Én tulajdonképpen büszke vagyok arra, hogy részt vettem ennek a rendszernek a lerombolásában. " (Rajk László az édesapjáról) (Fotó: A Markó utcai Büntetésvégrehajtási Intézet belső homlokzata 1945 után a Markó utcai börtön lett a népi demokratikus igazságszolgáltatás központja. Itt tárgyaltak és hoztak halálos ítéleteket a háborús népellenes ügyekben, az ítéleteket a börtön udvarán hajtották végre. Itt végezték ki többek között Szálasi Ferencet és Imrédy Bélát, korábbi miniszterelnököket. Markó utcai börtön ablakában. 1946-ra már annyira feltöltötték a börtönt, hogy a 700 főre épült épületben 1800-2000 rab szorongott. Egy cellában, ami 6-7 főre volt méretezve, 30-35 rabot tartottak. A zárkákban tetű és poloska hemzsegett, irtásuk lehetetlen volt ekkora zsúfoltságnál (Fotó: Ifj. Marosán György portréja. Fizikus, Marosán György kommunista politikus fia. Id. Marosán György a proletárdiktatúra erőszakos alkalmazásának ideológusaként többek közt arról vált híressé, hogy az 1956-os forradalom idején azt követelte, hogy akár lövetéssel ("Mától kezdve lövünk") is tartsák fenn a kommunista diktatúrát, így vált a megtorló hatalom arcává.
A tábor mottója volt sokáig a rabok közt: "Nem marad más, csak a remény, ki itt belépsz! " (Fotó: Straub János volt politikai fogoly portréja. János 16 év 2 hónapot ült összesen. Ebben volt 180 nap szigorított őrizet és 180 nap sötétzárka. 21 éves volt akkor. Illegális határátlépési kísérletért, az 56-os forradalomban való részvétel miatt és többszörös gyilkossági kísérlet vádjával ítélték el egy koncepciós perben 1958-ban. Börtönben lett öngyilkos a magyar drogkartell alvezére | 168.hu. 1971-ben szabadult (Fotó: BHG (Beloiannisz Híradástechnikai Gyár) telefonkészülék az 1950-es évekből. A cég egyik fő megrendelője a Belügyminisztérium volt. Ilyen készülékeket használt az Államvédelmi Hatóság is (Fotó: A Rajk–Brankov koncepciós per helyszíne a Magdolna utcai Vasas Székházban. Itt állott a bírói pulpitus (Fotó: Rajk László portréja (1949–2019). Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék egykori tagja, politikus. Apját 1949 októberében, Rajk 1 éves kora előtt egy koncepciós per során kivégeztek. Rajk László belügyminiszter volt, akit anyjától, Földi Juliannától is elszakították: csak 1954-ben, börtönből való szabadulása után kaphatta vissza fiát "Az apám részt vett annak a rendszernek a megteremtésében, amit Rákosi-rendszernek hívnak, és amely később átöröklődött a Kádár-rendszerbe.
2021. május 7., 17:10 Az egyik vádlott az ítélet előtt meghalt. 2020. november 23., 07:23 Három fogvatartott torlaszolta el magát a cellájában, az ügyészség fogolyzendüléssel vádolja őket. 2020. február 7., 11:19 Most emeltek vádat a 2017-es ügyben. 2018. február 6., 15:46 Az egyik zárkában csaptak fel a lángok, de a felügyelők azonnal eloltották. 2017. január 12., 10:30 A három börtönőr már megpróbálta befolyásolni a tanúkat, ezért indokolt az előzetesük. 2016. december 22., 14:47 Velvet Szerdán este hozták le, hogy a Kozma utcai börtönben társaból evett egy rab. 2016. Markó utcai börtön címe. november 18., 13:20 A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított nyomozást. 2016. november 18., 06:45 Az ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt nyomoz, írja a Bors. 2012. december 12., 15:45 Az elítélt gyanús körülmények között halt meg. A rendőrség emberölés miatt indított nyomozást. 2012. december 11., 19:03 Rosszul lett, és meghalt egy elítélt pénteken.
