Sztár / vasárnap, március 6th, 2022 Csonka András édesanyja idén lenne 80 éves. A színész-műsorvezető megható sorokkal üzent neki. Forrás
A Madách Kamara nyári szünetében adtuk elő húsz alkalommal, de akkora siker volt, hogy betették a teljes évadra. Hiányzik? Ha lenne lehetősége játszana ilyen darabban? Igen, de legszívesebben egy monodrámában próbálnám ki magam. Izgat, hogy képes vagyok-e úgy is lekötni az embereket. Ez önbizalom kérdése is. Ha egyszer megtalál a lehetőség, elfogadnám. Fotó: Csudai Sándor - Origo És ha egy filmszereppel kínálnák meg? Most rátapintott a lényegre. A mozi teljesen kimaradt az életemből, de még előttem az élet. Mintha feszegetné a határait. Nem így mondanám, de tény, hogy nem bánom, ha a korlátaimba ütközöm. Szeretném, ha a közönség megértené, hogy az életem sok mindenről szól. Voltak és lesznek kikacsintások, eddig alapvetően a vígjáték- és a musicalszerepek találtak meg. "Az ország Bandikája". Zavarja ez a beskatulyázás? Nem! Alapvetően jó dolog, ugyanis azt jelenti, hogy történt valami az illető életében. Voltam Pici, a Família Kft. -ből. Csonka andrás édesanyja neve super. Voltam "Ding Dong Bandi"... Szóval nekem ezek a skatulyák már megvoltak, most jöjjön valami más.
Ez nem tiszteletlenség, vagy az alázat hiánya. Persze a színész sorsa kegyetlen. Csak nagyon kevés művésznek adatik meg, hogy úgy fejezze be a pályát, mint mondjuk Gábor Miklós, vagy Dajka Margit. Ezért vagyok kicsit szorongó. Azt érzem, hogy kellene még valami, amire támaszkodhatok, ami függetlenül a szórakoztatóipartól és a színháztól. A lényeg az, hogy a kiszolgáltatottság nagyon erős ezen a pályán. És ahogy az ember megy előre az időben, egyre nehezebben viseli el, ha packáznak vele. Meddig tud tűrni? Sajnos a végletekig. De önvédelemből, mert nem bírok vitatkozni, nem tudok olyan légkörben létezni, ahol feszültség van. Nem szeretem a konfliktusokat, ezért alkalmazkodom. Ez nem jó. Tudom, de szerencsére az életemben mindig ott van az a néhány barát, aki a bizalmasom, akire számíthatok. Az érdekes, hogy ők nagyrészt civilek. Csonka andrás édesanyja neve png. Nálam egyébként a csalódásnak csak egyszer van helye, utána már semmi nem folytatódhat úgy, mint előtte. Fotó: Csudai Sándor - Origo Aktívan jelen van a közösségi médiában.
A helyettes államtitkár örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Varázslatos Magyarország az Agrárminisztérium ajánlásával alapította meg A magyar természetfotó nagydíját. Kiemelte, hogy az együttműködés 10 éve alatt a nemzeti park igazgatóságok gyakorlati természetvédelmi tevékenysége is másik dimenzióba lépett. A Varázslatos Magyarország az Agrárminisztérium ajánlásával alapította meg A magyar természetfotó nagydíját — fotó: Agrárminisztérium 2022-ben már 20 milliárd forintból gazdálkodhatnak az igazgatóságok Az igazgatóságok költségvetése a 2010-es 4, 5 milliárdhoz képest négyszeresére emelkedett, 2022-ben már 20 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Munkatársaik létszáma megduplázódott, 2010-hez képest 693-ról 1372-re emelkedett. Bővült az országos jelentőségű védett természeti területek hálózata, 82 db új védett természeti terület létesült, amelyek teljes kiterjedése 4200 hektár. Országszerte több száz helyszínt érintve 320 ezer hektáron – ami Budapest területének több mint hatszorosa - értünk el javulást a természeti környezet állapotában.
Itt élnek Európa legkisebb madarai, a sárga és a tüzesfejű királyka. A Vendvidéken több mint negyven kisebb-nagyobb lápos rész található. Ezekre jellemző a vidrafű, a gyapjúsás vagy a kereklevelű harmatfű. A Rába mentén gyurgyalagok, jégmadarak és szürke gémek költenek, a folyó menti ártéri fűzfaligetekben pedig a nagyon ritka hód és vidra nyomaival találkozhatunk. Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult a Kiskunsági Nemzeti Park, másodikként a Hortobágyi Nemzeti Park után. A Duna-Tisza köze természeti értékeit gondozza, és kiterjed Csongrád-Csanád megye Tiszán innen eső részére is. Kilenc különálló mozaikszerű területegységből áll, összesen 53000 hektáron. A bugaci ősborókás a Kiskunsági Nemzeti Park leglátogatottabb része, központja a Bugacpusztai Pásztormúzeum. A fülöpházi buckavidék mozgó homokbuckáival és árvalányhajas pusztáival a homokhátság egykori arculatát leginkább őrző terület. Apajpuszta az ország, s egyben Európa második második legnagyobb szikes pusztája. A Szikra- és Alpár-rét a Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb, de talán legszebb területe.
