Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse az 50-es évekből: A népi gyógyászoknak kívülről meg kell tanulni. -) Világéletemben segítni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, marhád, házad, S ha szemére veted, bizony még ő lázad. Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni, Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni. Bármily koldus legyél, kiszívja a véred, Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged. Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik, Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik. 1. Epéd hogyha beteg, egyél bőven retket, Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos utca. Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet, Reszelj retket és azt e reszelékbe lökjed. Meglátod, azt reggel, sohasem találod, Föloldó hatását szájtátva csodálod.
A népi gyógyászatban lehet hinni vagy kételkedni, de az elmúlt évszázadban a falun és tanyákon élő embereknek sokszor az egyetlen gyógyulási lehetősége a javasasszonyok, füvesemberek tevékenysége volt. Az egyik ilyen híres parasztorvos a mátészalkai Bakos Ferenc volt, akinek 1950-es években keletkezett versét a népi gyógyászoknak ma is illik megtanulni, hiszen abban tömören és velősen össze van foglalva az egyes betegséges gyógyítása. A "doktor bácsi" nevét ma is nagy tisztelet övezi Mátészalkán és környékén, munkásságáról Farkas József készített tanulmányt. Bakos Ferenc (1891-1962) gyógyítással kora gyermekségétől kezdve foglalkozott. 8 éves korától kezdve tanítgatta apja, előbb csak segédkezett, majd egyre járatosabb lett a füvek ismeretében is. Előbb csak a szárogatásnál, a porrá való őrölésnél alkalmazta, később már az eltevést is rábízta. Tíz éves korában már együtt járt apjával a lápra — Ecsedi láp — füveket szedni s ettől kezdve mint segítséget a betegekhez is magával vitte. Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos - EPA. Járták a környék tanyáit, falvait, úttalan utakon, erdőkön, mezőkön keresztül.
Vagy vagdald apróra, ha nem lenne fogad, Ne búsulj öregem, csak szómat megfogadd. Nem számít, hogy ősz vagy, csak fekszel az ágyon Vidám ifjon mégy még ezen a nyáron. Szerencsés lennél ám, ha téli körtéd lenne, Mert így betegséged a pokolba menne. Bár mindent ő szedne nem néznek az égre, Receptet ír a doktor, tégelyből vagy hármat, Találgatva szépen, hátha ez használhat. Ha ez nem használna, van még recept bőven, Ha meghalt, van paraszt, szed az a jövőben. 9. Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse az 50-es évekből - YouTube. Nincs szív a mellkasban, más van a böndőben, Levél végeztével ötlött az eszembe, Hány szegény embernek fájdalmas élete, Sosem volt zarándok, nem vágyott Rómába, Eltorzul a képe, szenved reumában. Küldik az orvosok Pöstyén, Szoboszlóra, Bár tarisznyájában nincsen aranyóra. Aki okos fickó, agyalágya benő, Tudja, hogy gyógyszer bármifajta fenyő... Kínok ellen adok jó tanácsot, Faragj a fenyőből sok apró forgácsot. Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén, Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén. Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve, Fürödj a levében, bajod le van verve.
Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál, Azt is marod mostmár, kinek udvaroltál. Pokol ez az élet, családodé sem más, Testvér, az élet cseppet sem pompás. Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre, Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre. Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek, Fizethetsz százasból akár egy türetet. Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz, Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez. Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből, Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből. Környezetváltozás csillapítja dühöd, A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd. Sok az arzén benne, szaporítja véred, Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred. 8. Életed ha megnyúlt tisztes öreg korban, Bár fiatalon is bekerülsz a sorba. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos jatek. Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted, Panaszolja ajkad: "oly gyakran szédülök, Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök. " Sűrű lett a véred, gyönge a folyása, Egyensúly idegnek nincsen locsolása. Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje, Száraz az agyad is, így jutsz szédületre, Öreg ereidben vérkavicsok lesznek, Itt az orvossága, attól széjjel esnek.
A betegségek és azok ellenszerei rímekbe szedve. "Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. " Világéletemben segíteni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, marhád, házad, S ha szemére veted, bizony még ő lázad. Bakos | TUDATBÁZIS - mert nem vagy egyedül. Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni, Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni. Bármily koldus legyél, kiszívja a véred, Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged. Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik, Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik. 1. Epéd hogyha beteg, egyél bőven retket, Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek. Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet, Reszelj retket és azt e reszelékbe lökjed. Meglátod, azt reggel, sohasem találod, Föloldó hatását szájtátva csodálod.
Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén, Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén. Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve, Fürödj a levében, bajod le van verve. Főzetét ki ne öntsd, adj hozzá forgácsot, Új főzetet bővítsd, eljárod a Dájcsot. Ám tíz percen túl már vízzel mosd arcod, Oly erős, e főzet szüli ájulásod. Ha fán mankón jártál, eldobod azt tőle, Ne félj, nincs reumád, szabadultál tőle, 10. Új szer jut eszembe, gyulladás a neve. Nyelés kínos tőle, mandulád van tele, Fulladás környékez, hangod csak suttogás, Forró bugát forrázz, csitul a gyulladás. Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre, Forrón váltogatva torkodra jön tőle. Ha kezdetén teszed, egy nap szabadultál, Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám. Egy kettő kifakad, áldod istenedet, Hogy hyperol helyett bugát juttat neked. Kitűnő hatású idült állapotban, Forró céklalével mint állód gurgulgatva. 11. Bakos ferenc mátészalkai parasztorvos u. Szörnyű betegség még s örök az Isiász. Ellene, testvér, tudod mit csinálsz? Savanyú káposztát melegíts magadra, Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva.
Világéletemben segítni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, marhád, házad, S ha szemére […] Read more
Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központ
Gyenes Mirella: A MISKOLCI VÁROSLAKÓK INNOVATÍV SMART CITY MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS ISMERETEINEK ÉS ATTITŰDJÉNEK FELTÁRÁSA Horváth Kata – Molnár László: A NEUROMARKETING ESZKÖZEI ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Horváth Petra Eszter: A LÁTÁSSÉRÜLTEK ÉS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiss Dorottya Fanni: BESZERZŐI KOMPETENCIÁK, MINT A VÁLLALATI VERSENYKÉPES-SÉG KULCSA Molnár László – Flórusz Réka: INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN Polonkai Ádám: AZ ÖNKÉNTESSÉG MOTIVÁCIÓS TÉNYEZŐI MAGYARORSZÁGON 2. évfolyam, ám, 2021/1. Greutter-Gregus Éva: OKOS VÁROSOK KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI ÉS ÉLETMINŐSÉG DIMENZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Kovácsné dr. IOK | Gazdaságtudományi Kar (GTK). Havelant Kinga: DIGITÁLIS KOMPTENECIÁK A Z-GENERÁCIÓBAN Langár Bence: EGY HATÉKONY PRE-IPO VÁLLALATI CONTROLLINGRENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK FŐBB PARAMÉTEREI Nagy Ernő: MEGTAKARÍTÁSOK ÉS ÉLETCIKLUS Nagy Stella: MISKOLC VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HELYZETKÉPE ÉS KIHÍVÁSAI Takácsné Papp Adrienn: AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A TELEPÜLÉSI ENERGIAÁTMENETBEN 2. évfolyam, ám, 2021/2.