ban nagy érdeklődés kíséretében kezdődött a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatva, francia tanárok által irányított társalgással a gimnázium francia tagozatának működése. A következő tanévtől A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma lett az iskola neve. 1939-től 1943-ig a magyar tagozat igazgatója Kumorovitz L. Bernát volt.
Oktatás A premontrei rend az alapító szándéka szerint elsődlegesen lelkipásztori szolgálatot végző közösség. Az oktatás az első századokban csak a rendtársak képzését, a rendi utánpótlás nevelését jelentette. A 18. század végén azonban több rendet érintő (pl. bencés, ciszter, ferences) jelentős fordulat következett be: II. József rendelete az 1780-as években feloszlatta a szerzetesrendeket, majd a közösségeket visszaállító 1802-es királyi rendelet a rendeket iskolák vállalására kötelezte, így attól kezdve a premontrei apátságoknak is gimnáziumokat kellett működtetniük. A csornai apátságnak Szombathelyen és Keszthelyen (1808 és 1948 között) voltak iskolái, ám a rendszerváltozás után csak a szombathelyi Szent Norbert Gimnázium alakult újra 1994-ben, mely most is működik a csornai apátság fenntartásában. (Információk:) A jászói apátságnak Rozsnyón, Lőcsén, Nagyváradon (1808-tól) és Kassán (1811-től) voltak iskolái. 1937 és 1948 között Budafokon is működött premontrei gimnázium. A rendszerváltozás után az eredeti négy iskolából csak a kassai gimnázium alakulhatott újra néhány éve a jászói apátság fenntartásában.