Hazánkban tíz Nemzeti Park található, sorozatunkban ezeket mutatjuk be, három külön részben. Az elsőben az ország nyugati felét vesszük górcső alá, a Fertő-Hanságtól a Duna-Dráva Nemzeti Parkig. Magyarország Nemzeti Parkjairól írt összefoglalónkban olvashattátok, hogy hazánk tíz ilyen védett területtel rendelkezik, amelyek mindegyike különleges, egyedi bioszférával rendelkezik, amit a park felügyelet igyekszik megóvni. A következő sorozatban bemutatjuk nektek mind a tíz parkot, elhelyezkedésük szerint három részre osztva őket. Ezúttal az ország nyugati felének természeti csodára kerül a hangsúly. Lássuk is, mely Nemzeti Parkok helyezkednek itt el és azok mivel várják az odalátogatókat. Fertő-Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati csücskében található a Fertő-Hanság Nemzeti Park, aminek egyik legjelentősebb szeglete a Fertő-tó, amelynek mind a magyar, mind az osztrák oldalát a Világörökség részének nyilvánították. Érdekessége, hogy a két ország saját Nemzeti Parkjait 1994-ben kötötte össze a tó okán, és azóta közösen látják el az ekörüli munkálatokat.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta természeti világörökségnek is része. A címet odaítélő bizottság értékelése szerint a máig fennmaradt magyar puszta kimagasló példája a több évszázada folyó hagyományos földhasználatnak, amely ember és természet tartós és harmonikus együttélését tette lehetővé. Fertő-Hanság Nemzeti Park Az Ausztria és Magyarország határán fekvő Fertő tó nem csak üdülőhely és sportközpont, hanem madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, medencéje 20 ezer éves. A tó területének mintegy felét – a magyar oldalon kb. 90 százalékát nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja. A tó, a nádasok, a szikesek, a szikes tavak élővilága külön világot képez. A tó vízében 28 halfaj él, ezek közül a réti csík, süllő, lápi póc, a csuka és a fertői nyurga ponty a legértékesebb. A nádasok kecses lakója a nemzeti park címerében is megtalálható nagy kócsag, a kanalas gém, a vörös gém, a bölömbika, de költ itt a barna rétihéja is.
Ennek része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas- és vaddisznóállományáról világszerte híres Gemenc. Fontos a madárrezervátum is, hiszen itt él a fokozottan védett rétisas, a kerecsensólyom és a fekete gólya. A meredek folyópartokat partifecskecsaládok népesítik be, az árterek a fehér gólya vadászterületei. Az 1996-ban létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúlon három tájvédelmi körzetet és 22 önálló természetvédelmi területet foglal magában. Duna-Ipoly Nemzeti Park A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedi arculatát a változatos felszíni formáknak köszönheti, hiszen a folyóvölgyek mellett a hegyek és a síkság is bejárható. Az 1997-ben alapított, kb. 60 000 hektár területű Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között helyezkedik el. Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb része, átlagos magassága eléri a 700 métert. A mészkőből és dolomitból felépülő hegység remek terep a barlangképződésre. Így talán érthető, hogy a nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére miért a Pilis-hegységben bukkanhatunk.
A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai: az Istálló-kői-barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek. Fotó © Csodálatos Magyarország Aggteleki Nemzeti Park Miskolcról akár a Sajó, akár a Bódva völgyében futó utakról megközelíthető az 1985-ben létesült Aggtelkei Nemzeti Park. Jósvafő és Aggtelek között igazi kanyargós hegyi szerpentineken autókázhatunk. A Baradla-barlang területén számos hosszabb-rövidebb túra útvonala barangolható be. A rövidebb túrák 1-2 kilométeresek, az igazi kalandokra vállalkozók azonban egy 7 kilométeres szakaszt is bejárhatnak. Bármily hihetetlen, de az élőlények számára mostohának tűnő körülmények ellenére 1932-ben már több mint 200 itt élő fajt jegyeztek fel a tudósok (ebből 40 növény). Mára ez a szám megduplázódott, a kutatások szerint majdnem 500 különböző faj él a barlang falai között. Duna-Dráva Nemzeti Park A Dunát és a Drávát övező – még ma is érintetlen – ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park.