A jelek azonban nem ebbe az irányba mutatnak. Úgy tűnik, a Híradó főszerkesztője, sokak bánatára, bizonyos magasabb rendű politikai szempontok figyelembevételével marad. Minderre persze csak utalásokból, elejtett félszavakból lehet következtetni. A két intendáns, Bányai Gábor és Vitray Tamás az újságírók faggatózásaira udvarias mosollyal minduntalan egyetlenegy választ adnak: a belpolitikai műsorok elnöki hatáskörbe tartoznak, azok sorsáról az elnök úr intézkedik. Az elnök, Hankiss Elemér egyelőre hallgat. Nincs irigylésre méltó helyzetben. Ha Pálfy G. marad, ami nagyon valószínű, nehezen lesz cáfolható, hogy a szakmai szempontokat mellőzve, politikai nyomásnak engedett. Úgy gondoljuk, talán nem érdektelen felidézni, hogy annak idején hogy vélekedett a Híradó körüli botrányokról és annak működéséről két televíziós szakember, Bányai Gábor és Vitray Tamás. Bányai Gábor Ki nevet a végén címmel hosszú cikket szentelt az Aczél Endre leváltása körüli bonyodalmaknak a Világ 1990. január 18-i számában.
Pálfy G. István Született 1945. november 15. (76 éves) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása újságíró, egyetemi tanár Iskolái Kossuth Lajos Tudományegyetem (–1970) Kitüntetései Akadémiai Újságírói Díj (1988) Pálfy G. István ( Budapest, 1945. november 15. ) magyar újságíró, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Vitéz János Karán tanít. [ forrás? ] Életpályája [ szerkesztés] Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Szülei: Pálfy István és Krón Magdolna. 1965-1970 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1970-1982 között az MTV Híradó kulturális riportere, műsorvezetője volt. 1982-1984 között a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztőségének rovatvezetőjeként dolgozott. 1984-1987 között a Magyar Ifjúság kulturális rovatvezetője, 1987-1989 között főszerkesztő-helyettese, 1989-ben pedig főszerkesztője volt.
Pálfy G. István (Budapest, 1945. november 15. ) magyar újságíró, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Vitéz János Karán tanít.
Pálfy G. István: Jó hazát teremteni (Magyar Ifjúság) - Szerkesztő Kiadó: Magyar Ifjúság Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 226 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-025-409-3 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Előszó 7 Per Ilyen ember kellene 11 Tudni és tudatosítani 14 Per 17 Mire jó az irodalom? 19 Hit és értelem 23 A zsürielnök töprengéseiből. Király István a tévé irodalmi vetélkedőjéről 24 Közbeszólás 28 Gyógyít vagy roncsol, mint a rádium. Beszélgetés Fekete Gyulával - olvasásról, irodalomról, eszményekről, nevelésről és egyebekről 29 Hiány 39 Szergej Zaligin barátsága 41 Seregszámla 44 Válság 47 Hűség "Kitűnik származásom". A Nagy László emlékház avatásán, Iszkázon 53 Nagy László arcképe alá 57 Tíz év után. Emléksorok Simon Istvánról 60 Félreértések után. Emléksorok Váci Mihályról 63 Félkenyér csillag 65 Tartozó hűség 67 "Legélesebb kés a gondolat" 68 Tétre menő játékok Levél Bornemissza Péternek a tizenhatodik századba 75 Advent a Hargitán 78 Innen megy az út ezentúl.
Pálfy G. egyben bánja rendszerváltás-kori bűneit, amennyiben az akkori háborúság megágyazott a mai helyzetnek. Zavarbaejtő szereplésénél csak az zavarbaejtőbb, hogy meglepően józan megállapításai vannak. Mondjuk az szép íve lenne a történetnek, ha egy új Gyurcsány-rendszerben a nemzeti kibékülés jegyében tévéelnök lenne belőle. Címlapkép: 168 Óra
A bevezető szerint a Pázmányon tanít, de erről az Életpályája szakasz nem tesz említést. Frissíteni kéne ezt a szakaszt. - Malatinszky vita 2019. július 10., 17:54 (CEST) [ válasz]
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
A Vaillant recoVAIR lakásszellőztető komfortos, egyszersmind gazdaságos megoldás a lakások és családi házak számára, ami nem csupán az egészséges helyiségklímáról, valamint az épületszerkezet védelméről, hanem az automatikus hővisszanyerésről, illetve a mérhető energiamegtakarításról is gondoskodik.
Új építésű családi házak számára a Zehnder több mint harminc különböző hővisszanyerő gépet ajánl, és háromfajta elosztó csőrendszert, mindezt a műszaki igények és a költségvetés figyelembevételével. Előnyök Új építésú, az átlagosnál jobb energetikai besorolású családi ház ma már elképzelhetetlen magas hatásfokú hővisszanyerős szellőztető nélkül. Ennek fő oka a 2020-tól életbe lépő új épületenergetikai követelményrendszer. Hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítésével az alábbi előnyöket élvezheti: Mindig friss levegő: a lakásában a levegő mindig friss, ezáltal életminősége jelentősen javul. Egészsége, pihenésének minősége sokkal jobb lesz. Kevesebb por, pollen, szmog és zaj: a szellőztető rendszer az utcáról érkező szmog, pollen, porszennyezést is lecsökkenti. Családi ház szellőztető rendszer. Sőt, az utcáról beszűrődő zajok is megszűnnek! Pollenallergiásoknak pollenszűrő szerelhető a gépbe vagy a szellőztető rendszerbe. Szagok megszüntetése: mivel a szellőzés folyamatos, a bent keletkezett szagok nem tudnak elterjedni, feldúsúlni.
A külső nyílászárókon beengedett nagy mennyiségű hideg levegő felmelegítéséhez egyszerre nagy hőmennyiség, azaz fűtési energia szükséges, amely jelentős költségnövekedést generál. Egy lakás belső hőmérsékletét egyszerűbben beállíthatjuk, amennyiben valamilyen szabályozó van a térben, pl. a központi kazán szabályozásával, a fűtési termosztát beállításával, vagy akár a radiátorszelepekkel. Készház, könnyűszerkezetes családi ház építés - Gerliczky Készházak. A hőmérsékleten kívüli másik fontos légállapot jellemző, a belső levegő páratartalma, mely szintén nagymértékben befolyásolja a közérzetünket. Túl száraz, és túl nedves környezetben sem érezzük magunkat kellemesen, ezért célunk a lakás páratartalmának optimális, 40-60% közötti szinten tartása. Ennek megoldása hiányában a pára feldúsulása, hamar a hideg felületeken történő páralecsapódást eredményezhet, melynek következtében penészesedés is megjelenhet. Az épület szellőzésének átgondolt kialakításakor nem elégedhetünk meg a fürdőszobába, vagy a WC helyiségbe telepített egyfokozatú elszívó ventilátor beépítésével, hiszen ezek általában csak külön kapcsolóval, vagy a világításkapcsolóval szabályozható ventilátorok a nap nagy részében, 24 órából 23 órában nem is működnek, tehát a nap 95%-ban a lakásokban nem megoldott a szellőztetés.