Hatalmas várakozás után egy nagy kérdőjelet hagy az emberben Nemes Jeles László új filmje, a Napszállta, amit a velencei premier és a miskolci Cinefest után végre a magyar mozikban is meg lehet nézni. Illetve nem is egy, inkább egy csomó kérdőjelet hagy maga után. Az jó, hogy a Napszállta nem a mozikban megszokott szájbarágós stílusban készült, felnőttnek tekinti a nézőt, akit nem egy óvodás gyerek szintjén kell vezetgeti, akinek meg kell hagyni a felfedezés, az agyalás, a saját teóriák felállításának örömét. Másfelől viszont, ha egy film ennyire elengedi a néző kezét, az könnyen el is vesztheti a közönségét. A néző egy darabig próbálkozik, igyekszik, aztán feladja. És ilyenkor hiába világos a végső, nagy üzenet, a film hatása gyengül, és a moziélmény keserű marad. Pont, pont, vesszőcske - Karakter. Amit Nemes Jeles László a Saul fiával elért, az példátlan a magyar filmtörténetben. De az a film mégsem az elképesztő díjeső miatt fontos, hanem azért, mert a készítői kitaláltak egy formát, amivel elmondhatták azt, amiről sokáig úgy tűnt, hogy játékfilmes eszközökkel elmondhatatlan.
Az idézőjel mindig azt sejteti, hogy egy szót valaki már használt előttünk (valakik már használtak előttünk), és mi ennek nagyon is tudatában vagyunk, és így szavaink rejtett vitát, tisztelgést vagy dialógusigényt fejeznek ki ezekkel a valakikkel (szemben). Az idézőjel tehát a hagyomány tudatosításának írásjele: azt jelzi, hogy tudjuk, nem egy légüres térben szólalunk meg, ahol a miénk lenne a legeslegelső (és legeslegutolsó) vélemény. Aki idézőjelet használ, mindig egy kicsit ironikus, mindig egy picit visszavesz szavai éléből, mindig egy hangyányit mosolyog magán. Gondolatjel: Semmi esetre sem keverendő össze a kötőjellel. A kötőjel rövid, és elválasztásra vagy összetett szavak tagolására szolgál. A gondolatjel legalább kétszer (eredetileg inkább háromszor) olyan hosszú, és tagmondatokat különít el egymástól. A hossz jelentősége szimbolikus is: mintegy fizikai valójában is ránk kényszeríti a megállást — szóval hogy amit írunk, azt érdemes kissé hosszabban emésztgetni. Napszállta. A gondolatjel tehát egyfajta szünetjel, csendjel.
Ennél már csak az elviselhetetlenebb, amikor szintén hosszú képsorokon keresztül a főszereplő nő néz a néző szemébe vádló tekintettel. Ez a vádló, bűntudatkeltő és manipulatív tekintet a film végén a legütősebb. A film egy hosszú kocsizással ér véget. A kamera egy lövészárokban halad, és a néző azt látja, amit a szubjektív kamera is: katonákat a lövészárokban kimerülten, sebesülten. A kocsizás a végén egy bunkerbe érkezik, ahol a lány ápolónői jelmezben majdnem felökleli a kamerát – tehát a nézőt – a tekintetével. Itt kap a néző egy hatalmas lórúgást, hogy igen, te, te vagy felelős a nagy háború kitöréséért. Napszállta miről szól a karácsony. De miért lennék én felelős, kérdeztem magamtól. Amikor sok évtizeddel e háború befejezése után születtem. Ám ha már akkor is éltem volna, egyszerű állampolgárként nem lehettem volna felelős a háborúért. Felelősek voltak a korabeli politikusok, főleg az antant oldalán. Erről kellene filmet készíteni, nem a bűntudatkeltésről és öntudatrombolásról. Kinek állt érdekében ilyen filmet készíteni?
