A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt. Tetőterében a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, légkondicionált terem található, mely ideális helyszíne különböző rendezvényeknek, konferenciáknak, továbbképzéseknek. Kapcsolódó galériák: Látnivalók - Báthori Várkastély és Panoptikum
Sóstó Zoo Rövid idő alatt Magyarország legnépszerűbb állatkertjévé vált, ahol mindig történik valami. Gyűrűsfarkú makik, fehér tigris, kihalófélben lévő fajok élnek itt, az eredeti élőhelyükhöz nagyon hasonló környezetben. Nem állatkertben, hanem esőerdőben, sivatagban vagy épp a szavannán fogod magad érezni. Nyíregyházi Kalandpark A Sóstó erdei környezetébe simuló kalandpark 130 állomásból álló, drótköteles akadálypályáján teheted próbára ügyességedet. A pályák nehézségi foka eltérő, felnőttek és gyerekek, bátrak és félénkebbek is találnak maguknak megfelelőt. Báthori Várkastély és Panoptikum Kedveled a történelmet? Fedezd fel a múltat! Nyírbátorban a magyar történelem egyik legbefolyásosabb családja, a Báthoriak várkastélya a középkor útvesztőibe kalauzol. Bejárhatod a pincétől a padlásig – a korhű környezetben a Báthori-család tagjainak viaszfigurái között sétálva a reneszánsz világában érezheted magad. Aquarius Élményfürdő Sóstófürdő része, Nyíregyháza zöldövezetében találod. A fürdőkomplexum egész évben nyitva áll, változatos élményelemeket és szolgáltatásokat kínál.
A kultúrális kikapcsolódást kedvelők figyelmébe ajánljuk a nyírbátori Bátori Várkastélyt, és a Panoptikumot, melyekről bővebb információt az alábbiakban olvashat az érdeklődő. A kastélyt a Báthori család építette a XIV. században, majd udvarházát a XV. század végén várkastéllyá alakították. Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60x80 méteres területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül. A várkastély északi szárnyának közepén állt az északi (ebédlő) palota, amely erősen átalakított formában hosszabb ideje magtárként szolgált. 2006 szeptemberében történt meg az épület teljes felújítása. A várkastély 2009 óta ad helyet a Báthori Panoptikumnak, melyet meglátogatva egy csodálatos időutazásnak lehetünk részesei. A történelmi tényeken alapuló állandó kiállítás a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg. A Megyeri János szobrász által készített 45 figura öt képben, élethű nagyságban jeleníti meg a XIV – XVII. század legfontosabb történéseit, és kelti életre több "hírhedt" történelmi személyét.
Milyen a jó palánta, hogyan szedjük a fejes salátát, mire ügyeljünk az ültetésnél, mi az ideális páratartalom, mi befolyásolja a fejek növekedését? Minden, amit a salátatermesztésről tudni kell. Nálunk – más európai országokhoz képest – a levélzöldségek (fejes saláta, jégsaláta, endíviasaláta, spenót, sóska stb. ) iránti kereslet meglehetősen szerény. Csúcsidőszaknak számít a kora tavasz, húsvét környéke, még kisebb csúcsnak mondható a késő ősz, de télen és főleg nyáron nincs kereslet a levélzöldségfélék iránt. Ugyan az utóbbi években megfigyelhető némi kedvező tendencia, mégis nálunk 1 főre mindösszesen 2-3 fej fogyasztása jut. 10 príma kerti saláta termesztése | Hobbikert Magazin. (Nyugat-Európában átlagosan 2, 5-5 kg/fő/év a fogyasztás, de a franciáknál ezt is meghaladja, a teljes zöldségfogyasztásuknak – ami 140-145 kg/fő/év – a levélzöldségek 10-15%-át teszik ki. ) A fejes salátát többnyire mint előnövényt hajtatják, kevés az olyan kertészetek száma, ahol a fóliák alatt több szakaszban is egymást követően salátát ültetnének. A termesztést a nagyobb termelési értéket képviselő főnövényhez igazítják, a magasabb hőlépcsőre méretezett fóliákban vagy üvegházakban (20-30 ∆ t ° C) a saláta hajtatása kevésbé kifizetődő.
lóbab, ricinus) öt centis védelmet kapjanak és a magvetés után ne feledkezzünk meg az alapos öntözésről. Az edényeket a magok kikeléséig alufóliával takarhatjuk és védhetjük meg a gyors kiszáradástól. Mennyi idő a palántanevelés? A palánták felneveléséhez fajonként és fajtánként különböző hosszú idő szükséges: a fejes saláta, a káposztafélék, a kobakosok 4-5 hét alatt, a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs palánták 6-8 hét alatt fejlődnek kiültethetővé, de a gumós zeller palánták felneveléséhez 10 hétre van szükség. A virágpalánták felnevelési ideje 4-10 hét között változik. Hogyan termesszünk otthon salátát? - Szupermenta. A palánta egészsége és edzése Olykor előfordul, hogy a palánták túlságosan gyorsan nőnek, megnyúlnak; ezt a hőmérséklet és az öntözés csökkentésével lehet megakadályozni. Gyakran fordul elő a palántadőlés, amelyet egy gombás fertőzés idéz elő; ezt oly módon tudjuk megelőzni, hogy a talajba kevés gombaölő permetezőszert keverünk. Kiültetés előtt néhány nappal a palántákat edzeni kell a rájuk váró mostohább, szabadföldi körülmények elviselésére.
