A nagy szűrő a Fermi-paradoxon egyik feloldása. Korábban már írtunk magáról a paradoxonról, illetve annak egy militáns, nem túl megnyugtató feloldásáról, a sötét erdő elméletről. Sötét erdő elmélet film. Mindenestre gyorsan összefoglaljuk ismét a paradoxon lényegét: minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a megfigyelhető világmindenségben található számtalan naprendszerben több olyan, a Földhöz hasonló bolygó is akadhat, amely legalább tömegében és hőmérsékletében hasonlít a planétánkhoz, és ahol egy a miénkhez hasonló, fejlett civilizáció megszülethetett. Az is feltételezhető az Univerzum kora alapján, hogy legalább egy ilyen civilizáció mostanra akár meg is hódíthatta a saját galaxisát, sőt akár túl is léphetett annak határain, és más galaxisokba is eljuthatott. Megfigyeléseink alapján azonban ilyesminek semmi jele – ahogy ez ügyben többen is leírták: süketítő a csönd. A kérdés, hogy miért. Sötét erdő teória – hátborzongató elmélet arról, hogy miért nem léptünk még kapcsolatba földönkívüli civilizációval A NASA vezetője úgy nyilatkozott, hogy az univerzum hatalmas, ám nem vagyunk benne egyedül.
– Ezek a kondíciók viszonylag ritkává, különlegessé teszik a Földet, tehát a rajtunk kívüli életforma-lehetőségeket is. Időben, térben elzárva 2003-ban Stephen Webb, a brit Nyitott Egyetem fizikusa If the Universe Is Teeming with Aliens – Where Is Everybody? ("Ha az univerzum idegenektől nyüzsög, hol vannak? ") című könyvecskéjében a Fermi-paradoxon 50 lehetséges magyarázatával állt elő. Egyik ilyen a most éppen aktuális karanténelmélet, más néven "állatkert-forgatókönyv", vagy nevezhetjük Big Brother-elméletnek is, mely szerint azért nem fedik fel magukat előttünk az amúgy létező Földön kívüli idegenek, mert egy ökológiai kísérlet alanyai vagyunk (l. Cixin Liu A Sötét Erdő – Cixin Liu A Sötét Ergo Proxy. Douglas Adams kultkönyvének pándimenzionális egéralakú kitüremkedéseit, akik a Földet bioszámítógépként használják a meglévő válasz – 42 – kérdésének meglelésére). Ám ez a magyarázat nem tűnik logikusnak Webb számára, ahogy a szintén az elzártságra építő úgynevezett planetáriumhipotézis sem, ami szerint a számunkra istenszerű lények építették volna a világegyetemet kifejezetten nekünk, s ebben a tesztüzemben a földönkívülieknek nem osztottak lapot.
Figyelt kérdés Akár az emberiséggel, az univerzummal, társadalommal, evolúcióval, tudományos projektekkel stb. kapcsolatban. 1/16 anonim válasza: 83% Minél ostobább valaki (vagy minél nagyobb ostobaságokat mond/csinál szándékosan), annál inkább lesz népszerűbb, híresebb az emberek körében. (influenszerek, celebek, politikusok, unatkozó gazdagok, instagram modelek) 2021. márc. 4. 19:26 Hasznos számodra ez a válasz? 2/16 Makray Ádám Gábor válasza: 100% Nos. Ez nem hátborzongató, de elgondolkoztató elmélet, ami sok mindent megváltoztat. A neve húrelmélet. Bonyolult lenne elmagyarázni. A Kurzgesagt nevű youtube csatorna elmesélte és egyéb csatornákról megnézheted az elméletnek a lényegét. 2021. 19:33 Hasznos számodra ez a válasz? 3/16 anonim válasza: 2021. Sötét erdő elmélet cáfolata. 19:56 Hasznos számodra ez a válasz? 4/16 Sárkánybébi válasza: 100% Kurzgesagt csatornát én is ajánlom! Ott sok a tudományos elmélet, legtöbbje szerintem is "hidegrázós", de a szó izgalmas értelmében:D 2021. 19:57 Hasznos számodra ez a válasz?
tényleg ennyire hatalmas, akkor itt bizony nyüzsögnie kellene az életnek, és minden valószínűség szerint akadna benne jó néhány a miénkhez hasonló intelligens változat is. Na, de hol vannak ezek a szupercivilizációk, miért nem jelentkeznek, hallatják hangjukat vagy villantják jeleiket? Még ha el is vetjük az ufóhívők megannyi észlelését (pl. Erich von Däniken korábbi találkozásokat "bizonyító" felfedezéseit), netán a Sötét zsaruk hatása alatt azt válaszoljuk, hogy de hát itt élnek közöttünk, vagy amatőr biológusként rámutatunk a mélytengerek lakóira, érdemes magát a kérdésfelvetést is górcső alá venni. Richard Dawkins evolúcióbiológus A vak órásmester című könyvében (1986) tulajdonképpen a Fermi-paradoxon antropocentrikus-nyelvi paradoxonját mutatja ki, amikor a földi élet kialakulásának esélyeit vizsgálja a szerencse függvényében. Az NSA titkosítás alól feloldott dokumentuma alapján így próbálhat velünk kapcsolatba lépni egy idegen faj : hungary. Ahogy az olasz fizikus is rácsodálkozik, szinte csodának hathat, hogy egy ekkora világegyetemben, ahol feltehetőleg számos bolygó létezik (10²⁰, azaz százmilliárdmilliárd), az élet kialakulásának a feltételei csakis egyen voltak adottak, s csupán a Földön történt meg a spontán keletkezés.
