(1912-1990) Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya" Kanczler Katalin néven 1912. december 8-án született egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban, ahol az apa durvasága mérgezte a mindennapokat. Egy akcióval jutott ki Svájcba és Hollandiába, öt évig járt külföldön iskolába. Az otthoni pokol elől tizenhét évesen a házasságba menekült, de két év után elvált nála jóval idősebb férjétől. Kávéházi énekesként fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, aki gondoskodott képzéséről, s akitől a Karády nevet is kapta. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. VAOL - Karády Katalin titkai, kalandos élete. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, s az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Sajátosan mély hangja később hanglemezek ezrein búgta a slágereket (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet, stb. ). Karády nevére tódult a közönség, így évről évre többet forgatott, csak 1942-ben hét film készült vele.
Mégis először a könnyed szerepek találták meg – először Miskolcon –, búgnia kellett a színpadon, nem hősnőket alakítania. Az eredetileg fekete hajú vidéki lány közel tíz év alatt harcolta ki, hogy ne a hódító vamp vagy a végzet asszonya szerepeket kapja újra és újra. Az 1940-es évek elejére ez sikerült is neki, de a II. világháború mindent romokba döntött. A második világháború után sokáig nem foglalkoztathatták, majd 1952 és 1964 között sztárságának második fénykorát is megélhette. Karády Katalin - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A mellőzésen kívül élete egyik nagy tragédiája, hogy öt hónapos gyermekét vetette el, abortusza után pedig nem lehetett gyermeke. 1983-ban halt meg. A színésznők jó híre A színésznő nem csupán szépségét, ifjúságát és tehetségét dobta oda a színi pálya érdekében, de jó hírét is. A színészkedés férfiember számára is szégyen volt – rendes családból származó ifjakat tagadtak ki ezért –, nemhogy nőnek, akinek a nyilvános szférától távol, a család melegét őrizve kellett volna rejtőzködnie. A kor embere kevés olyan közönséges dolgot tudott elképzelni, mint egy önmagát mutogató, sőt megjátszó nőszemély.
Állítólag igyekezett mindre válaszolni. Frontkatonákhoz fűződő kötelékét különösen fontosnak tartotta. 1942-ben két Magyar Királyi Honvédség számára készült rövid játékfilmben is játszott, énekelt. A Tábori levelezőlapban fronton harcoló férjének levelet író asszonyként tűnik fel, a másikban pedig katonai kórházba látogatva énekel. A Valahol Oroszországban kezdetű dal sokak szívébe égett. Ha hihetünk a legendáknak: sok magyar katona az ő fotójával a tárcájában halt hősi halált. Fullajtár Andrea előadásában: El! Karády – Monodráma - Fidelio.hu. Gyengéd szálak fűzték Ujszászy István tábornokhoz, aki a második világháború alatt a magyar hírszerzés és kémelhárítás irányítója volt Horthy vezérkarában. A német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. 1944. áprilisában letartóztatta a Gestapo. Több hónapig fogva tartották, megkínozták, fogait kiverték. "Előbb a Zrínyi utcába vittek, majd a Fő utcába hurcoltak, ott három hónapig voltam magánzárkában. Hogy miért? Nem szívesen beszélek róla, nehogy kérkedésnek hasson.
Bár színészi tehetségét is sokan kritizálták, túldramatizált monológjaival és szögletességével mégis átütő sikereket ért el, erre pedig a szocialista éra is szívesen emlékezett. Király Jenő Karádyról szóló könyvében ( Karády mítosza és mágiája) így fogalmazza meg a színésznő imádatának szocialista titkát: "A kor lelkileg, szellemileg gátolt, utasítások és tilalmak rabságában élő embertípusokat nevelt, akik nem mernek felszabadultan, saját számlájukra gondolkozni, érezni, élni. Őket ébreszti, csábítja vissza a kockázatok és ígéretek világába, az eleven életbe Karády nyugtalanító, felvillanyozó asszonyi bűbája. " A szocialista nő pedig minden volt, csak nem bűbájos, még kevésbé démoni vagy rejtélyes. "A mozicsillag arcképe, égnek fordított szemekkel, arcán némi rózsaszínű spricceléssel, avagy az ellenállhatatlan férfi alakja, frakkban, máig sem unva meg, hogy a Psylander óta zsebében tartsa balkezét, s arcán gőgős, blazírt unalommal korbácsolja a moziszínházba hódolóit" – írta a korszak plakátművészetéről a műkritikus Gulyás Jenő.