Másik lehetőségként vessük a magokat palántázó tálcába, a palántákat pedig később, még tavasszal ültessük ki. • Készítsünk a kert egy használaton kívüli sarkában ágyást fekete nadálytő magjai számára. • Ha a nyáron kelkáposztát is szeretnénk betakarítani, a magokat most vessük el egy előkészített ágyásba. • A karalábé magjait is közvetlenül szabadföldbe vessük. • A póréhagyma magjait is most vessük el. Uborka palánta kiültetése lépésről-lépésre – Kreatív Farmer. • Ha a talaj már felengedett, a paszternák magjait egymástól 30 cm-re kialakított sorokba vessük. • A borsót szintén vethetjük közvetlenül szabadföldbe. Ha rágcsálók garázdálkodásától kell tartanunk, ültetőtálcába is vethetjük a borsószemeket. • A spenót vetését is megkezdhetjük szabadföldbe; előtte dolgozzunk a talajba jó sok szerves anyagot. • Az újhagyma magjait is vethetjük szabadföldbe; viszonylag rövid időn belül be is takaríthatjuk. • Tegyünk próbát a szép, színes levelű mángolddal: magjait vessük szabadföldbe. Nem csak a veteményesben, a virágágyásban is pompásan mutat! • A korai fehérrépa magjait is most vessük el szabadföldbe.
Magaságyásba az edzett akár mínusz 5 fokot is tűrő palánták már március közepe táján kiültethetőek. Amire ügyelnünk kell, hogy, palántákat ne ültessük mélyre, mert lassabban fejlődnek, Egy négyzetméter területről 15-18 fejet takaríthatunk be. Az áttelelő fajták magjait kifejezetten ajánlott magaságyásban vetni, mert ilyenkor javában tombol a forróság és sokkal könnyebb nedvesen tartani a földjét, ha ládákba vetjük. Szabadföldbe a salátamagokat hetente, tíznaponta kora tavasztól késő őszig vethetjük. Először a hónapos retekkel egy időben, mihelyst a földre lehet lépni. Két sor retek közé egy sor salátát vessünk. Áprilisban már csak nyári fajtákat vessük. A koraiak a melegtől hamar szárba szökkennek, így azokat már ne vessük. Az áttelelő fajták magvetését augusztus utolsó hetére időzítsük a vetését. Vethetjük rögtön az ágyásba is, de palántázó ládába is kerülhet. A helyrevetéses termesztés főbb előnyei, hogy elmarad a munka és időigényes palántanevelés és jobban bírja a növény a szárazságot.
Kedvező étrendi hatását az alacsony kalória tartalmának és a benne levő sok vitaminnak és ásványi sónak köszönheti. Tömör fejei húsos, ropogós, sok vizet tartalmazó levelekből állnak. Rukkola Ősrégi kultúrnövény, a mediterrán ételek fontos nyersanyaga, amelyet a pizzériák rizottójában és pizzájában mindig fellelhetünk, de nálunk csak néhány éve kezdett elterjedni. Erkélyen, magaságyban is jól termelhető, vetőmagja is kapható. A levelek íze kissé kesernyés, csípős, a tormára és a dióra emlékeztető. Bővebben a termesztéséről >> Pitypang (gyermekláncfű) A rétek, legelők és a kertek egyik leggyakoribb, évelő gyomnövénye, amelyet például Franciaországban széles körben termelnek is. A friss, zsenge leveleit régebben nálunk is gyűjtötték és kora tavaszi salátát készítettek belőle. Bővebben a pitypangról >> Kerti zsázsa A legegyszerűbben és leggyorsabban termelhető saláta alapanyag. A barna magjait földdel megtöltött cserépbe, vagy vastag itatóspapír rétegbe vessük el, alaposan öntözzük meg és alufóliával letakarva helyezzük el szobahőmérsékletű helyen.
A csírázási teszteknél a magnyugalom megtöréséhez vízzel, kálium-nitráttal, illetve gib berellinnel (növényi hormonnal) kezeltük a magvakat. A kezeléseket hideghatással is társítottuk (az előhűtés nélküli kontroll mellett 14 napos, 2 hónapos, és 3 alkalommal indított hidegkezeléseket alkalmaztunk), illetve vizsgáltuk a fénymegvonás hatását. A kísérletek azt mutatták, hogy a medvehagyma magja viszonylag hamar elveszíti a csírázóképességét. Míg az érés után szedett magok még két hónap múlva is viszonylag nagy arányban (74-82%) életképesek, az egyéves magoknál ez az érték a felére csökken. A fiziológiai magnyugalom feloldására a laboratóriumban alkalmazott módszerek legtöbbje a medvehagyma esetében sikertelennek bizonyult. A vizsgálatok nagy részét 1 év megfigyeléssel zártuk le, ennek ellenére a keményhéjúságot csak részben sikerült feloldani több tényező együttes alkalmazásával, de kizárólag a sötét fólia alatti csíráztatásnál. Itt a gyököcske megindulása – bár lassú mértékben – mérhető volt, illetve a gibberellines kezelés számottevően jobb eredményt adott a vízhez és a kálium-nitrátos kezeléshez képest.