2021. júl 14. 3:10 #Kádár János #évforduló #Temetés #Arcanum Kádár János integet a dísztribünről 1986-ban / Fortepan / Szalay Zoltán Hatalmától megfosztva, testileg és szellemileg leépülve hagyta el az élők sorát Kádár János, akit ma 32 évvel ezelőtt, 1989. július 14-én temették el a Fiumei úti sírkertben. Rövid hír, baljós jelent meg 1989. július 4-én, kedden a magyar lapokban. "Tegnap délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. Egy korszak vége: Kádár János temetése » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. " ( A legfrissebb hírek itt) A korabeli sajtó és az államhatalom láthatóan alig tudott mit kezdeni a helyzettel a rendszerváltás előestéjén: az összes lap olyan szűkszavúan számolt be az elmúlt 33 év legnagyobb hatalmú magyar politikusának állapotáról, mintha egy járási altitkár került volna kórházba. Kádár János és felesége moszkvai útjukról hazatérve 1986 novemberében. Mindkettejük egészsége kisvártatva gyors romlásnak indult / Fortepan / Szalay Zoltán Pedig Kádár János addigra nem csak az egészségét, de a hatalmát is elvesztette.
Folyt is a találgatás, hogy Bush (aki az első hivatalban lévő amerikai elnök volt a történelemben, aki Budapestre látogatott) vajon ellátogat-e Kádár ravatalához. Ez nem történt meg, de magyar újságíróknak udvariasan nyilatkozott róla. A Széchenyi rakparton halad a sor Kádár János ravatala felé / Fortepan / Magyar Rendőr – Értesültem Kádár úr elhunytáról. Vegyes érzelmekkel ítélték őt meg ebben az országban, az amerikai magyarok közösségében. Ha most tevékenységét a maga teljességében szemléljük, látjuk hol tértek el nézeteink, ugyanakkor el kell ismernünk a változásokat, amelyeket meg tudott valósítani. Belföld: Kádár János és a rózsatövisek - NOL.hu. A mi politikai jobbszárnyunkon, vagy a baloldalon sokféle véleményt hallhatnánk Kádár úrról, de én olyan embernek látom öt, aki szolgálta az országát. Valamennyien tudjuk, volt egy időszak, az ötvenes évek közepén, amikor viszonyunk rossz, kudarcokkal teli volt, nincs ezt miért titkolni. Ám most, Kádár János halálakor, ismerjük el, amit ez az ember elért – mondta az amerikai elnök. Kádár ravatalát az MSZMP székházában, a mai képviselői irodaházban állították fel.
Mélyen beágyazódott a társadalomba. A rendszerváltás sok kérdésre nem adott választ. A minket körülvevő világ nem változott látványosan, a nyugati életszínvonal továbbra is vágyálom, ám megszűnt a folyamatos növekedés érzete, a többség biztonságérzete. Az a többlet, hogy demokrácia van, hogy a határok szabadok, hogy a pénzünk szabadon átváltható, a NATO-, az uniós tagság mintha nem tudná feledtetni azt, hogy a rózsán sok a tüske. A jelen ellentmondásai is magyarázzák a Kádár-rendszer iránt egyesekben élő nosztalgiát. Temetése után ifjabb Rajk László áthelyeztette szülei földi maradványait, hogy ne kelljen Kádár közelében nyugodniuk, majd a Munkásmozgalmi Panteonból József Attilát is kihantoltatta a család, őt is áttemettették. Lehet-e tudni, három héttel a halála előtt Kádár hogy viselte Nagy Imréék újratemetését? Nem, de az 1989. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülésén megjelenő és felszólaló, egy éve betegeskedő Kádár utolsó beszéde bizonyos mértékig választ ad. Orvosa azt mondta, semmiképpen sem szabad őt nyilvánosság elé engedni.
Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848/49-es forradalomhoz. A szabadság- harc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan "kiegyezés" zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Most újra "reformkor" van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel. Most a "kiegyezés" következik. Ezt várja el a magyar nép és minden az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. – mondta Straub F. Brúnó Népszava 1989. július 12.
A társadalmi elégedetlenség egyre nőtt, értelmiségiek demokratikus ellenzéki csoportokat alakítottak, amire a nyugati kölcsönöktől függő, eladósodó hatalom erőtlenül reagált. Kádár 1985-ben Moszkvában találkozott először a peresztrojkát elindító, dinamikus szovjet vezetővel, Mihail Gorbacsovval, aki értésére adta, hogy reformokat vár tőle. Kádár sem ezekre, sem a visszavonulásra nem volt képes. Az elszigetelődő, romló egészségű pártvezért az 1988. májusi pártértekezleten felmentették főtitkári tisztéből, s bár pártelnök lett, hatalmát lényegében elvesztette. A 77 éves, beteg öregember utolsó beszédét 1989. április 12-én mondta el az MSZMP KB zárt ülésén. "Az utolsó szó jogán" mindenki számára váratlanul az addig legmélyebbre temetett titkokról kezdett beszélni: moszkvai tárgyalásairól, Nagy Imre elítéléséről, majd kivégzéséről. Sokszor értelmetlennek tűnő, zavaros, néhol alig hallható szavaiban harminc év történései, tragédiái kavarogtak. A következő hetekben betegsége tovább súlyosbodott, közszereplésekre már nem vállalkozott, 1989 májusában felmentették pártelnöki tisztségéből is.
