Levéltári jelzet:) Az Oktogonon most csak szaladjunk át. Nem csak azért, mert a gigantikus, fél homlokzatot eltakaró reklámhálók rettenetesen felbosszantják a városszerető embereket, hanem mert, ahogy a Jászainál és a Nyugatinál is szó volt róla, ez a séta most nem a csomópontokról, hanem a köztük húzódó, kevésbé ismert körútszakaszokról szól. Persze, miközben átkelünk a páratlan oldalra, eszünkbe juthatnak a nyolcszögletű tér legendás kávéházai, az Abbázia, a Menton és a Sorrentó. Továbbhaladva elsétálunk egy Firenzéből importált pompás épület előtt (Teréz körút 13. ), melynek történetéről Bartha Dorka mesélt az Én Budapestemen. A Teréz körút 7. -nél is érdemes megállni. Egyrészt mert itt lakott a világhírű zeneszerző, Gustav Mahler, amikor az Operaház igazgatója volt 1888 és 1891 között. Másrészt, mert ha be tudunk lépni a lépcsőházba, megcsodálhatjuk a gyönyörű vas lámpatartókat, korlátokat és a díszes padlót is. A körút sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem csak itáliai reneszánsz paloták, de német reneszánsz kastélyok is felbukkannak rajta.
2020 november 20 - 15:37 A Nagykörúton végigsétálni páratlan élmény, még úgy is, hogy a járvány miatt sok minden zárva tart. Szerencsére a homlokzatok vagy akár a kapualjak is rengeteg izgalmas részletet rejtenek. Cikksorozatunkban ezen a gyönyörű útvonalon sétálunk végig a Margit hídtól indulva, melynek legutóbbi részében a Béke Szállóig jutottunk el. Zubreczki Dávid írása. Ott állunk tehát a Teréz körút és a Szondi utca sarkán, a hatalmas Szondi György-mozaik alatt. Az ablakon át vethetünk egy pillantást a hotel egykori üvegkupolájára, ami ma a kávézóban van felfüggesztve. El sem kell indulnunk innen, már előttünk is a következő látnivaló! Posztmodern palota a Nagykörúton (Fotó: Zubreczki Dávid) Elég az átellenes sarok felé fordulnunk, ott ugyanis egy különleges épület áll a Teréz körút 42-44. alatt. Viszonylag kevés házat emeltek a rendszerváltás óta a Körúton, a Generali székháza az egyik kivétel. Ráadásul egy igazi különlegesség, ilyen historizáló elemeket tartalmazó, posztmodern irodaházból ugyanis kevés van Budapesten, főleg ebben a minőségben.
Szintenként és épületenként három-három eltérő méretű lakást alakítottak ki, míg a földszinteket a szoba-konyhás házmesterlakás és az üzletek helyiségei foglalták el. A Teréz körúti telekcsoport egy tőkeerős építtető, Schossberger Henrik (1827-1917) megrendelésére készült. A Schossberger-családnak kereskedelmi és nagyipari érdekeltségei voltak. Gabonakereskedés és banki ügyletek mellett érdekeltségeik voltak a dohány- és cukoriparban is. 1863-ban nemesi, 1890-ben bárói rangot kaptak. 1883-ban készült el szintén Ybl Miklós egyik tanítványa, Bukovits Gyula tervei szerint turai kastélyuk. Az ő érdekeltségükhöz tartott a selypi cukorgyár is, melynek létesítményeit szintén Schmahl Henrik tervezte. A ház programjai
Az udvart csak utólag fedték be, az élelmiszerüzlet előtt pedig bő hetven éven keresztül a Vasedény (eredetileg Kátay József vasárukereskedése) működött itt. (Fotó: Zubreczki Dávid) Ebben a nagyvonalú üzlethelyiségben működött egykor az Ullmann nővérek divatterme, melyben a Vasárnapi Ujság korabeli hirdetése szerint "franczia ruhák és angol kosztümök" készültek "ízlésesen és jutányosan". Bár ma már bevásárolni járnak ide az emberek, a házból nem tűnt el a divat. Sőt, a környékről sem. A Teréz körút épp úgy tematikus utca, mint a Falk Miksa, csak itt nem az antikvitásé, hanem az esküvői ruháké a főszerep. Ha szerencsénk van, a következő kapun belépve kívülről is megnézhetjük az egykori divatházat. Sőt fölülről is. A tetején ugyanis terasz van, tele növénnyel. Amúgy is csodálatos ez a belső udvar a rengeteg leomló muskátlival, de az igazi különlegessége a lépcsőház tetején vár minket. Ha alulról kandikálunk fel, meglepve látjuk, hogy egy színpompás "freskó" van a tetején. Aztán ahogy kapaszkodunk felfelé, egyre gyanúsabbá válik a festmény.
