eredmény: társadalmi és gazdasági fejlődés Mária Terézia Oktatási rendelet: -1777 Ratio Educationis -vallásos elemek mellet megjelentek a tudományos ismeretek amelyek magukba foglalták mezőgazdasági és tudományos ismereteket is. -minden 7-13 éves gyereknek kötelező volt iskolába járnia -a birodalom minden országában azonos tartalmú tankönyvekből tanuljanak Úrbéri rendelet: -megszabta egyesítette a jobbágyok terheit, pontosan felmért jobbágy telkek után szabta ki. -a császárnő abszolutista keretek között irányította a birodalmát. - úrbéri rendelet = úrbálium: az úrbálium kimondta pl. :hogy 52 napot lehet dolgozni robottal 1 évben. Úrbéri rendelethez tartozik még a: kileng kilenced fizetés, 1 forintos készpénz adó 1 évben és ajándék. Hiába a nevezetes tollvonás, türelmi rendeletéhez halálos ágyán is ragaszkodott II. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. - porció = katonák étkezése forspont hadsereg szállítása Mária Terézia dukátja (pénzei) 1763-ból: Egészségügyi rendelet: - kimondja hogy minden megyében és városban egy diploma orvosnak és egy bábasszonynak kell lennie. -a magára maradt gyerekeket árhazába küldték ahol kötelezővé tették a tanulást és, minden gyereknek le kellet tennie egy szakmát Mária Terézia férje: Lotharingiai Ferenc Mária Terézia gyermekeivel: Mária Terézi (1740-1780) Kitör a porosz - osztrák öröködési háború.
Jogot kaptak templomépítésre, de az épület bejárata nem nyílhatott közvetlenül az utcára, és nem lehetett sem tornya, sem harangja. Magyarországon II. József 1786-tól engedélyezte a tornyok építését és a harang használatát, 1788-tól pedig szabad volt a templom ajtaját is az utcára nyitni. A rendelet értelmében a vegyes házasságban született gyermekek közül a fiú követhette apja protestáns vallását (addig szüleik csak katolikus hitben nevelhették őket, ennek elfogadásáról a protestáns félnek ígérvényt, reverzálist kellett adnia). A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. Történelem 7.osztályosoknak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Hiába volt VI. Piusz pápa 1782-es bécsi "fordított Canossa-járása", a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására.
A "fordított Canossa-járás" főszereplője, VI. Piusz pápa – az egyházfő nem tudta rávenni a császárt döntéseinek visszavonására II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. Történelem 7.osztályosoknak: november 2013. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A vallásgyakorlásra vonatkozó rendeletén túl a birodalmi adminisztráció létrehozására is kísérletet tett, megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat és felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat. A társadalmi változások előmozdítójaként megszüntette az örökös jobbágyságot, és egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be. Anyjához hasonlóan ő is az állam elsődlegességét tartotta legfontosabb céljának, ennek megfelelően dolgozott az egyház állam alá rendelésén, továbbá a pápaság befolyásának korlátozásán. Amikor 1781 áprilisában a magyarországi protestánsok közös folyamodványt nyújtottak be sérelmeik felsorolásával, II. József már az év őszén kiadta a türelmi rendeletet. Az intézkedés a birodalom tartományaiban eltérő változatban lépett hatályba, a Magyarországra és Erdélyre vonatkozó passzus 1781. október 25-én keletkezett. Ez 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. II József tábornagyi egyenruhájában Megengedte, hogy már 100 család alapíthasson gyülekezetet, és megtiltotta, hogy katolikus istentisztelet látogatására kötelezzék őket.
Magyarország a Francia forradalom és Napóleoni háború idején 2. József rendeletei hatására kialakul a magyar nemzet tudat. : - 1792 - 1835 uralkodott - erőszakos politika - visszatér az abszolutista kormányzáshoz - további reformokat akartak a nemesek - sajtó termékek betiltása 2. Lipót: - 1790 - 1792 uralkodott - igyekezett megnyerni a magyar nemesség bizalmát - a rendi kiváltságok megerősítése - haza hozatta Bécsből a Szent koronát Ferenc politikája ellenállást váltott ki. Magyar - Jakobinus mozgalom Vezetője: Martinovics Ignác 1. Ferenc koronázási esküje Budán: 2. József (1780-1790) Uralkodásának jellemzői: - erős központosított birodalmat akart létre hozni - felvilágosodás szellemében uralkodott - figyelmen kívül hagyta a nemzeti hagyományokat kalapos király: Azért nevezték kalapos királynak mert nem akarta megkötni a kezét, mint megkoronázott a törvényekre felesküdött király.
1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét II. József magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az uralkodó. II. József nyelvrendelete (1784) [1] a) "[…] Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel, az ország dolgaiban, a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak, hogy eszerént a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem lehessen tartani.