Ahol a folyami rákok énekelnek leírása Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt... Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő "Lápi lányra" terelődik. A biológus Owens első regénye egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. Nem véletlenül került a New York Times bestsellerlistájának első helyére, s vezeti az Amazon sikerlistáját is. Bár csak tavaly ősszel jelent meg, már több mint 1 millió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon is beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet forgat a regényből.
Az idei év egyik legjobban várt irodalmi adaptációja az Ahol a folyami rákok énekelnek. A Delia Owens bestselleréből készült film kicsit később kerül a mozikba, mint tervezték, július végére ígérik az alkotók a premiert. Tegnap pedig végre megérkezett hozzá az első előzetes, ami alapján izgalmas, pörgős és szenvedélyes feldolgozásra számíthatunk. A népszerű regényt Reese Witherspoon produkciós cége adaptál ta. A főszereplőt, Kyát a Normális emberek című minisorozatból ismert (mi is nagyon szerettük, ITT írtunk róla) Daisy Edgar Jones alakítja. A főbb szerepekben Garrett Dillahunt, David Strathairn, Taylor John Smith, Harris Dickinson, Michael Hyatt és Sterling Macer, Jr. lesznek láthatók. A filmet Olivia Newman rendezte, a forgatókönyvet Lucy Alibar írta. A történet Kyáról szól, akinek életét 1952 és 1970 között követhetjük nyomon, nagyjából hattól huszonöt éves koráig. Kislányként hagyja magára az anyja, aki egy átlagosnak induló reggelen felhúzza krokodilbőr mintás magassarkúját, és búcsú nélkül maga mögött hagyja népes családját.
Az ajánlót írta: Ligeti Nikolett. Szerző: Delia Owens; fordította: Csonka Ágnes. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2019. "Én sosem gyűlöltem az embereket. Ők gyűlöltek engem. Ők nevettek ki engem. Ők hagytak el engem. Ők zaklattak engem. Ők támadtak meg engem. És igen, megtanultam nélkülük élni. Nélküled. A mama nélkül. Mindenki nélkül. " "Ahol a folyami rákok énekelnek" című könyv, Delia Owens zoológus első regénye. A kötetet harminckilenc nyelvre fordították le, s hosszú ideig vezette a New York Times, valamint az Amazon sikerlistáját is. Néhány hónap alatt több mint kétmillió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon pedig beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet készít a történetből. A cselekmény két szálon fut, ahol a jelen, egy elkövetett gyilkosság utáni nyomozás, Kya története pedig a múlt, mely Észak-Karolina egy ritkán lakott mocsaras partvidékén, egy lápvidéki viskóban zajlik. Egy napon Kya anyja összepakolja a bőröndjeit és távozik, magára hagyva négy gyermekét és alkoholista, agresszív férjét.
Ajánló "Ahol a folyami rákok énekelnek" Dátum: 2019. 11. 06., 03:12 Szerző: Martinka Dia Kulcsszavak: csalódás, elbeszélés, élővilág, fejlődésregény, gyilkosság, irodalom, jellemrajz, kislány, könyv, könyvajánló, krimi, kutató, különleges, láp, lápvidék, lélegzetelállító, lenyűgöző, lépvidék, magányos, mocsár, mocsaras, regény, romantikus, sokszínű, szerelem, szerző, természettudomány, történet, varázs, vers Azt tudni kell rólam, hogy ha én – aki tíz percig nem tud egyhelyben ülni – leül olvasni és még könyvajánlót is ír róla, akkor azt a könyvcímet tényleg érdemes megjegyezni, megkeresni. Delia Owens: "Ahol a folyami rákok énekelnek" című regénye pont ilyen. A lenyűgöző történet egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány, akit édesanyja elhagyott, s aki csodával határos módon feltalálja magát a magányos vidéken, életben marad. A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, ugyanakkor menekül, időnként felbukkanó és visszatérő, bántalmazó édesapja elől.
Összefoglaló "Titkot legjobban a kagylóhéjak tudnak tartani. " Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és '60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt… Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő "Lápi Lányra" terelődik. Az Ahol a folyami rákok énekelnek egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. DELIA OWENS 1949-ben született az egyesült államokbeli Georgiában. Jelenleg Idahóban él. Eredeti foglalkozása zoológus.
Amanda Hamilton versei káprázatosan törnek elő a lélek mélyéről. De vajon ki a rejtélyes Amanda Hamilton? A könyvben erre is választ kapunk. Az olvasmány nem közhelyes romantikus regény, sem természettudományi leírás, nem is verses kötet, de még krimi sem, pedig egy rejtélyes gyilkosság is szerepet kap a műben, ahol a gyanú a mocsárban magányosan élő "Lápi Lányra" terelődik. Az "Ahol a folyami rákok énekelnek" egyszerre megható szerelmi történet, izgalmas és szövevényes krimi, ám mondhatjuk fejlődésregénynek is, valamint az állatvilág magával ragadó ábrázolásán keresztül az emberi lélek lenyűgöző jellemrajza is megjelenik. A történet vége teljesen váratlan, olyan befejezés, melyre garantáltan nem számít a kedves olvasó. Nem az a vége, hogy a komornyik a gyilkos, hanem olyan befejezést kapunk, hogy percekig üveges tekintettel mered maga elé az ember. A legrosszabb része a műnek, amikor becsukom a könyvet. Amikor kiborulok attól, hogy véget ért. Mert még éjjel is ezen járt az agyam, hiszen esténként lefekvés előtt nehezen tettem le, s alig vártam a következő szabad órát, nyugis estét, hogy folytathassam a történetet.