A mostani "leírása" fejezet - az eredeti cikktest - jogsértő, az erzsébetváros linkelt honlapjáról való. Kéretik rövid időn belül jelentősen átfogalmazni, különben kénytelenek leszünk könyörtelenül törölni. -- Korovioff 2007. április 21., 17:21 (CEST) [ válasz] Miért van benne a címben a "budapesti"? A Dohány utcai zsinagóga is rendes nevén szerepel, budapesti nélkül. 2007. június 3., 12:37 (CEST) na, ezt már én is akartam kérdezni. ez lenne a teljes, hivatalos neve? – Alensha üzi 2007. június 3., 13:55 (CEST) [ válasz] Nem hiszem, hogy volna hivatalos neve, nem intézmény, a Budapest lexikonban mindenesetre Rumbach utcai zsinagóga szócikk szerepel. Véleményem szerint mozgatandó. Pasztilla 2007. június 3., 14:58 (CEST) [ válasz] szerintem jó igy, mivel az utca neve, ahol van Rumbach Sebestyén utca és nem Rumbach utca Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 02:08 (CEST) [ válasz] Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga alá mozgattam át magam is, ahogy láthatod. Igazad is van meg nem is. Egyfelől ez a megjelölés tulajdonképpen köznyelvi (tudod, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga), nem pedig valamiféle hivatalos név, a szerencsénk az, hogy a zsidóság is Rumbach Sebestyén utcai zsinagógaként emíti.
Nemrég állították helyre teljes pompájában a budapesti Rumbach Sebestyén utca legértékesebb ingatlanát, a "Rumbach zsinagógát". Ennek apropóján tanulságos felidézni az épület történetének néhány fontosabb időszakát, illetve a zsinagóga megszületésének körülményeit. A zsinagóga felépítésére 1869 és 1872 között került sor, ennek hátterében pedig azok, a magyarországi zsidó vallási irányzatok közötti viták húzódtak meg, amelyek az 1868-as zsidó kongresszust követően végleges szakadáshoz, a neológ, az ortodox, majd a status quo ante hitközségek létrejöttéhez vezettek. Az ellentét lényege életmód- és szemléletbéli különbségekre, többek között arra a kérdésre vezethető vissza, hogy van-e létjogosultsága a zsidóság közéleti szerepvállalásának és ezzel szoros összefüggésben a vallási életet érintő modernizációs elképzeléseknek. A reformokat sürgető irányzat, a neológia hívei – ők jellemzően a zsidóság gazdagabb, nagyvárosi, polgárosult és nyitottabb életformát képviselő rétegét alkották – a vallási élet megújítását szorgalmazták, amely a zsinagógaépítészettől, az öltözködésen (pajesz, valamint a megkülönböztető vallási ruhadarabok, jelképek viselésének elutasítása a civil életben), a rabbi szerepének újragondolásán, a magyar nyelvű prédikáció bevezetésén át az orgonahasználatig számos területet érintettek.
Nekem tetszik a szöveg, gratulálok hozzá. Esetleg akinek vizsgaidőszakban van ideje beleolvasni a Budapest zsinagógái című könyvbe, ott még több érdekes információt talál. Drkazmer 2007. június 16., 23:12 (CEST) [ válasz] kiszedtem, hogy "elrejtve, magas épületek között" van. azt nem mondanám, hogy el van rejtve, a körülötte lévő épületek kb. olyan magasak, mint maga a zsinagóga. elrejtve pl. a miskolci belvárosi evangélikus templom van, ha nem tudod, hogy ott van, sose találnád meg a kapualjból nyíló belső udvarban. a fotóhoz gratula, pont errefelé jártam múlt héten, és megakadt a szemem az épületen, eltűnődtem, hogy lehet ilyen szűk utcában úgy lefotózni valamit, hogy látszódjon is a képen. – Alensha sms 2009. április 8., 02:00 (CEST) [ válasz]
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.
udv! ha mar felmerult a szamlas topic, meg mennyit kerjek, meg hasonlo, gondoltam enis nyitok egyet:) mostanaban gondolkodtunk rajta baratokkal, hogy csinalunk egy ceget, 3an. lenne par otletunk, amit talan el lehetne adni. viszont amig ugye nincs eladva, addig vannak koltsegek. mennyibol lehet ma kft -t alapitani? uyg hallottam, 500e kell hozza a regi 3M helyett. milyen koltsegek vannak meg? utana mennyibe kerul fenntartani, ha nem csinalok semmit effektive (azaz nem adok ki szamlakat, mert nincs mire epp) masik, hogy lehet penzt kivenni? tegyuk fel, hogy kiadok 1M+farol szamlat. bejon a ceg szamlajara. ilyenkor ebbol mennyit lehet elkolteni? teszemazt 200e -t ki szeretnek venni. elkolthetem a ceges szamlahoz kapcsolt hitelkartyaval (ekkor kell-e adoznom utana? ), vagy ha kiveszem a cegbol KPbe, akkor utana kell-e adoznom? Remekel a magyar tőzsde, szárnyal az OTP és a Richter is - Portfolio.hu. gondolom adobevallason fel kell tuntetni. elso korben ennyi, sajnos ezekhez nem nagyon ertek. annyit tudok, hogy nyilvan kell egy jo konyvelo, de mik a buktatok me'g?
A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – melyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot, - nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire. Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit! Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni. A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent. (Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni? ) Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint. Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet.
A kereskedési nap felénél a BUX-index 5, 1 százalékos pluszban áll. A BUX-index jelenleg a 20, az 50, és a 200 napos mozgóátlaga alatt áll, tehát a fontosabb időtávokon egyértelműen eső trend figyelhető meg a hazai részvényindex esetében. Jó a hangulat a magyar részvénypiacon, mind a 4 hazai blue chip árfolyama emelkedik. Hazai blue chipek mai árfolyamváltozása Jó a hangulat a magyar midcap részvényeknél, az Alteo és a Masterplast vezeti a sort 6, 3 illetve 5, 5 százalékos emelkedéssel, a lista végén a CIG Pannónia áll 2, 3 százalékos emelkedéssel. Hazai midcapek mai árfolyamváltozása A legnagyobb forgalom ma az OTP papírjaiban van, eddig 16, 26 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a vállalat részvényei, de a Top5-ben szerepel még a Mol, a Richter, a Magyar Telekom és a Masterplast részvénye is. Az öt legnagyobb forgalmú részvény a budapesti tőzsdén (millió forint)