A cikket eddig megtekintette 1 790 olvasó - 2014-10-12 Az egyéni járulékok mértéke 10% nyugdíjjárulékból vagy 10% magánnyugdíj-pénztári tagdíjból tevődik össze. Ezeket közvetlenül az adott pénztárba kell befizetni és bevallani a vállalkozónak. Az egyéni járulékok az alábbiakból tevődnek össze: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék valamint 1. 5% munkaerő-piaci járulék. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól mentesül az, aki jövedelmét a Prémiumévek Program alapján kapja meg, valamint, akik a különleges foglalkoztatási állományba tartoznak és jövedelmüket ez alapján utalják számukra. Újra járulékkötelesek lesznek azonban a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom, az újrakezdési támogatás és a végkielégítés után járó összegeket, a Magyar Törvénykönyv 88. paragrafusa tartalmazza. Az egyéni vállalkozó járulékbefizetése alsó határára vonatkozó nyugdíjjárulék és tagdíj, továbbá az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék befizetési kötelezettségeit is.
A járulékok mértéke: A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1, 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0, 5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék). A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7, 5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1, 5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9, 5 (1, 5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék. A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15, 5 százalék egyéni járulékot és az 1, 5 százalék munkavállalói járulékot.
Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné 61/2020. kormányrendelet értelmezése – egyéni járulék csökkentése A megjelent kormányrendelet szövege: "47/2020. (III. 18. ) Korm. rendelet: b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. " Kérdések: 1. ) b. /1# A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken, így a nettó bérkifizetés nő a le nem vont nyugdíjjárulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetének összegével? b. / 2# Vagy úgy kell értelmezni, hogy a bérszámfejtés a munkavállaló szempontjából nem változik, tehát a munkavállaló nettó bére ugyanaz marad, viszont a bruttó bérből levont nyugdíjjárulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék összege a munkáltatónál marad, azokat a munkáltatónak nem kell befizetnie az államháztartás felé?
A többi társaságnál a ténylegesen felvett jövedelme után fizeti meg az adókat és járulékokat. A járulékoktól eltérően a személyi jövedelemadó alapját minden esetben a ténylegesen felvett összeg képezi. Hogyan alakulnak 2016-ban a vállalkozókat terhelő adó- és járulékterhek? A 2016-ra vonatkozó adó- és járulékterhek módosulását két törvényi előírás okozza. Az egyik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, melynek 8. §-a az eddigi 16%-ról 15%-ra módosítja az általános adóterhet. A másik pedig a 454/2015. Kormányrendelet, mely a havi alapbér kötelező legkisebb összegét az eddigi 105. 000 Ft-ról 111. 000 Ft-ra, míg a garantált bérminimumot az eddigi 122. 000 Ft-ról 129. 000 Ft-ra emeli. Mindezen információk ismeretében nézzük konkrét számokkal, hogy hogyan is alakul 2016-ban a főállású egyéni és társas vállalkozók terhe havonta? Amennyiben a vállalkozó tevékenysége nem igényel szakképzettséget, akkor havonta a minimális járulékfizetési kötelezettség a 111. 000 Ft-os minimálbérhez kötődik.
Ebben az esetben a minimálisan fizetendő terhek az alábbiak szerint alakulnak (a táblázat személyes kivéttel nem számol, így annak személyi jövedelemadó vonzatát nem tartalmazza): 129. 000*100%=129. 000 129. 000*10% 12. 900, - 129. 000*150%=193. 500 193. 500*4% 7. 740, - 193. 500*3% 5. 805, - 193. 903, - 129. 000*112, 5%=145. 125 145. 125*27% 39. 184, - 68. 532, - 145. 125*1, 5% 2. 177, - 70. 709, - Amennyiben a vállalkozói, illetve a személyes kivét összege meghaladja a fent említett járulékok minimális alapját, akkor a kivét összege után kell megfizetni a magasabb járulékokat, illetve adókat. A személyi jövedelemadót minden esetben a tényleges kivét után kell megfizetni, annak minimális összege nincs. Ha a minimálbérnek megfelelő összeget (111. 000, illetve 129. 000 Ft-ot) a vállalkozó személyes közreműködésének ellenértékeként felveszi, akkor ez összeg után meg kell fizetni a 15% szja-t. Ebben az esetben a szakképzettséget nem igénylő munkavégzés esetén a 111. 000 Ft felvétele mellett a vállalkozó terhe 111.
