A sütőben sült csirke elkészítésének csak a képzelet szabhat határt. Az egyik legjobb a rendkívül egyszerű, sok előkészületet nem igénylő, fokhagymás, mustáros változat. A sütőben a fokhagyma édeskéssé, szinte krémessé válik, így azok is megehetik, akik tartanak a túl intenzív ízétől. Krumplival sült, fokhagymás csirke Hozzávalók 60 dkg krumpli 4 db csirkeszárny 4 db csirkecomb 5 gerezd fokhagyma 2 evőkanál olaj 1 teáskanál mustár só bors Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 50 perc Elkészítés: A csirkeszárnyakat vágd ketté, és a combbal együtt öblítsd le, törölgesd le róluk a nedvességet, majd dörzsöld be sóval, kend be a mustárral, a borssal és egy gerezd zúzott fokhagymával elkevert olajjal. Ha szeretnéd, be is vagdoshatod a húst, így a résekbe is kerülhet fűszer. A krumplit pucold meg, és vágd fel ízlés szerint. Fokhagymás mustáros csirkemell ragu. Egy tepsit kenj ki zsiradékkal, és rétegezd bele a krumplit, tedd melléjük a maradék fokhagymagerezdeket. Rakd rá a csirkeszárnyakat, önts alájuk kevés vizet, és fedd le fóliával.
2 óra Kb.
Elkészítés 1. lépés A csirkecombokat tisztítsd meg, és kevés olajon pirítsd meg minden oldalát pár perc alatt. A visszamaradt zsiradékon süsd kicsit a zúzott fokhagymát, dobd hozzá a megtisztított gombát, önts rá kevés vizet, és párold öt percig. Szórd meg liszttel, locsold rá a bort, majd add hozzá a tejfölt, a mustárt, és rottyantsd össze. Közben ízesítsd sóval és borssal. Fokhagymás-mustáros csirkemell recept Salamon Csilla konyhájából - Receptneked.hu. 2. lépés A csirkecombokat rakd zsiradékkal kikent tűzálló edénybe, és öntsd le a szósszal. Tedd rá a kakukkfüvet, fóliázd le, és előmelegített sütőben, 180 fokon süsd 40 percig. Ha szükséges, fólia nélkül pirítsd még egy kicsit. A csirkecombnak a citrom is isteni ízt ad, üdévé varázsolja a húst, amihez a zöldfűszerek is illenek. Hozzászólások
A Dunántúli-domb- és hegyvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A dombvidék felszíne alatt, a mélyben metamorf kőzetek találhatók, pl. a Keleti-Mecsekben és a Mórágyi-rög alatt óidei gránit. A Mecsekben a felszínre került az ugyancsak óidei vörös homokkő. A kővágószőlősi homokkő uránércet rejt. Ezekre a középidőben, a Tethysből mészkő és dolomit rakódott, amit a Mecsekben és a Villányi-hegységben tanulmányozhatunk. Az újidőben keletkeztek a Pannon-tenger üledékes kőzetei: agyag és homok. Legfelül, a felszínen negyedidőszaki üledékek (lösz, kavics, agyag, homok) vannak. A dombvidékek a Kárpát-medence vidékének kialakulásakor már nem süllyedtek tovább az Alfölddel együtt, hanem emelkedni kezdtek. Gemenc turista térkép, Szekszárdi dombság térkép, Geresdi-do. Eközben főként ÉNy-DK-i irányban érték törések a felszínt – a vetődéssel a táj felszabdalódott, dombhátak emelkedtek ki, árkok süllyedtek be. A felszínen futó vízfolyások elfoglalták az árkokat, és kialakították medrüket a Dráva vagy a Duna felé. A jégkorszaki szél által elhordott porból lösszel takart dombhátak alakultak ki.
A Dunántúli-dombvidék a Duna, a Sió, a Balaton északi pereme, a Zala és a Dráva menti síkság közötti terület. A dombvidéket a kiemelkedés után folyók szabdalták fel és tették tagolttá. A dombságot többnyire északnyugat-délkeleti irányú völgyek tagolják. A Dunántúli-dombvidék északi résztája a Balatoni-medence, délnyugaton Belső-Somogy, keleten Külső-Somogy (a kettőt együtt Somogyi-dombságként is szokták jellemezni), délen a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék (Mecsek, Tolnai-dombság, Baranyai-dombság, Zselic) terül el. A Balatoni-medence a Balaton-felvidékig tart, ide sorolják a Tapolcai-medencét is. A Balatoni-medence árkos süllyedék, kb. 15. 000-17. 000 éve több kis mélységű tó alakult ki. Aliz rosszlányok tolnai dombság térkép. Amikor az éghajlat csapadékosabbá vált, a vízszint emelkedett, mintegy 10. 000 éve víz borította a Kis-Balatont, a Nagy-Berek mélyedéseit és a Tapolcai-medencét. Ezután a tó vízszintje az éghajlat-ingadozásnak megfelelően a mai vízszinthez képest 6m és -1m között váltakozott. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, legnagyobb hossza 78 km, átlagos mélysége 3 m. A Balatoni-medence nyugati része a Szigligeti várból (jobbra a Keszthelyi-hegység nyúlványa látható) A Balatoni-medencéhez tartozik a Balatontól délnyugatra a Kis-Balaton-medence, a Nagy-Berek a Balaton déli partja, amelyet Somogyi parti síknak nevezünk, a tó északi partja Balatoni-riviéra néven és a Tapolcai-medence.
Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. Gyűrt illetve táblás hegységek jellemzik - szurdokokkal, árkokkal, völgyekkel és sasbércekkel. Néhány forrást leszámítva, vízhálózata gyér. Tavakban, folyókban szegény a terület. Legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 méter). Tatabánya a legnépesebb település, amely teljes egészében ide tartozik. Budapest és Székesfehérvár bizonyos részei is a hegységhez tartozik. A terület erdőkben gazdag - főleg lombos és tölgyerdőt találni. Erdőtalaja barna. A vidéken kisebb vadállatokkal (nyúl, róka, rágcsálók), vaddisznókkal és nagyobb testű növényevő állatokkal is találkozhatunk (pl. őz, szarvas). Medve, hiúz és egyéb nagytestű, az emberre veszélyes állat előfordulása ritka. A vidék legnépszerűbb programja a kirándulás, túrázás. DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG - 15 vízparti szállás - SzállásKérés.hu. Az Országos Kéktúra több állomása is áthalad rajta. Dunántúli középhegység képekben Dunántúli középhegység részei A Dunántúli-középhegységet hivatalosan 9 kisebb tájegységre bontjuk. A tizedik, a Visegrádi hegység, ami ugyan területileg a középhegység része, ám kialakulását tekintve vulkanikus, ezért az Északi-Középhegységhez tartozik.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
A Villányi-hegység mészköve a vidék egyik lényeges építőanyaga volt, ma már védett természeti érték. A gemenci erdő különleges szépségű ártér, jellegzetes vadállománnyal, de már az Alföldhöz tartozik.