A kastély teljes körű belső átalakítására is sor került ezzel egy időben. Az épület leghosszabb részén, a kerti homlokzaton látható a Dréher címer. A díszterem faburkolatot, kazettás mennyezetet kapott és a család versenylovait ábrázoló olajfestmények lettek benne elhelyezve. Az 1930-as években volt a kastély vendége György walesi herceg, akit később VI. Györgyként angol királlyá koronáztak. A II. világháború után az épületben előbb úttörőtábort, majd az Aranycsapat edzőtáborát alakítottak ki benne. 1958-tól a Fővárosi Tanács szociális otthona volt. Amióta az otthon kiköltözött a műemlék falai közül, azóta üresen áll és restaurálásra vár. Sajnovics-kastély (Tordas) - A múlt emlékei. (Forrás: Szép Magyarország) Látnivalók a környéken Vál, Ürményi-kastély Kápolnásnyék, Halász-kastély Velencei-tó Hol található? Képek A képekért köszönet Báté Attilának!
A művészek buzdították arra, hogy nyisson galériát. Éppen tíz éve, hogy működik a fővárosi galériája, amelyben minden hónapban komolyzenei szalonkoncertet szervez. Eddig rendben is volna. De hogyan kerül egy világutazó, akit Budapest bűvölt el, egy kicsiny faluba, Iszkaszentgyörgyre? – Tizenegy évvel ezelőtt az akkori finn nagykövetet és engem megkerestek a második világháborús időszak finn katonai attaséjának memoárjával, amely szerint van egy kastély Székesfehérvár környékén, amely a világháború bombázásai során otthont adott a finn nagykövetségnek. Károlyi-Kastély | GoTourist. Kutattunk a memoárban megnevezett Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély után, de Iszkaszentgyörgy polgármestere akkor azt mondta, sohasem hallott arról, hogy finnek tartózkodtak ott. Aztán telefonhívásunk után a polgármester elment a település legidősebb lakosához, egy nénihez, aki elmondta, hogy igen-igen, két házzal arrébb a finn katonai attasé bérelt egy nagy házat, a cselédség pedig a szomszédjában lakott. A polgármester akkor rögvest visszatelefonált, minden igaz, megtaláltuk a kastélyt.
Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A II. világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen az 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) kezelésébe került. Kastély, templom, temető.....Iszkaszentgyörgyön jártam - Bakancs és Fakanál. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja. A kulturális funkciók kiegészítésére és azok "eltartása" érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével.
A fotók önmagukért beszélnek, nézegessétek, ábrándozzatok, és keressétek fel e csodás gyöngyszemet, hogy turisták kirándulók népesítsék be a halódó kastélyt. Leheljünk belé új életet, tegyük élővé, fontossá a múltnak, és történelemnek itt található lenyomatát. Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól 8 km-re a Bakony lábainál található, a kastély pedig a falu fölötti dombon, sajnos sok útmutató táblát nem találunk hozzá, de nem lehet eltévedni. Tegyünk érte annyit, hogy látogassuk, menjünk, nézzünk, romantikázzunk. Ne hagyjuk elpusztulni ezt a szépséges kastélyt. Tipp: ha már itt járunk, a templom ot, és a mellette lévő grófi kriptát is érdemes felkeresni, ez egy 15 perces séta a kastélytól. Tehetünk körsétát a Kastélybirtok tanösvényen is, mely kitáblázva vezet minket végig a falun, és a kastély udvarán. Információkkal, kellemes 4 km-es körben. Ennek kiindulópontja a kastély bejáratánál található.
Örültem, hogy idejöttem, és pár elmélyülő gondolattal a saját szeretteimen kívül a grófi családnak is adóztam. Halottak napja van, de mi élünk, élnünk kell, a múltra az elmúltra gondolni szép, és fájó. Ma adjuk meg a tiszteletet a múltnak, és holnap már nézzünk derűsen a jövőbe. Innen a templom és grófi sírboltkápolna mellől indul a Kastélybirtok tanösvény, első tábláját itt láttam. Fel van sorolva az összes, itt nyugvó leszármazott, Amadék, Pappenheimek, Bajzáthok, a kastély szerteágazó birtokosai szerint. A kápolna mellett kétoldalt borostyán futotta be a fákat, alattuk réges-régi sírok vannak. Mivel a kerítés be volt lakatolva, kénytelen voltam egy kis falmászást folytatni, a megbontott falon be lehet jutni a sírkertbe. Nem is tudom és nem is értem, miért nem fordít a falu erre nagyobb figyelmet. A kastély birtokosainak egykori fürdőhelye, a Duzzogófürdő is csupa gaz, alig lehet megtalálni a falu határától nem messze. Egykoron 28 fokos víz tört ott fel, szép épületek, medencék voltak, ma csak a falak látszanak, a bányászat elvitte a gyógyvizeket.