Feldmár András Őszinteség című könyve egy térképkészítő hasonlattal kezdődik. Mi a helyzet, ha útbaigazítást akarok kérni valakitől arról, hogy hol van a városháza, és neki térképet kell rajzolnia róla? Akkor az van, hogy a valóság sokszor bezavar: nem kell lerajzolnia a sok bokrot, növényt, gilisztát, ami útba esik, hanem egy olyan térképet várok tőle, ami alapján elérek a városházára. Ha elértem a városházára, igaz a térkép, ha egy parkolóba értem helyette, a térképkészítő hazug vagy hülye. Térkép az őszinteséghez Ennek a hasonlatnak a mintájára építkezik az egész könyv, Feldmár András megpróbál térképet rajzolni nekünk az őszinteség irányába. A valóság, ami egyrészt közös megegyezésen alapul, esetleg csak metszete a két ember igazságának, ami fel van dúsítva racionalizálással, kisebb-nagyobb újragondolásokkal. És ehhez tapadhatnak még az álmok, esetleges hallucinációk világai, melyek szintén valóságunk részét képezhetik. Jacques Lacan erről azt mondta, hogy a valóság annyira komplex, annyira összetett és sokrétegű, hogy még remélni sem tudjuk, hogy valaha is megismerhetjük.
Tartotta a kapcsolatot apjával, heti szinten találkoztak, akinek a biztatására 1956-ban elhagyta az országot egymaga. Őszinteség · Feldmár András · Könyv · Moly Cutler gym kaposvár Pszichológia magazin: Feldmár András: "Fontosabb őszintének lenni, mint jónak" | Feldmár andrás őszinteség Őszinteség by Feldmár András Balun trafó készitése Ez nehéz ügy. Mert ha valakit gyerekkorában megszégyenítettek, akkor lehet, hogy nem is tud nemet mondani. Máris nem két felnőtt, emancipált ember között zajlik a dolog. Én azt vallom, hogy amikor például egy munkahelyen egy férfi azt mondja egy nőnek, hogy nagyon vonzónak találja, és jó lenne vele meztelenül lefeküdni, az nem zaklatás. A zaklatás ott kezdődik, hogy ha a nő azt válaszolja, hogy ez soha nem fog megtörténni, és ez után a pasi még akár csak egy szót is szól, vagy megpróbálja meggyőzni a nőt. Na az már zaklatás. Nem az őszinteséget kellene büntetni, hanem az erőszakosságot, az akaratosságot. ~ Feldmár András (Őszinteség) See More Rengeteg anekdotát és érdekes történetet mesél saját magáról, Laingről, Popperről, állatokról, különös szituációkról, miközben egyre csak oda jut ki, hogy az őszinteség a legjobb.
Őszinteség - Feldmár András - VOIZ hangoskönyv - YouTube
Jobb rossznak lenni, mintha azt kell átélnie, hogy jó, de semmit sem tud befolyásolni, inkább rossznak gondolja magát, elhiteti, hogy ő befolyásol mindent, miatta válnak el a szülei, mintsem tudomásul kelljen vennie, hogy le sem szarták, meg sem kérdezték, sőt egyáltalán nem gondoltak rá. Ennél jobb az a tudat, hogy rossz vagyok, gonosz vagyok, de van hatalmam. A gyereknek tehát szüksége van az őszinteségre. A születés előtti és utáni 9 hónapban a tudata, a lelke teljesen egybeolvad az anyja tudatával, lelkével. Az anya és a gyerek érzik egymást. Ha az anya tudata, lelke kellemetlen, ha folyton szorong, aggódik, dühös vagy ingerült, akkor a gyerek ki akar lépni ebből az egységből. Sajnos azt hiszi, hogy a világ ilyen és mindenki ilyen, amilyen az anyja tudata volt. Távol fogja tartani magát mindenkitől nehogy megmérgezze a másik tudatállapota. Annak az anyának, aki örül mindennek, élvezi a gyerekét, és szereti a világot, zongorázik vagy "mittudomén", a gyereke hülye lenne, ha ki akarna lépni ebből a tudatállapotból.
