Várak és erődtemplomok 2022. január 21., 16:25, 1093. szám A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjának köszönhetően Potyók Tamás debreceni, Holló László-díjas festőművész a Kárpát-medence lélegzetelállítóan szép, monumentális várai és erődített templomai közül idáig 50-et festett meg. A képeket már tizenegy helyen mutatták be Kárpát-medence-szerte, legutóbb, novemberben Munkácson. Január 20-án a kárpátaljai magyarság központjának számító Beregszászban, Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Kiállítótermében nyílt meg a 12. kiállítás, ahol 20 festményt tekinthetnek meg az érdeklődők. Potyók Tamás festőművész kiállítása Beregszászban | Kárpátalja. A magyar kultúra napja kapcsán megszervezett kiállítást Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a történelmi Magyarország csodálatos erődítéseit bemutató különleges tárlat Beregszászból a felvidéki Révkomáromba utazik tovább. A kiállítássorozat védnökeként, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében Petneházy Attila magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a művész eddig ötven várat és erődtemplomot festett meg a Kárpát-medence különböző szegleteiben, és még kettőt szeretne.
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, performer – írta az MTI. A család tájékoztatása szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Meghalt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész - Hírnavigátor. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
Ezt a tudást aztán természetesen felhasználta az alkotó folyamataiban is. Van Gogh tehát rendkívüli tudatossággal használta a színeket, és minden amit a képein láthatunk egy következetes és megfontolt intellektuális folyamat végeredménye. A követendő példa Mit tanulhatunk Van Goghtól? Hogyan profitálhatunk abból, hogy megismerjük őt? Van Gogh kitartó állhatatossága, amelynek köszönhetően megküzdött minden nehézséggel, akadállyal melyet az élet elállított, sok szempontból követendő példa lehet napjaink alkotói számára is. A Holland mester felismerte a saját hiányosságait a festészet terén, és kitartó munkával próbálta ezeket kiküszöbölni. Folyamatosan képezte önmagát, állandóan kísérletezgetett azon igyekezve, hogy fejlessze a festészeti technikáját és tudását. Ez a tudásszomj hajtotta egész pályája folyamátartása becsülendő és egyenesen példaértékű, korunk festőgenerációjának is. Van Gogh festőtechnikája Van Gogh technikája az egyik legérdekesebb festőtechnika, melyet festők ezrei kutatnak és próbálgatnak szerte a világban Van Gogh festőtechnikája nagyon különleges.
Ez a sejtelmességekben, tünékenységekben játszó, csoda-reflexekben villódzó festői világ arra inspirál, hogy felülvizsgáljuk előítéleteinket, s e festészet, e képek ismeretében kimondhatjuk, hogy megfesthető az áldozat fájdalmas döbbenete, a csend áhítata, a hit átszellemültsége, az elhivatottság pátosza, a lélek háborgása. És ebben a köznapiságoktól való fenséges elemelkedettségben ezek a fájdalmasan szép szubsztancia-képek úgy vonzanak, úgy láncolnak magukhoz, hogy egyszersmind szabaddá is tesznek: valaminő szétáradó belső szabadsággal ajándékozzák meg a művek szemlélőit. Kurátor: Wehner Tibor Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozat A kiállítás látogatható 2019. május 3. és július 21. között. A kiállításhoz kapcsolódó további programok: 2019. 05. 28. 18. 00 Kísérőrendezvény Kárpáti Tamás festőművész CREDO című kiállításán - találkozás az alkotóval és a kurátorral További információ Művészetpedagógiai foglalkozás: SZÍNRE SZÍNT Ki is a képzőművész? Mit fejezhetnek ki az alkotások?
Az Egyesült Államok Kennedy elnöksége alatt lépett be hivatalosan az indokínai félszigeten zajló háborús eseményekbe, ám majd tizenhárom évnyi sikertelen anyagi, és katonai támogatás után, ez a beavatkozás több mint egy évtizedre romba döntötte a nyugati demokrácia bástyájának önbizalmát. A hét mesterlövész 1969 3. Olyannyira, hogy nem is nagyon készültek(hettek) direktbe a kormányzat felelősségét, no pláne a katonai jelenlét értelmét firtató mainstream alkotások. Persze az amerikai filmipar indirekt módon, és allegóriák formájában (ez Jancsó munkásságához viszonyítva erős kifejezés, tudom) már a háború alatt próbált reflektálni a vietnámi traumákra. A M*A*S*H (1970), a Johnny háborúba megy (1971) vagy A 22-es csapdája (1972) korábbi háborús tapasztalatokat, eseményeket értelmeztek át, s ezzel kritizálták a mindenkori amerikai militarizmust és átvitt értelemben a délkelet-ázsiai beavatkozást. Mégis döntően az USA '73-as háborúból való kilépéséig, két műfajban, a westernben és a zombifilmekben, jelentek meg legnagyobb számban a vietnámi háborút kritizáló alkotások.