Orbán és csicskái évek óta nem tesznek semmit a forint folyamatos, tragikus romlása ellen. Ennek a tisztességesen dolgozó kisemberek isszák meg a levét, nekik lesz egyre nehezebb megélni a fizetésükből. 2. Rekordon az infláció. Egyre súlyosbodik a gazdaság helyzete Orbánék keze alatt. Ha azt hittük, hogy a családi tartalékokat kiürítő drágulás le fog lassulni, tévedtünk. Minden eddiginél nagyobb pénzromlásra lehet számítani, és a Fidesz a kisujját sem mozdítja – februárban már 8 százalék felett volt a drágulás! 3. Sorok állnak a benzinkutaknál. És mit tesz a kormány? Felteszi a koronavírus-járvány alatt túl sokszor lejátszott lemezt, a rémhírterjesztést. A magyarok fenyegetése helyett nekik kéne megválogatni, hogy kivel bizniszelnek – körözött bűnözővel annyira nem szerencsés. 4. Megélhetésért sztrájkolnak a tanárok. Orbánék 12 éve hitegetik a tanárokat béremeléssel, oktatási reformmal, digitális oktatással, ám ez egyiket sem oldotta meg a kormány. Egy fiatal pedagógus egy vádiratnak beillő levélben foglalta össze, hogyan "becsüli" ma a Fidesz-kormány a tanerőket – semennyire!
"A főnökömnek felajánlottam, hogy síléccel átmegyek, de azt mondta elég erélyesen: Meg ne próbáld! " - írta a hozzászóló, aki arra emlékszik, hogy "tank hozta a kenyeret a falu határáig". Index - Belföld - Ónos eső és havazás miatt kiadták a figyelmeztetést. "Apukám kocsijába belefagyott a benzin, és alá kellett gyújtania, hogy el tudjon indulni a munkahelyére. Előtte még kiásta a szomszédos öreg nénit a hótakaró alól, mert a néni nem tudott kimenni a fáskamrába fáért és majdnem megfagyott" - írta egy kommentelő, aki hétéves volt a nagy havazás idején. A visszaemlékezések szerint az enyhülés is vészhelyzetet okozott: "Az enyhülés esőt hozott a Dél-Dunántúlra -13 C fok mellett. 1-2 cm jégpáncél alakult ki a hó tetején" - emlékezett vissza egy hozzászóló.
Olyan hófúvást azóte sem láttam azon a környéken, és itt Budaörsön sem. Összegezve: 1987-et még nem sikerült országosan túlszárnyalni sem hóvastagságban, sem a drasztikus hidegbetörésben, sem hófávásban(ismétlem, országosan). Az általad felsoroltak jelentõs része inkább lokálisan alkotott maradandó élményt az ott élõknek. 1987-es januári nagy havazásnál az Alföld középsõ részén Cegléd-Szolnok-Törtel vidék, úgy kb. 35-45 cm hó esett le. 1996 januárjában egy kiadós havazás után 25-30 cm körül mozgott a hóvastagság. 1999 február elejei havazás során is durván 25-40 cm között mozgott ott a hóvastagság. 2003 januárjában is az elsõ komoly havazás hullámnál 30 cm körül mozgott a hóvastagság és február elején a második nagy havazási hullámban anyum 62 cm-t mért a kertben Törtelen. Ha úgy vesszük, ez a kb 10 évente van egy nagy havazás az Alföld középsõ részén össszejött az elmúlt bõ 20 évben rendesen. 1999 nagy havazás video. Így van, a siralmasnak mondott 20 évben sok igazi téli momentum benne van. A legendásan havas 1995/96-os tél, az 1999 és 2003 februári hóviharok és a 2002/2003-as kemény télre jellemzõ sok havat adó mediterrán ciklonok és stb (1996 és 2001 decembere pl).
A Magyar Néphadsereg járművei szabadítanak ki egy elakadt autót 1987 januárjában A települések és az utakon elakadt autók kiszabadítására, illetve a betegek kórházba szállítására be kellett vetni a Magyar Néphadsereget. A helyzetre jellemző az MTI korabeli híradása: "Jól dolgoztak a hóeltakarítók Veszprém megyében. Háromnapos megfeszített munkával január 14-én délutánra a megye minden helyiségét elérhetővé tették. A gépek és az emberek a továbbiakban az utak szélesítésén, a rosszul járható szakaszok tisztításán dolgoznak. Az utak többségét méteres hófalak szegélyezik, így gyakran egy nyomsávra szűkülnek azok. " Az Időké című, időjárással foglalkozó oldalon több hozzászóló is visszaemlékezett az 1987-es télre. "Reggelre fehér volt minden, de kimenni alig lehetett, mert a hófúvás mindent befújt. Index - Belföld - Megint nagy havazás várható. Iskolaszünet volt egy hétig, aznap se a vonatok, se a buszok nem közlekedtek" - írta egy kommentelő, aki kamasz volt a nagy havazás idején. Egy másik hozzászóló arra emlékszik, hogy négy napra beszorultak a Vértes lábánál fekvő településükre.