Eszmélet után - Elégia József Attiláról III. - IV. (dokumentumfilm) - YouTube
József Attila: Elégia - YouTube
Fokozatosan nyílt ki előttem az a viszonyrendszer, amelyben a Költő értelmezte önmagát, viszonyát a Kozmoszhoz, az Istenhez. A költői géniuszhoz kapcsolódó kliséket, sztereotípiákat át kell gondolni, újra kell értékelni. Filmem szándéka az, hogy ne csak az eddig ismeretlen József Attilához kerüljön közelebb a néző, hanem önmagához is. Ez a film a hagyományos dokumentumfilm eszközeit ötvözi a versekre megkomponált költői látomásokkal - műfaját tekintve filmvers. " (Jelenczki István) "József Attila élete és alkotói életműve vádirat a mindenkori hatalommal szemben. Vádirat a mindenkori társadalommal szemben, mert nem tudják felismerni, elfogadni és befogadni azt a szellemet, amely megfogalmazza bűneiket, embert-rontó – életrontó működésüket. Filmem szándéka az, hogy a maga teljességében, minden rárakódott politikai előítélet nélkül mutassa be József Attilát. Aki tiszta szívvel – "csak az olvassa versem, aki szeret" – a teljes életművet elolvassa, rádöbben arra, hogy milyen erővel szembesít bennünket a mai valósággal.
Zeneszerző: Hortobágyi László Operatőr: Csukás Sándor, Jelenczki István Egyszeri vetítési alkalom 2020. április 9-én, a költő születésének 115. évfordulója alkalmából "Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot" Egy ismeretlen József Attilát mutat be Jelenczki István 2004-ben készült, négyrészes dokumentumfilmje, amely a Curriculum vitaet követve, de nem iskolásan dolgozza fel a költő életművét. A szakértőket megszólaltató riportok és a versek jó arányérzékkel váltakoznak, és a megteremtett valóságmezőben fokozott erővel hatnak a Latinovits Zoltán és a hozzá fölérő Simon Péter előadásában elhangzó költemények. " A filmre készülve tíz évig tanulmányoztam a költői hagyatékot. Fokozatosan nyílt ki előttem az a viszonyrendszer, amelyben a Költő értelmezte önmagát, viszonyát a Kozmoszhoz, az Istenhez. A költői géniuszhoz kapcsolódó kliséket, sztereotípiákat át kell gondolni, újra kell értékelni. Filmem szándéka az, hogy ne csak az eddig ismeretlen József Attilához kerüljön közelebb a néző, hanem önmagához is.
Az elégiát a görögöknél rendszerint lakomák alkalmával (ivóest elégia) adták elő, fuvola -(tehát nem lant -)kísérettel, úgy, hogy előbb némi dallamot játszottak fuvolán, bevezetésül az emelt és meghatott hanghoz, melyen az elégiát szavalták, s a fuvola közben is többször megszólalt. A rómaiaknál Ovidius művelte az elégiát legtöbb szellemmel, a szerelmi elégiát pedig Tibullus és Propertius sok érzéssel. Újkor [ szerkesztés] A mai elnevezésű elégia a reneszánsz korban alakult ki. Az újkori európai irodalomban csak olyan költeményre alkalmazták az elnevezést, amely csendes szomorúságot, bánatot, fájdalmat fejezett ki. Ez a mai elégikus hangulat a görög gyászdalokra vezethető vissza. Az újabb költészetben a lírai műfajok határozottabb kialakulásával és az új technikai formák kifejlődésével nyerte el az elégia a fent kifejtett jellemét. A németeknél a 18. század óta nagyban művelték és nemes klasszicitásával kitűnik Goethe "Római elégiák" című műve. A franciák közt legnagyobb mesterei az elégiának Lamartine és Victor Hugo.