A házelnök, egyben fideszes választmányi elnök pedig a Mandinernek adott interjújában úgy reagált, hogy nem térne ki a feladat elől, ha köztársasági elnöknek kérnék fel jövő tavasszal. "Ha a megfelelő időben felkérést kapnék, akkor sem lennék nagyon lelkes, soha nem volt bennem ilyen típusú ambíció. Más kérdés, hogy Áder János barátomat sem kergették az asztal körül gyerekkorában a köztársasági elnöki tisztségért, mégis vállalta, mert úgy érezte, ez kötelessége, és becsülettel teljesítette is. Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől" – fogalmazott Kövér, aki tehát nem utasította el kerek perec a dolgot. Mindenki Áder utódjáról suttog: új név került elő. Nem először került elő Trócsányi neve Most azonban nem ő, hanem Trócsányi László neve kezdett el terjedni – és nem is először. Tavaly októberben a Mandiner írt arról, hogy a Fidesz vezetőinek belső megbeszélésén Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus és Csák János üzletember, korábbi londoni magyar nagykövet nevei merültek fel mint Áder János lehetséges utódai.
Megválasztotta köztársasági elnökké Novák Katalint az Országgyűlés csütörtökön. A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett. Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után. Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte.
Az ellenzék közvetlen államfőválasztást szeretne Nagyon nem mindegy tehát a pártoknak, mikor és kit választanak meg államfőnek. Mivel az alaptörvény szerint Áder távozása előtt két hónappal is meg lehet választani az új államfőt, valószínűbb, hogy még az országgyűlési választások előtt a jelenlegi parlament választ elnököt. Az ellenzékből az MSZP-ből most a DK-ba igazoló Molnár Gyula tett egy kísérletet arra, hogy az új parlament választhassa a köztársasági elnököt. Molnár csütörtökön közölte, hogy újra benyújtja az alaptörvény-módosítását arról, hogy az államfő személyéről a kormányváltás után döntsenek. "Orbán Viktor 5 évre akarja bebetonozni egy pártkatonáját a legmagasabb közjogi pozícióba, az államfői székbe, mielőtt a magyarok ítéletet mondhatnának róla és rendszeréről" – közölte Molnár Gyula, akinek ezt az indítványát a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még tárgysorozatba se veszi a fideszes többség. Az MSZP–Párbeszéd – ahogy korábban a Momentum – pedig a közvetlen államfőválasztást sürgeti.
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv. ) 2. §-a a következő 40. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) "40. Toronyház: olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja - beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést - a 90 métert meghaladja. " 2. 2016. évi CXVIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § Az Étv. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: "(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthatja meg. " 3. 19. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki: "(3) Magyarország épített környezetének rendezett kialakítása és településképi védelme érdekében beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen - kivéve azon 4.
2. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. ) Korm. rendelet Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2022. 8. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13. rendeletet is. A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.
28. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről 68/2018. 9. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról 178/2008. (VII. 3. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről 266/2013. 11. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 176/2008. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 191/2009. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 275/2013. 16. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 238/2005. (X. Jogszabályok| E-építés portál. 25. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 245/2006. 5. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 8/2018. ) AM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól 176/2009. )
Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról 54/2014. ) BM rendelet (OTSZ) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 7/2006. 24. Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2021. ) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 85/2000. ) FVM rendelet a telekalakításról 1/2014. ) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról 39/2016. ) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról