A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. Érdemes megismerni. A Pékek Világszövetsége 2001-ben elhatározta, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének, a kenyérnek a jelentőségét. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott, tisztelete részint ezen alapszik. Érdekességek mindennapi kenyerünkről A kenyér alapvető táplálék volt, mint ilyen lett a termékenység, a gazdagság, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A kenyér legfontosabb alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban három területen gyakori: Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírség dombos hátain. A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek, hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében.
Az is meghatározó, hogy sütőben vagy kemencében sül-e: mind-egyikből más ízű, állagú kenyér kerül ki. A sütés után következik a hűtés, legfeljebb 25, de legjobb, ha 15 fokos helyre tesszük a kenyeret, mert ha a belseje hosszú ideig meleg, nem lesz jó a tészta szerkezete. Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 45-47 kilónyi kenyeret fogyaszt Ha egészségesen akarunk étkezni, akkor a magasabb rosttartalmú kenyeret válasszuk, a gabonafélék emészthetősége ugyanis a rosttartalomtól függ. SZOLJON - A kenyér ünnepére- szeretettel. Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek. Forrás:
Az ember leghűségesebb kísérője, társa és barátja a kutya. A középkorban a gazdáik mellé temették el kutyáikat, akiket a szellemvilágban is társukká fogadtak. A muszlimok, hogy a halott mielőbb eljusson a túlvilágba, a holttestet kutyákkal etették fel. Noha tőlünk keletre, Ázsiában − nemcsak a muszlimok körében − a kutya tisztátalan állat, az ősi Perzsiában a haldoklóhoz mégis odavezették a kutyáját, hogy az eltávozni készülő még egyszer háziállata szemébe nézhessen. Ráadásul az iráni mitológiában, Ahuramazda szent állata, a kutya volt az, aki elűzte a gonosz szellemeket. A kutya, a skandinávok egyik főistenének, Ódinnak volt a kísérője, egyben a szél szimbóluma is. Ódin macskája a felhőszakadásszerű esőt jelképezte, a kutyája pedig a viharos széllökéseket. Hiedelmek, babonák, népszokások. A mitológiák vad kutyái, az indiai Jama és a görög Hadész alvilág istenek kísérői, a görögök sötétség istennőjét, Hekatét pedig egy egész kutyafalka kísérte. Hadész kutyája, a háromfejű Kerberosz zárja el az alvilágba vezető utat a kíváncsiskodó élők és a visszakívánkozó holtak elől.
Ehhez déltájban áztatják az erjesztőanyagot, este szitálják a lisztet és kovászolnak, hajnali 2–3 óra körül dagasztanak, 5 körül vetik be a kemencébe a kenyereket és két órán át sütik. A házi kenyérkészítés női munka, presztízskérdés. A dagasztást már nem bíró öregek a kemence fűtésében, a bevetésben kapnak szerepet. A kenyérhez fűződő hiedelmek és mágikus eljárások még a 20. sz. -i Európában is elevenen éltek. Ezek keletkezésében a legfontosabb tényezők a következők: a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel stb. A kenyérélesztési eljárások sikere nagymértékben függött a nem mindig biztosítható külső körülményektől. Ezért részint mágikus eljárások is társultak a kenyérkészítés műveletéhez, részint kialakult a kenyér megronthatóságába vetett hit. A siker biztosítása érdekében és a rontást elhárítandó, a kenyérsütéshez számtalan hiedelem jellegű előírás és tilalom járult. A hiedelemanyag meglehetősen egyöntetű egész Európában, és fő vonásaiban régtől fogva nyomon követhető.
Szent György napján vadrózsaág tűzén melegített vízzel forrázták tisztára. A köpülést kísérte a következő mondóka: "Menj össze, menj össze, mindjárt vaj lesz belőle. Kelj, vajam, kelj, falu végén hasas lány írós vajat kíván... " Különösen az év rontásűző, gonoszűző napjain, mint pl. : Szent György napján sokféle mágikus szertartással próbálták biztosítani az állatok védelmét, szaporaságát, bőséges tejhozamát.
