Description Technikai adatok: fotó: poz., zsel. ezüst, monokróm; 7, 8, 2x11, 1 cm, (teljes méret: 18, 5x24, 5 cm) Szerző: azonosítatlan A címet a feldolgozó adta Kartonra ragasztva A képen balról jobbra, ülnek: Keresztes-Fischer Ferenc, Gömbös Gyula, Puky Endre; állnak: Fabinyi Tihamér, Imrédy Béla, Hóman Bálint, Lázár Andor, Kállay Miklós
Ezen a napon hunyt el, majd később ugyanekkor robbantották fel vitéz jákfai Gömbös Gyula (1886-1936) szobrát Budapesten. A császári és királyi (k. u. k. Gömbös-kormány – Wikipédia. ) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig a Magyar Királyság miniszterelnöke volt. Kétségtelen, hogy Gömbös megosztó személyiség volt, hisz még 1918 végén sem akarta feladni a háborút. Wekerle Sándornak írt emlékiratában a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a "fölöslegessé vált" haderő mozgósításával magyar szempontból még megmenthetőnek tartotta a helyzetet. Még az őszirózsás forradalom után is tett kísérletet a magyar területek megmentésére; ezen lépések egyike vezetett a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) megalakulásához 1919. január 19-én, a Gólyavárban. Károlyi Mihály, majd Berinkey Dénes polgári demokratikusnak mondott vörös-közeli kormánya felismerte, hogy a fegyveres MOVE potenciális veszélyforrás a forradalomra nézve.
Gömbös kormánya valóban komolyan vette a gazdavédelmet. 1933-ban hozott rendelkezései enyhítettek a birtokos parasztság adóterhein. A gazdasági sikerekhez kétségkívül hozzájárultak bizonyos nemzetközi gazdaságpolitikai fejlemények is, így pl. a háború után kiszabott jóvátételi fizetések elengedése vagy a felvett kölcsönök fizetési kötelezettségének a mérséklése. Gömbös gyula | Sulinet keresés. A külpolitikai sikerek és a nyomukban járó kereskedelmi szerződések 1934-re konszolidálták a Gömbös-kormány belpolitikai helyzetét. Az osztrák, olasz és német piac megnyílása segített a magyar gazdaságnak kilábalnia a válságból. Ennek kézzelfogható eredményei voltak a megindult beruházások, a kommunális és szociális fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása. A külpolitikai sikerek pedig részben enyhítették a trianoni kudarcélményt. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához, a konzervatív-liberális bethleni szisztéma helyett egy új, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett.
felé irányította, előkészíti a jobboldali hatalomátvételt " őrségváltás ": az állami intézményekben tisztikar, közigazgatási posztokat az állami hivatalokat jobboldali emberekkel tölti fel pozitív: csökken a munkanélküliség, sporttámogatás, légi közlekedés, válság kezelése
Gömbös Gvula altábornagy, (1936. IX. 2-tõl gyalogsági tábornok) miniszterelnök 1936. X. 6-ig (haláláig) honvédelmi miniszter is 1936. 2-ig külügyminiszter is 1933. I. 7. -1933. II. 4. Darányi Kálmán földmûvelésügyi miniszter 1935. 9-tõl a miniszterelnöki teendõket ellátja 1936. V. 14. -1936. VIII. 7. önálló jogkörrel látja el 1936. IX. 2. 10. (miniszterelnökké történt kinevezéséig) Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter 1935. III. 4. -1935. 1. iparügyi miniszter 1935. VIII. 1-tõl kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is 1935. 1. 2. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter 1935. 4-ig pénzügyminiszter 1935. 6-tól Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy Béla pénzügyminiszter 1935. 6-ig Kállay Miklós földmûvelésügyi miniszter 1935. 9-ig Kánya Kálmán külügyminiszter 1933. 4-tõl Keresztes-Fischer Ferenc bélügyminiszter 1935. 4-ig Kozma Miklós belügyminiszter 1935. 4-tõl a honvédelmi miniszteri teendõket ellátja 1936. 7. Lázár Andor igazságügy-miniszter Puky Endre külügyminiszter 1933.
Modernizáció – tervutasításos rendszer: Szovjetunió elzárta magát a külföldi tőkétől és piaci viszonyok ösztönző hatásától, ezért az ipari fejlődés megvalósításához más eszközökre volt szükség. Az iparosítás más ágazatok és az életszínvonal rovására valósult meg. Mivel a várt világforradalom elmaradt így ellenséges környezetben kellett kialakítani az új rendszert. Az iparosítást tűzték ki célként, hogy biztosítsák a munkásosztály túlsúlyát. Alapvetőnek tartották a katonai erő fokozását. Ezért minden erőforrást a bányászati, nehézipari és az energiatermelő ágazatokba fektetettek. Történelem Érettségi Esszék. A tervutasításosnak nevezett gazdaságirányítás révén épültek a villamoserőművek, gyárak, kohók. A gazdaságnak időarányos terveket kellett teljesíteni. (5 és 3 éves). A terveket alapvetően a központi akarat szabta meg, ezért a valóságtól elrugaszkodó célokat tűztek ki, a vállalatok papíron igyekeztek teljesíteni, de a valóságban a mennyiség vagy a minőség nem egyezett a számokkal. Kollektivizálás: az ipar külterjes fejlesztése a munkaerő növelését igényelte.