7. Zavarok a névelők körül, 2. A határozatlan névelő elhagyása Sajnos ezt a témát közel száz éve már tökéletesen kivesézte Kosztolányi Dezső, így sok újdonságot nem mondhatunk. A kitűnő magyar írónak (és nyelvművelőnek) egy vitában fölrótták (ahogy ő írta volt: szemére lobbantották), hogy " Mi szebb: egy töltőtoll vagy egy jaguár? " mondata magyartalan. Kétségtelen, bizonyos nyelvekben (így a németben) olyankor is kitesszük a határozatlan névelőt, amikor azt magyarul nem tennénk. A németnek nem lakása van, hanem egy lakása van; és nem vajas kenyeret eszik reggelire, hanem egy vajas kenyeret. Az ilyesmi magyarul tényleg fülsértően hangoznék. Ám ha én tényleg nem általában ettem azt a vajas kenyeret, hanem azt az egy konkrét vajas kenyeret ettem meg, akkor a határozatlan névelő nagyon is a helyén van. Vagy ha egy konkrét töltőtollat hasonlítok egy konkrét jaguárhoz. 8. Napszállta miről szól a kakas. Zavaros névutó. ( Például: "Elmentünk Pesterzsébetre, hogy megtudjuk, hogyan halmozhat fel 1, 7 milliárd (! ) forintnyi adósságot a NAV felé egy magánszemély. ")
2019. már 08. Foglalkoztunk már vele itt a Karakteren nagy általánosságban, hogy mit jelent helyes és helytelen; hogyan ítéljük meg a téves (vagy annak vélt) alakokat. Ideje azonban a konkrétumok vizeire evezni, és kiemelni néhány példát. Mi az, ami engem a legjobban fölbosszant, ha szövegeket hallok és olvasok? Összeállítottam hát egy tízes listát, mely az én szubjektív ítéletemet tükrözi. Örömmel várom azonban kommentek között olvasóink saját listáit, esetleg észrevételeit is. Azzal a jelszóval, hogy persze nem vagyunk tökéletesek, de ezeket az alábbi szörnyűségeket kerüljük már el, hacsak lehetséges. 1. A –ban/-ben rag használata hová kérdésre felelő mondatokban. (Például: *"Sokat invesztáltunk ebben a projektben. ") Az már régóta vita tárgya nyelvészek és nyelvművelők között, hogy hogyan viszonyuljunk a –ba/-be rag élőszóbeli elburjánzásához. Mivel a téma külön bejegyzést érdemelne, ebben itt most nem foglalunk állást. A vitázó felek egyetérthetnek ugyanakkor abban, hogy "Hová? Napszállta miről sol en si. Mibe? "
Például az első világháborúban ellenségeinknek számító franciáknak és a nemzetközi gazdasági és pénzhatalom magyarországi helytartóinak, a Magyar Nemzeti Filmalapnak, ami se nem magyar, se nem nemzeti. Propagandájukhoz felhasználtak egy gyermeteg rendezőt (ebben téved Deák-Sárosi – vagy nem írhatta le, mit gondol valójában -, Nemes-Jeles nagyon jól tudja, mit követett el a gazdanép ellen – a szerk. Miről is szól a Zabhegyező? Azt hiszem nekem eltér a véleményem az átlagtól, többi lent.. ), aki nem nézett utána a történelmi tényeknek, hanem a saját depresszióját vetítette ki a világra. A filmben el is hangzik a következő mondat a főszereplő lány bátyjával kapcsolatban, aki feltehetően az anarchista, nem magyar, hanem "elnyomott" lázadókhoz tartozik: "Ő a saját mocskát vetítette ki a világra. " Forrás: Tovább a cikkre »
>>> 2008. vasárnap, 11:49 (3053 oldalletöltés) Ház a sziklák alatt Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. november 19. szerda, 14:22 (3466 oldalletöltés) Szerelem második vérig Füge és Ágota mindent elsöprő szerelme sok próbát - kamaszos civakodást és komoly tragédiákat is - kiállt már. szerda, 13:35 (3830 oldalletöltés) Szerelem első vérig Egyszer mindenkit utolér a Szerelem, az az önfeledt és mégis gyötrelmes állapot, amikor az ember nem ura többé >>> 2008. szerda, 13:24 (4520 oldalletöltés) K1 - Film a prostituáltakról Dobray György filmje a nyolcvanas évek árnyékos magyar valóságába kalauzol minket. Olyan valóságba ahová az akkori >>> 2008. október 19. Régi magyar filmek állami áruház letöltése. vasárnap, 18:35 (12568 oldalletöltés) Férfiakt Abszurd, tilalmas, nevetséges és mégis szent és tiszteletre méltó szerelmes film. Egy negyvenkilenc éves, nős író beleszeret >>> 2008. vasárnap, 17:58 (5416 oldalletöltés) A Hortobágy legendája Az ízig-vérig magyar filmben az alkotók olyan történeteket elevenítenek meg, melyek mára a Hortobágyon legendává váltak.
