Kiegészítő rendelkezések szálas anyagot tartalmazó hangtompítókra mint önálló szerkezeti egységekre. Additional provisions relating to silencers as separate technical units containing fibrous material. EurLex-2 2. 4. 2. megfelelő szerkezetekkel biztosítani kell, hogy az abszorpciós szálas anyagok a hangtompító teljes használati ideje alatt helyükön maradjanak; 2. suitable devices must ensure that the fibrous absorbent material is kept in place for the whole time that the silencer is being used; 2. 3. az abszorpciós szálas anyagok addig a hőmérsékletig (°C) ellenállóak, amely legalább 20%-kal meghaladja azt a legnagyobb üzemi hőmérsékletet, amely a hangtompítónak az abszorpciós szálas anyagokat tartalmazó részén mérhető. 2. the fibrous absorbent material must be resistant to a temperature at least 20% higher than the operating temperature (degrees C) which may occur in the region of the silencer where those fibrous absorbent materials are situated. II. 1. A rostos hangelnyelő anyagok nem kerülhetnek a hangtompítónak gázok által átjárt részébe.
Kiegészítő rendelkezések szálas anyagot tartalmazó hangtompítókra mint önálló szerkezeti egységekre. Supplerende bestemmelser vedrørende lyddæmpere indeholdende fibermateriale, betragtet som selvstændig teknisk enhed. EurLex-2 2. 4. 2. megfelelő szerkezetekkel biztosítani kell, hogy az abszorpciós szálas anyagok a hangtompító teljes használati ideje alatt helyükön maradjanak; 2. Det må gennem egnede foranstaltninger sikres, at de absorberende fibermaterialer forbliver på deres formålsbestemte plads i hele den tid, lyddæmperen er i brug. 2. 3. az abszorpciós szálas anyagok addig a hőmérsékletig (°C) ellenállóak, amely legalább 20%-kal meghaladja azt a legnagyobb üzemi hőmérsékletet, amely a hangtompítónak az abszorpciós szálas anyagokat tartalmazó részén mérhető. 2. de absorberende fibermaterialer skal være bestandige indtil en temperatur, der ligger mindst 20% over den højeste arbejdstemperatur (grader Celsius), der kan forekomme på det pågældende sted i lyddæmperen. II. 1. A rostos hangelnyelő anyagok nem kerülhetnek a hangtompítónak gázok által átjárt részébe.
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (Le silencieux, 1973) Anton Haliakovot az M. I. 5 londoni részlegéről kirúgják. Ő látszólag csak egy szovjet tudós. Tizenhat évvel korábban azonban még Clément Tibére néven élt, franciaként. Vajon mi vezette őt arra, hogy ennyire megváltoztassa identitását? Hogyan jutott be az angol titkosszolgálathoz? Nemzet: olasz, francia Stílus: dráma, thriller Hossz: 117 perc Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs A hangtompító figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha A hangtompító című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen A hangtompító trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: A hangtompító filmelőzetes beküldése Ezek a filmek készültek még ugyanezzel a címmel: Hangtompító (2018, Silencer) A hangtompító fórumok Vélemények téma megnyitása 0 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
2011. 12. 07. 05:44 A nemzeti vagyonról szóló törvénytervezet célja, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten meghatározza az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának elsődleges infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak általános alapelveit - olvasható az Országgyűlés honlapján kedden közzétett törvényjavaslat indoklásában. A nemzeti vagyonról szóló törvény elvi alapját az Alaptörvényben meghatározott, a nemzeti vagyonra vonatkozó előírások képezik - mutat rá a javaslat. Az Alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok vagyona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit pedig sarkalatos törvény határozza majd meg. Az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit szintén sarkalatos törvény rögzíti.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.
A törvény a cégalapítási korlátok körében rögzíti továbbá, hogy az a nonprofit társaság, amely külön-külön vagy együttesen az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt áll, a meghatározott kivételtő eltekintve csak nonprofit, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságot alapíthat, és ilyen társaságban szerezhet részesedést. A vagyonkezelői jog létrejötte A törvény rögzíti a vagyonkezelői jog létrejöttének szabályait. Vagyonkezelési szerződés kizárólag a törvényben meghatározott személyi körrel köthető, vagy kivételesen törvényben kerülhet sor vagyonkezelő kijelölésére. Törvényi kijelölés esetén egyedileg meghatározott módon kell a jogi személyt megjelölni, általános kijelölés nem lehetséges. Ingyenes átadás, elővásárlási jog Az ingyenes átadás lehetőségét a nemzeti vagyon körében (állam és önkormányzatok között) a közfeladat átadásához rendeli a törvény. Ennek indoka, hogy az egyes társadalmi szükségletek kielégítése, az állam, vagy az önkormányzatok közötti feladatok megosztása, ellátása érdekében az állam, illetve az önkormányzat a tulajdonában álló vagyoni elemeket - törvényben foglalt felhatalmazás alapján - egymásnak átadhatja.