Nyugtalanító erotika Fedák Sári nem klasszikus szépség, de dinamikus és szexi, a modern nő egyik első színpadi megtestesítője. A János vitézben a pásztorfiúból Tündérország királyává emelkedő Kukorica Jancsi szerepét kifejezetten neki írta a darab szövegírója, Iluskát pedig a szőke naiva, Medgyaszay Vilma játszotta. (... ) Az előadás "reklámanyagaként" forgalmazott képeslapok is kétértelműek: a két nő szerelmi kettőse "biztonságos", mégis valami nyugtalanító erotikát sugároz. – Részlet az Európa kiadó A budapesti úrinő magánélete című könyvéből. Később is mindig lehetett róla írni. Amikor 1911-ben Molnár Ferenc párja lett, sokszor tetlegességig fajuló kutya-macska kapcsolatuk 12 éven keresztül volt téma. És utána is: 1922-ben megzsarolta Molnárt: addig nem engedi az akkor már Darvas Lilibe szerelmes férfit, amíg az nem veszi feleségül. Kizsarolt házasságuk négy évig tartott. Nem volt titokzatos, mint Karády, de magával ragadó, erős, karakteres jelenség volt, amely mindent visz. Ja: nem volt szép sem.
Aztán a rengeteg autó ellepte a városi utcákat. Büdösek voltak, mert hát belsőégésű motorral hajtottak. Mind dízel és mind büdös? Hát, akkor temessük el ezt a halálos Diesel-technológiát, de tüstént. A hiba ott van, hogy a benzines autók is pont ugyanúgy büdösek, mert ezeket is belsőégésű motor hajtja, ha tetszik, ha nem; viszont a fent említett felállás miatt hamar felkerült a halálfej az összes Diesel-autóra. Legyen minden elektromos! Mennyi szén-dioxidot termel egy elektromos autó? – Alternativ Energia. Oké, de az erőmű kéményéből jön akkor a füst, és az akksi sem a fákon terem. Jelenleg egy odautam során egy napkörülbelül 8 percet autózok városban, elővárosban, és 22 percet autópályán, illetve autóúton. Ebben a felállásban a legjobb választás egy dízel, mivel akármennyire is kíméltem az ezres Volkswagen T-Cross-t, 6, 6 liternél tanyázott a fogyasztásmérő. Ehhez a modellhez papíron átlagosan 113 g/kilométeres szén-dioxid kibocsátás tartozik. Aztán végre átültem egy Renault Mégane-ba, és egyelőre 5, 4 literre tornásztam le az átlagot valahonnan, de még mindig nem egészen értem le a végére, egy pici még lehet benne.
További érdekes autós hírekért nézd meg az Alapjárat hírműsorát!
Az jár jól, aki észreveszi, hogy mi van túlértékelve, és mi az, amire indokolatlanul kevés figyelem vetül. Ha el tudjuk engedni a berögződéseinket, és nem hallgatunk a károgókra, akkor most van az a pillanat, hogy kifejezetten jól járhatunk, ha hosszú távra gondolkodunk. Vannak felhasználási módok, amikre nem célszerű dízelt venni (pl. kizárólag rövid városi utak), de többek számára megoldás a jelenleg alulértékelt technika, mint azt sokan sejtik. Furcsa fintora a sorsnak, hogy miközben mostanra lettek valóban tiszták a dízelek, és a gyártóknak is nélkülözhetetlenek a CO2-kibocsátási kvóták tartásában, a vevők jelentős része elfordul tőlük – részben a német nagyvárosok vitatott kitiltásai miatt Forrás:Audi A szerző autópiaci elemző, tesztelő és vásárlási tanácsadó, évente közel 600 használt autó értékesítését bonyolítja. Dízel autó rövid tara expéditions. Korábbi tanácsadó írásait az alábbi linkeken találja.