1999-12-04 / 283. szám 1999. december 4., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A kezdetektől napjainkig A leendő egészségügyi intézmény helyének kijelölése után a Pécsi Tervező Vállalat munkatársai 1962-ben fogtak hozzá az épület műszaki rajzainak elkészítéséhez. Az első kapavágás a következő év őszén történt. A kórház kivitelezését a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatra bízták. Annak ellenére, hogy az építkezés során számos probléma adódott, a munka jó ütemben haladt. Az első orvosi műszerek 1967-ben érkeztek meg. Ugyanebben az évben dr. 1999 nagy havazás online. Zahorcsek Alfonzot kórházigazgatónak, Fehérváry Ferencet pedig gazdasági vezetőnek nevezték ki. Hamarosan újabb munkatársakkal, főmérnökkel, műszaki vezetővel és fűtőkkel bővült az intézmény dolgozói kollektívája. A főorvosok - akik jórészt a pécsi klinikákról meg a szekszárdi kórházból érkeztek - részt vettek osztályaik berendezésében és felszerelésében. A 97 millió forintos költséggel felépített és a Medicor Vállalat által 38 millió forint értékű műszerekkel, valamint felszerelési tárgyakkal ellátott járási kórházat 1969. december 19-én a megyei és a helyi vezetők jelenlétében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter avatta fel.
Ma már csak emlék – mindenféleképpen. Pontosan 33 évvel ezelőtt, 1987. január 12-én kezdődött el igazán az a tél, amiről ma már csak álmodhatunk, vagy legalábbis igencsak ritkán tapasztalhatunk. Valójában már január 10-én havazott az egész országban, de a brutális hómennyiség csak két nappal később érkezett. Velvet - Blogok - Viharos szél, havazás. Ugyanis megszakítás nélkül napokig szakadt a hó mindenhol. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket még ennél is vastagabb hótakaró borította - írja az Időkép egy korábbi, a '86-'87-es telet felelevenítő cikke nyomán a Mivel az Észak-Európában évszázados hidegrekordokat megdöntő hideg levegő és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése egy önálló kis ciklont hozott létre, nemcsak kemény mínuszok voltak, de heves szélviharok is, amelyek nagy hóakadályokat építettetek, illetve az erős hófúvások is nehezítették a közlekedést. Aznap reggel Budapesten nem jártak a villamosok és a buszok sem, de autóval is nehéz volt közlekedni a fővárosban.
A számok tények: Link Csipetnyi objektívítást kérek Szibériától! Kellemes olvasást kívánok mindenkinek! Én ezt megérhettem, ezért érdemes volt megszületni, az utána következõ két évtized már siralmas volt sajnos. : Link
Pontosan 10 évvel ezelõtt, 1999 február 9. és 14. között a rendkívüli idõjárás került a hírek középpontjába. A napokon át tartó havazás és a hófúvások megbénították az ország életét. 1999 nagy havazás 1. Kelet-Magyarországon több helyen fél méternél is nagyobb hóvastagságot mértek. Az 1998/1999-es tél addigi legkeményebb támadásának elõjelei január utolsó napjaiban már kezdtek mutatkozni Észak-Európában, ahol igen zord légtömegek halmozódtak föl: Lappföldön -50°C közelébe, Moszkvában -30°C-ig süllyedt a hõmérséklet. Eközben az Atlanti-óceán felett fokozatosan megerõsödött és középpontjával a Brit-szigetek fölé helyezõdött egy anticiklon, melynek keleti oldalán lehetõség nyílt a hideg légtömegek dél felé áramlására. A sarkvidéki eredetû levegõ elsõ hulláma viharos északi széllel szinte bezúdult hazánkba, de számottevõ csapadékkal nem járt, ugyanakkor komoly hóviharokat okozott a mediterrán térségben, sõt, a tunéziai partoknál is. A második hidegleszakadás elõtti napokban Közép-Európát elõbb északnyugat-nyugat felõl enyhe óceáni, késõbb dél felõl átmenetileg meleg, száraz levegõ árasztotta el, majd a február 6-át követõ néhány nap során az észak felõl gyorsan közelítõ sarkvidéki, valamint a déli meleg légtömegek keveredésének hatására egy több középpontú mediterrán ciklon fejlõdött ki.