Megjelent: 2015. szeptember 01. kedd, 19:35 Augusztus utolsó napján Balatonszemesre látogatott a Marcali Bajtársi Egyesület Dalárdája. A Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége meghívására az "Ezüst nyár 2015" Somogyi Szépkorúak Táborának kulturális estjén léptünk fel, hat Balaton parti nyugdíjas egyesület művészeti együttesének társaságában. Takács józsef balatonszemes otp. Először Pető László a szövetség általános alelnöke, majd Takács József, Balatonszemes polgármestere köszöntötte a résztvevőket. A Bajtársi Dalárda két katonadal csokorral és egy operett összeállítással lépett a színpadra nagy sikerrel. A galériához kattintson a képre!
Az ünnepség elején Pörneki Anikó énekes Ave Máriát adott elő. A megnyitón beszédet mondott: – Takács József, Balatonszemes polgármestere – Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere – P. Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke. A megnyitó után állófogadáson látták vendégül a meghívottakat. Takács józsef balatonszemes 2. A kiállításra látogatók a rendet megszervező Boldog Özséb idejétől a mai napig nyomon követhetik a "fehér barátok" sorsát: szerepüket, tevékenységüket, üldöztetésüket és újjáéledésüket a történelmünk folyamán. Nagy Lajos király és Mátyás király idején szerepet játszottak Magyarország felvirágzásában. Kolostoraikat pusztította a török uralom, működésüket betiltotta a Habsburg politika és a kommunizmus egyházellenes erői, de a rend mindezen hányattatásokat túlélve mai is működik hazánkban. A pálosok nemzetünk történelmével összefonódó közel nyolc évszázados útját jó szívvel ajánljuk minden kedves érdeklődő figyelmébe. A kiállítás bevételéből a település a Barát dűlőben található Mindszent kolostor romjainak régészeti feltárását támogatja.
Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Időpont: 2021. július 30. Címkék: Szulák Andrea, Pfeiffer Gyula, Oszvald Marika, Orbán János Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Margitszigeti Színház, Laki Péter, Khell Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Földes Tamás, Budapesti Operettszínház, Bozsik Yvette
1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán. A főiskola után a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd a Miskolci Nemzeti Színházba, amelynek tagja volt 17 évig. Minden műfajban kipróbálhatta magát. Az operett-előadásokban főleg táncos-komikus szerepeket játszott. Dézsy szabó gábor. Többek között a Mária főhadnagyban, a Sybillben, a Luxemburg grófjában, a Bál a Savoyban című operettben, a Csárdáskirálynőben, A mosoly országában, a Leányvásárban. Musicalfeladatokat is kapott, így eljátszotta a La Mancha lovagja címszerepét (ezért kapta Déryné-díját), a Kabaréban a Konferansziét, a Mária evangéliumában Jézust, a West Side Storyban Riffet, az Elisabeth-ben Luchenit és a Kis éji zenében Fredericket. Játszott prózát is, Shakespeare-t, Csehovot, Feydeau-t, Schillert, Neil Simont. 2001 őszén szerződött a Budapesti Operettszínházba. Fontosabb színpadi szerepei: Marica grófnő (Kudelka), Mária főhadnagy (Krantz doktor), Lili bárónő (Becsey), Dr. Bőregér (Frosch), Menyasszonytánc (Bárány), Mozart!
Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját. Csárdáskirálynő Margitszigeti Szabadtéri Színpad Augusztus 10, Margitszigeti Szabadtéri Színpad | Marie Claire. A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma. Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.