Fejezetcím és 1. alcím: Times New Roman 12-es, félkövér, kisbetűs 2. alcím: Times New Roman 12-es, dőlt, kisbetűs. Táblázatok, ábrák és képek: Szöveges résztől függetlenül, külön lapra nyomtatva. Önállóan is érthetőek legyenek. Címek magyar és angol nyelven. Folyamatosan sorszámozva, a képek is ábráknak nevezendők. Az először említett hivatkozás a szövegben zárójelben, és félkövér. A táblázatban a számok helyiérték szerint. A táblázatok doc formátumban. Az ábrák és képek: jpg formátumban, felbontás 300 dpi. MINTA: 1. TÁBLÁZAT. Kartonpapírból készült, 100X70X3 mm-es csapdákban talált madártetőatkák száma TABLE 1. Number of red mites found in cardboard traps of 100x70x3 mm 1. ÁBRA. Preparált, karbofurántartalmú tojás FIGURE 1. Preparated egg with carbofurane content IRODALOM A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztősége Szerzőink többszöri kérésének eleget téve olyan hivatkozási formátumot választott, amely jobban hasonlít más, nemzetközi tudományos újságokéhoz, ill. a hivatkozáskezelő programokkal is kompatibilis.
Témadokumentáció ( Mészáros Jánossal; Budapest, 1964) A baromfi takarmányozásának állategészségügyi kihatásai (Tudomány és Mezőgazdaság, 1965) Immunizálási vizsgálatok a baromfipestis La Sota és B1 jelzésű vakcinatörzseivel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965) Baromfitenyésztők kézikönyve ( Budapest, 1965) A tyúkok fertőző bronchitisének előfordulása Magyarországon ( Lomniczi Bélával). – Vizsgálatok az ún. libainfluenza kóroktanáról ( Szép Ivánnal és Szőke Ferenccel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1966) A baromfi légzőszervi betegségei és az ellenük való védekezés (Agrártudományi Közlemények, 1967) A baromfitartás egyes gazdasági és állategészségügyi kérdései (Egyetemi jegyzet; Budapest, 1968) Az ún. libainfluenza egyes járványtani kérdései és a védekezés lehetőségei ( Mészáros Jánossal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1969) A kislibák vírusos betegségei (Baromfiipar, 1971) A víziszárnyasok fertőző betegségei elleni védekezés immunológiai kérdései ( Szedő Máriával; Magyar Állatorvosok Lapja, 1973) A nagyüzemi baromfitartás állategészségügyi kérdései.
(Levél a szerk.
Arany-túra: Drégely Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali* győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu* rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, * Odaillőt egy huri* nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur* basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván:"... S hogy feljöve Márton, az oroszi* pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. Arany János - Szondi két apródja (hangos vers). -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
Identitás és integritás......................................................... 146 MlLBACHER RÓBERT: A hűség balladája?!................................ 155 VÉGH BALÁZS: Retorikai és poétikai eszközök a Szondi két apródjában....................................................... 176 RATZKY RITA: Páros beszéd és "félre-beszéd" a Szondi két apródjában. A megszólalások kavalkádja...... 185 HORVÁTH KORNÉLIA: A kettősség retorikája. Arany János: Szondi két apródja......................................... 189 JELENITS ISTVÁN: Metrika és jelentés a Szondi két apródjában.... Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. 203 MÁSOK Praznovszky Mihály: Miért pont a varga? Egy Mikszáth-motívum értelmezésére........................... 213 Tverdota György: Arany János és József Attila................ 227 Bányai János: Nemes Nagy Ágnes Arany-interpretációi....... 236 ANTONIO DONATO SCIACOVELLI: Szondi olasz balladája...... 248 NAGY J. ENDRE: A ballada mint mítosz. Arany János: Szondi két apródja......................................... 253 KlSSNÉ KOVÁCS ADRIENNE: Szondi és a néphagyomány.
A török követi nem érti a viselkedésüket, hiszen nem láthat bele a lelkükbe. Ő azt hiszi, egy költőnek teljesen mindegy, hogy kiről ír dicsőítő éneket, és elég földi javakat felajánlania (" Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, / Mit csak terem a nagy szultán birodalma "), hogy a törökökhöz csábítsa a két dalnokot. A két fiú számára azonban ez becsületbeli kérdés: hűtlenné és hazaárulóvá válnának, ha engednének, és különben sem viszi rá őket a lélek, hogy megtegyék: mivel szerették Szondit, képtelenek a gyilkosát dicsőíteni. Szondi értékrendje az ő értékrendjük is, és Szondi hősi önfeláldozását tekintik példaképnek. Így a török követ által felkínált – főleg érzéki, élvhajhász – előnyök helyett inkább a tisztességhez, a lelkiismeretük szavához és belső szabadságukhoz ragaszkodnak, még azon az áron is, hogy engedetlenségükért büntetéssel kell szembenézniük (börtön, verés). Szondi két apródja - HallgatniAranyt. Az apródok visszaemlékezése a csatára tárgyilagos krónikának indul, de aztán egyre patetikusabbá, szenvedélyesebbé és költőibbé válik.
1856: nem halált megvető bátorság, hanem a nemzethez, az eszmékhez való hűség, az anyagi vagy a hivatali felemelkedést elutasító puritán tartózkodás az aktuális. Bach-rendszer: a passzív ellenállást különböző csábító ajánlatokkal, karrierlehetőségekkel, pénzbeli és presztízs előnyökkel igyekezett megbontani. Arany számára személy szerint is az ifjú énekesek sorsa volt átélhető (alkati óvatossága miatt sohasem lett a radikális szembeszegülés embere). "mozdulatlan elkötelezettség", "a múlthoz fűződő bensőséges viszony", "az erkölcsi emlékezet zsenije" Nem pusztán a költői hivatás példázata, hanem mindenki által vállalható és vállalandó tisztességé, hűségé. Szelíd konokság, tántoríthatatlan becsületesség – az "átlag" számára – az emberi tisztaság megőrzése a jövő záloga. (Nem lehetne elég indokolt Szondik nélkül. De nem szükséges, nem kívánatos, hogy mindenki a harcmezőn lelje halálát. Szondi két apródja vers pc. ) A többségnek meg kell őrizni, tovább kell adni a drégelyi várvédők által képviselt elvet. Sztoicizmus: túl kell élni az elnyomatás éveit, hogy egy jövendő, kedvező politikai helyzet készen találja a nemzetet.