(A munkaviszony keretében ellátott személyes közreműködésre illetve ügyvezetői munkára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. ) Főállású egyéni és társas vállalkozásról akkor beszélünk, amikor a vállalkozó nem nyugdíjas, valamint nincs heti 36 órás munkaviszonya, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében nem folytat tanulmányokat, ezen kívül akkor is, ha a GYES és az ápolási díj mellett tevékenységét személyesen folytatja. A főállású vállalkozóknak a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást (ez utóbbi az egyéni vállalkozót nem terheli) legalább a minimálbér 1, 125-szerese után meg kell fizetniük akkor is, ha a kivétjük nem éri el ezt az összeget, vagy nincs is kivétjük. Minimálbér alatt a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét, valamint, ha a vállalkozó tevékenysége legalább középfokú iskolai vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi összegét értjük.
Gondolt már Ön innovatív terméke, szolgáltatása jogvédelmére? Tart attól, hogy újításait az esetleges versenytársak jogtalanul felhasználják? Az Enterprise Europe Network tanácsadói segítenek Önnek, hogy megfelelő módon oltalmazza szellemi tulajdonát. Naprakész tudással segítjük Önt szellemi tulajdonának azonosításától kezdve, annak értékének meghatározásán át, a szellemi tulajdonvédelmi statégia kidolgozásáig és megvalósításáig. Tájkoztató rendezvényeinken az elméleti alapkon túl gyakorlati tanácsokat is nyújtunk. Tanácsadóink személyesen is állnak a rendelkezésére. A személyes konzultáció során a helyzetfelmérésen túl a következő lépések meghatározásában is díjmentesen támogatják a hazai vállalkozásokat. Magyarországon a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), amellyel évek óta szoros partnerségi kapcsolatot ápolunk. Az SZTNH küldetésének tekinti, Magyarország gazdasági növekedésének elősegítése érdekében, a szellemi tulajdon korszerű eszközrendszerének működtetését, a nemzeti tudásbázis és a kulturális vagyon hatékony védelmét, a kreativitás és az innováció felkarolását, a versenyképesség növelését, valamint a munkahelyteremtés támogatását.
forrás: Prím Online, 2021. április 27. 20:19 2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, ki kell emelni a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepét és azt, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. A Szellemi Tulajdon Világnapja az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés. Célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap.
2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, ki kell emelni a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepét és azt, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. A Szellemi Tulajdon Világnapja az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés. Célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.
A március 1-jén nyíló, online benyújtható pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten. Az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik – mutat rá Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia utolsó délelőttjének egyik szemináriuma a szellemi tulajdonvédelem és az új Ptk. kapcsolatáról szólt, emellett ismertették az uniós védjegyjog reformját és szóba kerültek azok a szerzői jogi ügyek is, melyek az Európai Unió Bíróságát is megjárták. A Wolters Kluwer által Visegrádon szervezett II. Jogi Konferencia utolsó délelőttjének egyik szemináriuma a szellemi tulajdonvédelem és az új Ptk. kapcsolatáról szólt, kitérve az EU védjegyjogi reformjára, mely a közösségi védjegyrendelet módosítását, valamint a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló új irányelv elfogadását eredményezte. A szemináriumon a jogalkalmazás szempontjából mutatták be a meghívott előadók a legfontosabb változtatásokat. Szó esett az oltalomképesség feltételeiről, az oltalom terjedelméről, a védjegybitorlásról stb. A szemináriumon megtudtuk, hogy új terminológia született, az "európai uniós védjegy", mely a "közösségi védjegy" kifejezés helyébe lépett.
Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme" – emelte ki. "A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton" – ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében. Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást.
A világban sajnos rengeteg a szabadalom bitorló, akik más ötleteivel szeretnének hírnevet és vagyont szerezni. Érdemes ezt mindig szem előtt tartani és megelőzni a lehetőséget, hogy más ezzel visszaéljen. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy ötleteinket szabadalmaztassuk, illetve védjeggyel lássuk el. Vegye fel velünk a kapcsolatot!