331. ). Hasonlóan, ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadja, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat, mivel az a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét sérti (EBH1999. 42. A bírói gyakorlat tehát már korábban is (nem jogellenes) közös megegyezésnek tekintette azt, amikor a felek között a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akarategység létrejött, és bár azt nem foglalták írásba, de annak megfelelően jártak el. A hatályos törvényi szabályozás is kimondja, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. § (4) bekezdés]. Bár az elv szükségessége nem vitatható, és a bírói gyakorlatban is érvényesül, mégis szépséghiba, hogy a munkaviszony megszüntetésekor az érvénytelen jognyilatkozatokra nem az érvénytelenség, hanem a jogellenesség jogkövetkezményeit kell alkalmazni – ezt a tételes szabályt közös megegyezésekre tehát nem lehetne alkalmazni.
Az erre irányuló keresetlevélben a munkavállaló munkáltató általi megtévesztésre, vagy jogellenes fenyegetésre hivatkozhat (Mt. 28. §). Az alapul szolgáló körülményeknek azonban kirívónak, súlyosan jogsértőnek kell lennie. A bírói gyakorlat meglehetősen szigorú mércét alkalmaz ebben a tekintetben. A munkavállalók a közös megegyezés érvénytelenítése iránti perekben gyakran hivatkoznak például arra, hogy őket a munkáltató azonnali hatályú felmondással, vagy rendőrségi feljelentéssel fenyegette meg, és ők nem tudták, hogy ezekkel az intézkedésekkel a munkáltató valóban élhet-e. Az ilyen és ehhez hasonló érvelés többnyire nem vezet eredményre. Valamilyen munkáltatói intézkedés vagy jogszerűen kezdeményezhető eljárás kilátásba helyezése ugyanis nem minősül jogellenes fenyegetésnek, amelyet a törvény a megállapodás érvénytelenségéhez megkíván. A munkavállaló előtt is ismert tények jogilag nem megfelelő értékelése a megállapodás érvénytelenségét ugyancsak nem eredményezheti, figyelemmel arra is, hogy ez általános hivatkozás lehetne más típusú szerződések vonatkozásában is.
Az EBH 2001. 463. számú ügyben ezzel összefüggésben a bíróság kimondta, hogy az ajánlati kötöttségre a Ptk. szabályai irányadóak. Az ajánlatot tevő fél az ajánlata érvényességére határidőt szabhat, illetve azt is kikötheti, hogy az bármikor visszavonható. Amennyiben az ajánlat maga a visszavonhatóságot nem tartalmazta, ezzel az ajánlatot tevő fél nem élhet. Az adott ügyben ennek megfelelően megállapította a bíróság, hogy a munkaviszony a munkáltató közös megegyezésre tett ajánlatának megfelelően megszűnt annak ellenére, hogy az ajánlatát a munkáltató utóbb vissza kívánta vonni, illetve a munkavállalói elfogadó nyilatkozat átvételét megtagadta. A bíróság azt is megállapította, hogy a munkáltató a közös megegyezés aláírása esetére felajánlott 500. 000, -Ft összeget is köteles kifizetni annak ellenére, hogy az adott ügyben a munkaviszonyt a munkavállaló vétkes kötelességszegése miatt azonnali hatállyal is megszüntethette volna. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére ajánlatot tett, ez a továbbiakban őt is kötelezte.
A munkavállalók gyakran hivatkoznak a közös megegyezéses tárgyalás nem megfelelő légkörére, körülményeire. Tipikus kifogás például az, hogy munkáltatói oldalon többen (ketten, hárman is) jelen voltak, míg a munkavállaló egyedül volt és a házastársát, ügyvédjét, barátját stb. sem hívhatta fel. Szokásos munkavállalói kifogás továbbá az is, hogy nem engedték ki a tárgyalás helyszínéül szolgáló irodából, nem vihette haza az elé tárt iratokat, nem mutathatta meg azokat az ügyvédjének az aláírás előtt. A fentiek ugyancsak olyan jellegű hivatkozások, amelyek mentén a bíróságok a közös megegyezés érvénytelenségét jellemzően nem állapítják meg. Azok ugyanis a munkavállaló döntési szabadságát nem korlátozzák, akarati hibát nem eredményeznek. A közös megegyezés munkavállaló általi sikeres megtámadásához olyan kirívó munkáltatói magatartás szükséges, amely ténylegesen megakadályozza a munkavállalót abban, hogy szabad akarata szerint cselekedjen. Ez olyan helyzeteket jelent, amikor a munkavállalónak nincs valós választása a megállapodás aláírása és annak megtagadása között.
A munkaviszony felmondással szűnik meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, a munkáltató azonban a közös megegyezéshez nem járul hozzá, és a munkavállaló kérelmét felmondásnak tekinti, a munkavállaló pedig ezt tudomásul veszi, elfogadja, majd a munkaviszonya a felmondási idő letöltése után szűnik meg. A megállapodásban mindenképpen rendelkezni szükséges a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló közös szándékról, valamint a munkaviszony megszüntetésének időpontjáról. A megszüntetés lehet azonnali hatályú, illetve a jövőbeli időpontra szóló is, de visszamenőlegesen a felek még közös szándékkal sem rendelkezhetnek a munkaviszony megszüntetéséről. A felek ezen túlmenően a megállapodásban bármely, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdést rendezhetnek pl. a munkavállaló részére járó juttatások elszámolása, esetlegesen a munkavégzés során használt eszközök (telefon, laptop) munkavállaló által történő megvásárlása, a felek között fennálló tanulmányi szerződés további sorsa, versenytilalmi megállapodás kikötése, stb.