Rengeteg szimbólumot használ, egész történetszálak, közbeékelt mini-történetek épülnek fel arra, hogy többszörösen kódolt jelentéstartalmukat megfejtve hozzásegítsék a szereplőket a háború következő lépésének megtervezéséhez. Ezek a közbeékelések is ugyanazt a célt szolgálják, mint a korábban felépített, majd elvesztett történetszálak: hosszasan ágyaznak meg a későbbi csattanónak. A szövegből árad a keleti fegyelmezettség, valamint a naiv elképzelések sokasága. Cixin Liu értelmezésében az emberiség a jövőben egy megértő, a kríziseket jól és viszonylagos higgadtsággal elviselő közösség, akiknek ha azt mondják, költözzön be az utolsó emberig Ausztráliába, akkor gyakorlatias megoldásokkal és többnyire fegyelmezetten megteszi azt. A legfontosabb szereplők mind kínaiak, rajtuk múlik az emberiség sorsa, ezért időnként hajlamosak leszünk olvasás közben a Földre egyfajta Óriás Kínaként tekinteni. Sötét erdő elmélet teljes film. Hiszen sem a trisolarisi fenyegetés kezelésébe, sem a bolygóvédelmi kérdésekbe nem szólnak bele érdemben nyugati nagyhatalmak.
0; 2; 4; 6; 8; 10;..., a páros természetes számok sorozata. Számsorozatban mindig szabály szerint követik egymást az elemek. Ennek a sorozatnak az a szabálya, hogy az aktuális elemhez 2-t adva kapjuk a következő elemét a sorozatnak. (Más szabályokkal is képezhetünk sorozatokat - például szorzással -, ezekről majd később. ) Az olyan sorozatokat, amelyben a szomszédos elemek különbsége állandó, számtani sorozatnak nevezzük. Ezt a különbséget differenciának nevezzü, s d-vel jelöljük. A példa sorozatban d=2. Vannak még más jelölések is: az első elem jele: a 1; a második elem jele a 2; s így tovább; akárhanyadik (n-edik) elem jele a n. A példában a 1 = 0; a 2 = 2; a 3 = 4; a 4 = 6; s így tovább. Az n-edik elem kiszámolására pedig képletet kell találni. Az 1. elemből úgy kapjuk a 2. elemet, hogy hozzáadunk 2-t. elemből úgy kapjuk a 3. elemet, hogy hozzáadunk 2*2-t. elemből úgy kajuk a 4. elemet, hogy hozzáadunk 3*2-t. És így tovább: az 1. elemből úgy kapjuk az akárhanyadikat, hogy hozzáadunk eggyel kevesebb differenciát: a n = 0 + (n-1)*2 Rendezés után: a n = 2n - 2 Ennek a képletnek a segítségével, például, az 500. elem kiszámítása: a 500 = 2*500 - 2 = 998.
Azaz Itt látható, hogy egy sorozat első n elemének összegét a matematikában S n -nel szoktuk jelölni, S 12 tehát egy sorozat első 12 elemének összegét jelöli ( S 12 = a 1 + a 2 +... + a 12). 2. Kiindulhatunk abból az összefüggésből is, amit az előző bejegyzésben kaptunk a számtani sorozat n -edik tagjára. (felhasználjuk az előző bejegyzésben levezetett képletet a számtani sorozat n -edik tagjára) A d itt (1 + 2 +... +(n-1))-gyel van megszorozva, ami az első (n-1) természetes szám összege, amit a bejegyzés elején adott képlettel tudunk számítani. Így végül a következőt kapjuk: 4. feladat: A két képlet nem azonos. Egyszerű átalakításokkal azonban az egyik a másikká alakítható. Keresd meg ezeket az átalakításokat. 5. feladat: használd a képleteket (mindegy melyiket használod) a következő összegek megállapítására (megoldások a bejegyzés végén). Mi a 3, 5, 7, 9,... számtani sorozat első 130 elemének összege? Mi a 8, 2, -4, -10,... számtani sorozat első 36 elemének összege? a 1 = 11, d = -1/2, S 24 =?
Bevezető példa: Írjuk fel a következő expilicit módon megadott számsorozat első néhány elemét: a n =3⋅n+1. Az első öt tag: a 1 = 4; a 2 = 7; a 3 = 10; a 4 = 13; a 5 = 16 … Látható, hogy a minden tag az előzőhöz képest 3-mal több. Így a fenti sorozat rekurzív módon is megadható. Megadjuk az első elemét és a képzési szabályt: a 1 = 4; a n =a n-1 +3. Definíció: Számtani sorozatoknak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége állandó. Ezt az állandó különbséget a sorozat differenciájának nevezzük, és általában d -vel jelöljük. Formulával: a 1; a n =a n-1 +d (n>1). Számtani sorozat jellemzése: A számtani sorozat tulajdonságai (korlátossága, monotonitása) csak a differenciájától (d) függ. 1. Ha egy számtani sorozatnál d>0, akkor a sorozat szigorúan monoton növekvő és alulról korlátos. 2. Ha d<0, akkor a számtani sorozat szigorúan monoton csökkenő és felülről korlátos. 3. Ha pedig d=0, akkor a számtani sorozat nemnövekvő, nemcsökkenő, azaz állandó.