Ugató kutya felől álmodni, rosszabbodó életkörülmények várhatók, nagy valószínűséggel nehézségek fognak következni.
Hogy a köpülés sikerüljön, szokás volt a köpülő alá, v. bele fésűt, rézpénzt, nyeret tenni. Szent György napján vadrózsaág tűzén melegített vízzel forrázták tisztára. A köpülést kísérte a következő mondóka: "Menj össze, menj össze, mindjárt vaj lesz belőle. Kelj, vajam, kelj, falu végén hasas lány írós vajat kíván…" Különösen az év rontásűző, gonoszűző napjain, mint pl. : Szent György napján sokféle mágikus szertartással próbálták biztosítani az állatok védelmét, szaporaságát, bőséges tejhozamát.
30-kor kerül sor Egyensúlyünnep néven arra a dramatikus történelmi játékra, ami táncosokkal, zenészekkel, cirkuszművészekkel várja a közönséget. Augusztus 13-a és 17-e között zajlik az Királyi Napok Folk Fesztivál a táncházban, augusztus 14-e és augusztus 16-a között pedig három estén át idézhetjük fel az elmúlt nyarak romkerti hangulatát a Vörösmarty Színházzal a Bartók Béla téren. Augusztus 19-én 18. 00 órától láthatjuk a királyi óriásbábok felvonulását és bemutatkozását zenészekkel és hagyományőrzőkkel a Vörösmarty Színháztól a Városház térig, ahol a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar kiskoncertje fogadja a menetet. Szintén augusztus 19-én lesznek az Öreghegyi Mulatságok kibővített programokkal. Idén augusztus 20-a és augusztus 22-e között kerül sor a Koronázási Ünnepi Játékokra: a történelmi kisfesztivál hamisítatlan középkori hangulattal, hagyományőrző bemutatókkal, régizenei együttesekkel, középkori piaccal, az Árpád-házi királyokat megismertető családi játékkal, számos gyermekjátékkal, kreatív és kézműves foglalkozásokkal, és természetesen a királyi óriásbábokkal várja a vendégeket ebben az évben is.
Székesfehérvár Turizmus Székesfehérvári Királyi Napok 2021. augusztus 13. - 2021. augusztus 22. 10 feledhetetlen napot ígér városunk legszebb és legfontosabb ünnepe idén augusztusban is. Az első napokban a néptáncosoké lesz a főszerep, az ünnepi hétvégén pedig a középkori királyi városba röpítjük vissza a látogatókat. Augusztus 20-án a közönségkedvenc királyi óriásbábok vezetésével történelmi felvonuláson vehetünk részt, a díszközgyűlés után a Zichy-ligeti színpadon István, a király koncert zárja a napot. További információ
8 hónapnál régebbi cikk Több helyszínen és időpontban lesz forgalomkorlátozás, forgalmirend-módosítás és lezárás a Székesfehérvári Királyi Napokhoz kapcsolódóan. A Királyi Napok ideje alatt bevezetett átmeneti forgalmirend-változások érintik több útszakasz és parkoló használatát, továbbá egyes helyi, regionális és országos autóbusz közlekedését. Útlezárások Augusztus 18-án 18. 00 órától augusztus 20-án 08. 00 óráig teljesen lezárják az Öreghegyi Közösségi Ház előtti parkolórészt a Fiskális út felől. Augusztus 19-én 06. 00 órától 23. 00 óráig lezárják a Bory téren a buszforduló útszakaszt, 6. 00 és 19. 00 óra között a Bory téri parkolót, valamint 15. 40 és 16. 00 óra között a Fiskális-Pozsonyi úti körforgalmat. Augusztus 19-én 07. 00 órától augusztus 23-án 02. 00 óráig teljes szélességében lezárják a Mátyás király körút Ybl Miklós utca és Várkörút közötti szakaszát. A Zichy liget 1-9. szám közötti szakaszt zsákutcaként kétirányúsítják a Mészöly G. utca - Malom utca csomóponttól. Teljes szélességében lezárják a Bregyó-köz Ligetsor körforgalom és Fürdősor közötti szakaszát augusztus 19-én 18.