A cikk írója: dr. Nagy Krisztina alkalmazott ügyvéd, munkajogi szakjogász a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
Olyan eset is adódhat, amikor a munkaadó elutasítja a tanulmányi szerződés megkötését. Sokszor előfordul, főleg amikor eleve jár már a törvény szerinti munkaidő kedvezmény illetve akkor, ha a munkáltató már eleve kötelezővé tette a képzést. Amikor már egyszer kötelezte a munkavállalót arra, hogy tovább tanuljon, akkor nem kötelezheti, hogy még több évig munkaviszonyban is maradjon. A megkötött tanulmányi szerződéshez mind a kettő félnek tartania kell magát, ellenkező esetben szerződésszegést követhetnek el. Mind a két fél elkövetheti a szerződésszegést. A munkavállaló akkor, ha nem jár be az oktatásokra, vagy nem sikerülnek a vizsgái, esetleg a felmondási tilalom ellenére felmond. Ilyen esetekben a munkaadó vissza követeli a pénzt, amit eddig a munkavállaló oktatására költött, de azt is megfizettetheti arányosan, ha kevesebb időt töltött el munkaviszonyban, mint 5 év. Sokszor maguknak a munkavállalóknak megéri szerződést szegni, hiszen más munkaadónál magasabb bérezést ígérnek neki és abból ki tudja fizetni a tartozását a régi cége felé, de olyan is sokszor előfordul, hogy az új cég átvállalja a visszafizetést a régi munkáltató felé.
Hozzávalók 4 személyre: A tészta: 500 gramm liszt 320 milliliter víz 7 gramm élesztő 2 evőkanál olívaolaj olívaolaj a tészta kenéséhez 1 teáskanál cukor 1 csipet só A szósz: 2 evőkanál olívaolaj 1 fej hagyma 6 darab szardella 800 gramm sűrített paradicsom 150 gramm sajt (gouda, pecorino, provolone) só és bors ízlés szerint 1 teáskanál fokhagyma (por) A feltét: 30 gramm zsemlemorzsa 30 gramm sajt (pecorino, parmezán) 1 teáskanál oregánó A tészta: A lisztet, sót és a cukrot keverőtálba öntjük, egybekeverjük, majd az élesztőt is belemorzsoljuk. A langyos vizet folyamatosan adagoljuk, miközben dagasztjuk, az olajat is beledolgozzuk. A jól kidolgozott tésztát tiszta edénybe tesszük, a tetejét olajjal megkenjük, keresztben bevágjuk, lefedve, meleg helyen 2 órát pihentetjük. Vastag pizza tészta recept zsírral. A szósz: A hagymát megpucoljuk, majd vékonyan felszeleteljük, olajon megdinszteljük. Miután a hagyma összeesett, hozzákeverjük a feldarabolt szardellát és fokhagymát, 2-3 perc után a sűrített paradicsommal felöntjük, alapos keverés után, körülbelül 2-3 perc múlva a feldarabolt sajtot is a szószba forgatjuk, egybeforraljuk, sóval és borssal ízesítjük.
Közben a sütőt előmelegítjük 250-300 °C-ra. 6. Ezután a tésztát tetszőleges méretűre és alakúra nyújtjuk és formázzuk, attól függően, hogy pizzakövön, hagyományos tepsiben, pizzasütő tepsiben (pizzaforma) vagy esetleg kemencében sütjük meg. Vastag tésztájú tepsis pizza gazdag feltéttel: sütőporos a tésztája - Receptek | Sóbors. A kinyújtott, megformázott pizzatésztára ráhalmozzuk a tetszőleges feltétet, majd a tésztát előmelegített sütőbe tesszük és körülbelül 8-10 perc alatt készre sütjük. Tippek, tanácsok pizzatészta készítéséhez A recept alapján elkészíthető pizzatészta mennyiség két darab 30-35 cm-es pizzasütő tepsi (pizzaforma), vagy 2 db nagyobb tepsi megtöltéséhez elegendő. Természetesen ennél kisebb és nagyobb pizzákat is készíthetünk a kész tésztából. A pizzatészta kelesztésekor az a legjobb, ha a kelesztőtálat a körülbelül 40 °C-ra felmelegített sütőbe tesszük. Ott még az esetleges huzattól is védve lesz. A kelesztés előtt a tésztagombócot és a kelesztőtálat azért célszerű olajjal lekenni vagy lisztel megszórni, mert a kelesztés után könnyebben ki tudjuk borítani a kelesztőtálból.
Nem is tudom, talán a huszadik pizzatészta receptet próbálom ki itthon és egyelőre ez a befutó. A tésztája vastagabb, mint az eredeti, olasz pizzájé, de mi pont így szeretjük, ráadásul ha nem paradicsomos alapot teszek rá, hanem tejfölt, "el tudom adni", mint kenyérlángost. Bár akkor, amikor pizzaként készítem, vékonyabbra gyúrom, hiszen alapjáraton a tepsi más. Tehát vedd úgy, hogy ez a tészta 2 in 1 pizzatészta vagy kenyérlángos, ha paradicsomszószt és feltéteket pakolsz rá, akkor az előbbi, ha lilahagymát, pirított szalonnát, kolbászkarikákat és tejfölt teszel rá, máris kapsz egy töki pompost. Vastag pizza tészta recept en. Hozzávalók: 3 dl szobameleg víz 1 csomag szárított élesztő 1 evőkanál cukor 20 púpos evőkanál rétesliszt 5 púpos evőkanál búzadara 1 teáskanál só A hozzávalókat a fentebb írt sorrendben gyúrd össze, negyed óra kelesztés után simogasd szét egy tepsiben, amire én mindig teszek sütőpapírt. Rakd rá az ízlés szerinti feltétet, melegítsd elő a sütőt. A sütő 250 fokos legyen és a sütési idő ezen a hőfokon 14-15 perc.