De akkor se engedték szabadon. Még megjárta a jászberényi börtönt és a budapesti Gyűjtőfogházat. (Fotó: Részlet a Conti utcai KATPOL börtönből. Itt raboskodott többek között Mindszenty József bíboros és id. Rajk László kommunista politikus is. Rajkot egy gyors koncepciós pert követően végeztek ki a börtön udvarán 1949 októberében (Fotó: A recski bánya látképe, ahol kezdetleges eszközökkel napi 10–12 órában nehéz fizikai munkát végeztettek az internáltakkal télen-nyáron. A recski tábor 1950 júliusában "nyitotta meg kapuit". A szovjet Gulagok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. Az idő múlásával, ahogy nőtt a tábor létszáma, fokozatosan úgy durvult az őrök viselkedése is. Markó Utcai Bíróság Ügyfélfogadás. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették. 1950 késő őszére már öt barakk állt. A tábor maximális létszáma 1300–1700 fő között mozgott. 1953-ban a bánya bezárásakor minden szabadulóval aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, hogy nem beszélnek senkinek semmiről, ami a táborban történt.
Majd eljött 2019, amikor Zsuffa Tünde felkérte őt a NEK hírnökének, Szikora pedig cserébe azt kérte, Zsuffa mint női író írjon egy szép történetet Szent Erzsébetről. Felidézte, több-kevesebb noszogatás, valamint az isteni gondviselés különös kegye után igent mondott erre a felkérésre, így született meg Az Ég tartja a Földet című regény. Zsuffa hozzátette, két dolog miatt vállalta el a könyv megírását. Egyrészt szeretné "rehabilitálni" Gertrudist (II. Zsuffa tünde ferme saint. András feleségét, Szent Erzsébet édesanyját), akivel "Katona József nagyon csúnyán elbánt", mert ő történelmileg nem az a személyiség, akit a Bánk bánból megismertünk. Másrészt rájött arra, hogy Erzsébet a maga korában egy ízig-vérig modern nő volt. A mű további üzenete, hogy az a keresztes hadjáratok idején játszódik, és ahogy akkor, úgy most is óvni kell a nyugati keresztény kultúrkört. Nem lehetett megkerülni a világjárvány kérdését sem – mondta a szerző –: Erzsébetnek férje távollétében Türingia kormányzójaként szembe kellett néznie olyan, a tartományt érintő megpróbáltatással is, mint a dögvészjárvány.
András Magyarországára is. A világpolitika mellett azonban mindkét állam, de főleg Magyarország belpolitikájába is bepillanthatunk: míg Türingiában Lajos határozott uralkodó, addig András könnyen befolyásolható, amit a magyar urak (kiskirályok, ha úgy tetszik, oligarchák) saját vagyonuk duzzasztására használnak fel. András és fia, Béla (a későbbi IV. Béla) között szinte végig erős feszültség is tapasztalható, melynek egyik forrása épp a félrenézés a főurak önzése felett, másik pedig hogy a király megtorlatlanul hagyta Gertrúd meggyilkolását, sőt az elégedetlenkedőket birtokadományozással kívánta elhallgattatni. Erzsébet bátyja, Béla egyébként is nagyon izgalmas mellékszereplője a cselekménynek. Musical készül „egy igazi nagy megasztárról”, Árpád-házi Szent Erzsébetről | Alfahír. Kapcsolata húgával nagyon mély, érzelmi és transzcendentális is. Közös álmaik, imáik, néha látomásaik (a kötet címe is innen ered) a messzeségből is összekötik őket. Tulajdonképpen kijelenthetjük, Erzsébet – noha kislánykori eljegyzését követően csak egyszer látogat haza – Bélának köszönhetően még akkor sem tud végleg elszakadni szeretett Magyarországától, mikor már végleg Türingiát érzi otthonának.
Tehát nemcsak Erzsébet jótetteit, látomásait, hitének erejét, csodáit mutatom be, hanem az apja udvarában élők gyarlóságait is, amelyek az értékek mellett szintén kortalanok. Ilyen a bosszúszomj, a kicsinyesség, a kapzsiság, a harácsolás vagy akár a gyávaság. A regényben élesen szembeállítom a jót a rosszal, a szeretetet a gyűlölettel, az önzőséget az önzetlenséggel, a hitet az Isten nélküli élettel. – Jól gondolom, ha azt mondom, hogy ön női író abban az értelemben, hogy női karakterek a főszereplői, hogy a nőiség és a nők gondolatai a karaktereiben is központi szerepet töltenek be a regényekben? – Idáig így volt, női szemmel láttattam a világot. Árpád-házi Szent Erzsébet, a teve a tű fokán | Alfahír. Ebben a regényben viszont előléptek a férfiak. Nem feltétlenül azért, mert a középkor a férfiak társadalma volt. Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szól a történet, de mégsem az ő szemszögéből írtam. Kivételesen most nem a főszereplő bőrébe bújtam, hanem valaki máséba, leginkább Walter lovagéba. Őt a krónikák is jegyzik, tehát létezett. Tudjuk róla, hogy II.