A Filmarchívum honlapjáról letölthető filmek egy része angol felirattal és akadálymentesítve is megtekinthető. Régi magyar filmek állami áruház letöltés. Nyitókép: Álmodozások kora Kapcsolódó cikkek Március 25-én mutatják be Az énekesnő című filmet Programajánló február 25. Szűcs Sándor egykori magyar futballválogatott és Kovács Erzsi táncdalénekes szerelmi kapcsolatának állít emléket és a kommunizmus borzalmait mutatja be Vitézy László Az énekesnő című játékfilmje, amelyet márius 25-én láthatnak először a nézők a Dunán. Bejegyzés navigáció
Az előző korszak rutinos filmes szakembere tudatosan felcsavarja a rendszer dicséretét, a buta agitáció így önmagát leplezi le. Az Állami Áruház tanmesébe oltott vígjátékként, egy szörnyű kor borzongató mementójaként és a diktatúrák örökérvényű, finom karikatúrájaként is nézhető. A habkönnyű bohózat keretei között az erőszakos népnevelő szándék, a nagykanállal adagolt politikai szólamok ironikus hatást keltenek, az agyoncsiszolt, életidegen párbeszédek kimódoltsága röhejes. Az egysíkú, mesterkélt karaktereket a korszak legnagyobb színészei mégis sikerrel keltik életre. A jellem- és helyzetkomikum végig a maximumon pörög, a felcsendülő dalok hibátlanok. Állami áruház. Az első pillantásra butácskának és naivnak tűnő, ám valójában nagyon rafinált és okos film a sorok között finoman parodizálja a fennálló rendszert. Nem véletlen, hogy a korabeli közönség imádta. A szocialista operett legjobban sikerült képviselője Hogyan készült? A második világháború lezárása után néhány évvel kiépült a magyar kommunista diktatúra.
Január 5-ig a közönség ingyenesen és online láthat a Filmarchívum ban megőrzött és felújított 66 filmkincset, játék- és dokumentumfilmeket, rövidfilmeket és animációkat – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI -vel. A Filmarchívum honlapjáról, a címen megtekinthető filmek egy része angol felirattal és akadálymentesítve is elérhető. Az érdeklődők filmtörténeti utazást tehetnek az első, Magyarországon forgatott filmfelvételektől a némafilmeken és háború előtti vígjátékokon át a hetvenes évek Balázs Béla Stúdióban készült avantgárd kísérleti filmjeiig. A válogatásban szerepelnek a nyolcvanas évek emlékezetes sikerei is, köztük a Dögkeselyű és az Egészséges erotika, valamint a kilencvenes évek kultfilmjei, a Roncsfilm és a Sose halunk meg. Retro: Állami áruház - 1952 - Magyar film - 01.rész (videó). Olyan ritkán látható régi közönségsikerek is helyet kaptak a programban, mint Keleti Márton Mágnás Miska, Csodacsatár vagy Gertler Viktor Állami áruház című filmje. A válogatás bepillantást enged a Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Program eredményeibe is.