egy gyűjtőmedence, amely megkönnyíti a társadalmi rétegeken belüli mozgást * "gyűjtőmedence" volt az úri jelzővel díszített középosztály Magyarországon is –> könnyű bejutni, elég egy érettségi + látványos magyarosodás + el kell sajátítani a dzsentri értékrendet * de M. o. -n az úri középosztály elzárkózott a több társadalmi osztálytól –> megmerevítette a társadalom szerkezetét A Kispolgárság * létszámban megközelítette a munkásságot (többi mint kétmillió) * állt.
- hirdetés - A hétfői magyar nyelv és irodalom, valamint a keddi matematika után szerdán történelemmel folytatódott az érettségi vizsgák feladatsora. Az idei középszintű történelemérettségi első részében az athéni demokráciával, középkori építészettel, Mátyás király uralkodásával kapcsolatban kaptak feladatokat. Az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szólt. Ezen kívül előkerült még többek közt a II. világháború, a Horthy-, valamint a Kádár-korszak is. A modern történelmi feladatok témái között szerepelt többek közt Németország újraegyesülése. A középszintű történelemérettségin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Bár az írásbeli két nagy részből áll, a vizsgázók tetszés szerint oszthatták be maguknak a rendelkezésre álló 180 percet. Az első rész egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokat tartalmazott, mindegyik valamilyen forrás, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várta a diákoktól. Összesen 12 ilyen feladatot kaptak, de egy-egy feladat több részből is állhatott.
Egyrészt folytatódott városi német és a zsidó lakosság asszimilációja. Másrészt a szülőhelyét elhagyó népességnek csak egy része vándorolt ki az országból, másik része a városokba, elsősorban Budapestre költözött.
A II. világháború alatt a palota súlyosan megsérült. 1945-ben ugyancsak Rimanóczy Gyulát bízták meg a helyreállítás terveivel, de végül erre nem került sor, az épületet véglegesen lebontották. Index - Kultúr - Budapesten hat darab régi-új szoborral gazdagodott az Andrássy út. Bár a palota átvészelte a háborút, végül felújítás helyett lebontották (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A bontás után a telek évtizedekig üresen maradt, nyaranta teniszpályának használták, telente pedig korcsolyapályaként működött. 1964-ben az Esti Hírlap ugyan írt arról, hogy a Bem rakpart 9. szám alatt egy 52 lakásos, 7 emeletes öröklakásos ház fog épülni, ez végül nem valósult meg. 1988-ban Georges Maurios tervei alapján kezdték el építeni a Francia Intézet ma is álló épületét, amely 1992-ben nyitotta meg kapuit. A palota helyén ma a Francia Intézet 1992-ben átadott székháza áll (Fotó: Kozics Júlia/) Nyitókép: Az Andrássy-palota 1895-ben Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Levéltári jelzet:)
A díszes palotát, Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette azzal a céllal, hogy - a párizsi szalonok mintájára -, itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat. Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt c. festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Magyar Képzőművészeti Egyetem (Fotó/Forrás: MKE) Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve 'Régi Műcsarnok ' lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré.
A Bem rakpart 9. szám alatt 1992 óta a Francia Intézet modern épületét láthatjuk, azonban kevesen tudják, hogy annak a helyén valaha gróf Andrássy Tivadarnak – Andrássy Gyula miniszterelnök idősebbik fiának – a palotája állt. A Fő utca, a Pala utca és a Bem rakpart által körbeölelt telken álló házat csupán egyetlen épület választotta el idősebb Andrássy Gyula Bem rakpart 6-7. szám alatti palotájától. A Pucher József tervei alapján készült háromemeletes palota-bérházat Andrássy Adél építtette a Schubert és Hickisch építési vállalkozó céggel 1871-ben – miként azt Ritoók Pál: Hol állt az Andrássy ebédlő? című tanulmányában is olvashatjuk –, majd a ház 1893-ban Andrássy Tivadarra szállt örökségként. Ekkor a két házzal délebbre álló Andrássy-palotának már nem az édesapja volt a lakója, ő ugyanis 1890-ben elhunyt. A Fő utca 17. alatt állt épület Pala utcai sarka a zárt erkéllyel (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A historizáló neoreneszánsz stílusú épület a főúri rezidencia mellett eltérő méretű és színvonalú bérlakásokat foglalt magába.