Jill Ireland és Charles Bronson a Háromtól ötig c. filmben Forrás: United Artists 1976-tól 1989-ig J. Lee Thompson rendezte, másfél évtized alatt összesen kilenc filmet forgattak ( Tízezer dolláros megbízás, A fehér bölény, Caboblanco, Éjféli leszámolás, Az erőszak pokla, Murphy törvénye, Bosszúvágy: Véres leszámolás, A bosszú angyala és Tiltott dolog: Kinjite), és e filmekben, korát meghazudtolva, egyre erőszakosabb és keményebb bosszúállóként tett igazságot. Karrierje 1990-ben tört meg, amikor Jill Ireland mellrákban meghalt, és a sztáallűröktől mindig mentes, magánéletének sérthetetlenségére ügyelő Bronson teljesen összeomlott. 1991-ben még szerepelt Sean Penn Indián vér című filmjében, és néhány tévéjáték ( A zsaru családja 1-3, 1995-1997) mellett már csak egyetlen mozifilmet forgatott ( Bosszúvágy V. : Bosszú a kedvesemért, 1994, r. : Allan A. Goldstein), majd amikor 1998-ban, már az Alzheimer-kórral viaskodva elvette felesége legjobb barátnőjét feleségül, visszavonult. 81 évesen, 2003. A hét mesterlövész 1969 en. augusztus 30-án tüdőgyulladás következtében halt meg Los Angelesben.
Száz éve, 1921. november 3-án született Charles Bronson, a Volt egyszer egy Vadnyugat főszereplője. A szénbányászból lett filmsztárt a kritika visszafogottan kezelte, mégis a keményfiúk archetípusa lett. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga. Charles Dennis Buchinsky a pennsylvaniai Ehrenfeldben, egy 14 gyermekes, Litvániából bevándorolt bányászcsalád tizenegyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Jellegzetes arcvonásait tatár apjának köszönhette, otthon jobbára csak oroszul és litvánul beszéltek. Gyermekkora rendkívüli szegénységben telt, hatéves korában például csak nővérétől örökölt ruhában tudott iskolába menni. Apját, akit saját bevallása szerint alig ismert, tízéves korában veszítette el. Hollywood-i akták 58. – A szakasz (1986) - Ectopolis Magazin. 16 évesen már ő is a szénbányában dolgozott, éhbérért, egyszer a föld alatt rekedt, s bár kimentették, élete végéig rettegett a zárt terektől. A kilátástalan nyomorból menekülve Amerika hadba lépése után jelentkezett a légierőhöz, egy bombázógép lövészeként szolgált és kitüntetéssel szerelt le. Ezután dolgozott kőművesként, szakácsként és hagymagyűjtőként, strandszék-kölcsönzőként Atlantic Cityben.
A filmet ugyanis összecsapták, mivel közelgett a nagy hollywoodi színészsztrájk, ezért villámgyorsan kellett lezavarni a szereplőválogatást. A színészek gyakorlatilag egymást ajánlották be, a főszereplő Yul Brynner vitte be a produkcióba az akkor még ismeretlen későbbi nagy sztárt, Steve McQueen t – bár ezt a döntését később keserűen megbánta, Robert Vaughn pedig James Coburn t ajánlotta be, és a mexikói parasztlegény Chico szerepét egy fiatal német színészre, Horst Buchholz ra osztották. A filmet eredeti helyszínen, vagyis Mexikóban forgatták – az új verzió már a vadnyugaton játszódik -, ahol gyanakodva fogadták a stábot, és félve a negatív országimázstól, kapásból egy cenzort ültettek a nyakukba. Az illető dolga az volt, hogy ott a helyszínen mindent megvétózzon, ami esetleg rossz fényben tüntethette fel az országot. Ezért hordanak a földeken güriző parasztok makulátlanul tiszta fehér ruhát, és ezért kellett vagy tucatnyi alkalommal átírni a forgatókönyvet. A hét mesterlövész 1969 2019. Ebből is gond lett, a szkriptet eredetileg jegyző Walter Newman nem volt hajlandó Mexikóba utazni, így egy másik írót, William Robertsont kérték fel a javításokra, erre Newman halálra sértődött, és levetette a nevét a stáblistáról.
Az első rész még két folytatást is megélt. Egyedül Clint Eastwood, Mario Brega, Benito Stefanelli és Aldo Sambrell szerepel a western trilógia mindhárom részében. 8. A hét mesterlövész - CineMax TV műsor 2021. április 25. vasárnap 12:30 - awilime magazin. Törvényen kívül (2001, American Outlaws) Jesse James (Colin Farrell) csak egy volt a Missouri és Liberty mellett élő békés farmerek közül. Talán soha nem ismerjük meg a nevét, ha egy korrupt vasúttársaság nem igyekszik, az eszközökben sem válogatva, a környék földjeinek megszerzésére. Jesse és barátja, Cole Younger (Scott Caan) egy fiatalokból álló csapatot toboroz a társaság és pribékjei visszaszorítására. Ádáz harc kezdődik a felek között, és a földrablók kíméletlen hajszát indítanak ellene. Jessenek egyre több ellenséggel kell szembe néznie, miután a fejére kitűzött busás vérdíj ígérete a barátokat is megszédíti. Colin Farrellnek és a stáb többi tagjának 6 hetet kellett töltenie egy ranch-en, hogy annyi időt töltsenek el cowboyok társaságában amennyit csak lehet, és megtanulják hogyan kell megülni egy lovat még a forgatás megkezdése előtt.
Sokak szerint a legtöbbször önmagát alakította, a sztoikus, hallgatag férfit, aki a tettek és nem a szavak erejében hisz – és aki szótlan kiismerhetetlensége ellenére az egyik leginkább megbízható ember.