Ezt a jelenséget már megismerhettük az életünkben akár egy fizika, illetve kémia órán, hiszen tudjuk, hogy az egyenáram bontja a vizet. Ez az akkumulátorok belsejében, a következőképen alakul: a pozitív elektródán oxigén, míg a negatív hidrogén keletkezik. A gyártók számára igencsak nagy fejtörést jelent ez a jelenség, hiszen a fentebb említett folyamat hatással van a telep jellemzőire. Mivel a gáz formában lévő oxigén és hidrogén az elektrolit vizéből keletkezik, a folyamat elektrolitszint-csökkenéssel jár, mely az akkumulátor belsejében sűríti az elektrolit összetételét, így annak a pótlására mindig kizárólag csakis ion-cserélt vizet kell használni. A vízveszteséget előírások korlátozzák, azaz szabványba foglalták. Savas akkumulátor töltése. Ez a szabvány nem más, mint a gondozásmentes akkumulátor szabvány De mit is kell erről a szabványról tudni, és ki kaphatja meg? A szabvány a következő vizsgálatokon alapul: Első lépésként egy feltöltött akkumulátor tömegét 0, 05% pontossággal meg kell mérni. Ezután vizsgálandó telepet egy 40C 0 hőmérsékletű fürdőbe kell helyezni majd 500 órán keresztül 14, 4V állandó feszültséggel kell tölteni.
E töltési időszak után a telepünk tömegét újra meg kell mérni, és ha töltés után mért tömegvesztés nem haladja meg a 6 gramm/Ah, akkor az általunk tesztelt akkumulátor további vizsgálat következik mely az indító képességet ellenőrzi. A vizsgálat eredménye alapján akkor lehet megfelelőnek, gondozásmentesnek tekinteni, ha a 30s terhelés hatására az üzemi feszültség nem esik 7, 2V alá. Az elektrolit szint csökkenését nem csak a gázfejlődés, de a párolgás is előidézheti. A szellőzőfuratokon keresztül elsősorban vízpára, kis mennyiségben pedig savpára is a szabadba jut. Ólom-savas akkumulátorok - Liemzo. A vízfogyasztás csökkentése fontos akkumulátor tervezői feladat, mert ezzel az energiatároló karbantartási ciklus ideje jelentősen növelhető. E szempontból lényeges továbbá az, hogy az energiatároló ne töltse túl az akkumulátort, tehát a szabályzó a generátor feszültségét megfelelő értéken korlátozza. A legmodernebb akkumulátorokban olyan mértékben sikerült a vízfogyasztást redukálni, hogy azt élettartamuk alatt egyáltalán nem igényelnek utántöltést.
Ez az energiaforrás rövid idő alatt nagy változásokat vitt véghez a piacon. További tények a költségmegtakarítás mellett: Jelentősen alacsonyabb elektromos áram igény Kevesebb elpazarolt idő az akkumulátor cserék végett Rengeteg megtakarított idő a vízutántöltés és karbantartás nyomán Kevesebb elvesztett energia (az ólom-sav akkumulátor a hőhatások végett elveszti 45-50%-át az energiájának, míg a lithium-ion 10-15%-ot. A dolgozók biztonsága A hidrogén elpárolgás és a sav kifröccsenések veszélyt jelentenek a dolgozók egészségére és biztonságára a karbantartások során. A lithium-ion akkumulátor karbantartásmentes, így nincs szükség védőfelszerelésre, mint például szemmosó állomás és egyéb védőeszközökre. Ezek a biztonsági kockázatok már nem jelentenek veszélyt a Lithiumra váltást követően. Akkumulátorok töltése - kisütése - Autó-Motor-Akkumulátor We. Töltse bármikor Akár egy rövid reggel vagy ebédszünetben, két fel/lerakodás között is biztonsággal tölthető, lévén az élettartamát nem befolyásolja, szemben a savas bázisú akkumulátorral. Hosszabb garancia Az ólom-sav akkumulátorok, hogy garanciájukat megőrizzék, sűrűn karbantartandók a gyártó előírásnak megfelelően, másképp a garancia érvényét veszti és az akkumulátor élettartama is lecsökken.
a CTEK akkumulátor töltő.
Vékonybél: A részei a patkóbél, az éhbél és a csípőbél. A vékonybél tápanyagokra bontja az elfogyasztott ételt. Az értékes tápanyagok, azaz a víz, a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok, a nyomelemek és az ionok visszaszívása a szervezetbe is innen történik meg. Vakbél: Csökevényes bélszakasz, amely gyakran begyulladhat, ám a legújabb kutatások szerint jó baktériumok élnek benne. Vastagbél: Visszaszívja a vizet és sókat, formálja és tárolja a salakanyagokat. Végbél: A vastagbél utolsó szakasza, amely a salakanyagok tárolására szolgál. A bélrendszerünkben 300-500 különböző baktériumfaj él, amik a bélflórát alkotják és védekeznek a kórokozókkal szemben. Az emésztőrendszer 7 gyakori betegsége Reflux betegség A reflux során a már megemésztett gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A tünetei a gyomorégés, a szegycsont mögötti fájdalom és a légszomj, fulladás-érzés lehet. Olykor egy nagyobb vacsora, egy rossz mozdulat, vagy a várandósság maga is okozhat refluxos tüneteket. Ha heti két alkalomnál többször érezzük a reflux tüneteit feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Gyakori légúti betegségek kapcsán érdemes a háttérben álló okokat is felderíteni. A gyomorégés népbetegség, sokan mégis elhanyagolják a kezelését, vagy ha néma refluxban szenvednek, a jellegzetes tünetek hiányában nem is ismerik fel időben a betegséget. A reflux jellegzetes tünetei Nyelőcső- és gyomorégés, szegycsont mögött jelentkező fájdalom, rossz, savanyú szájíz, kellemetlen lehelet, böfögés, hányinger – mind a reflux figyelmeztető tünetei. A panaszok megjelenésének oka, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, ahol az érzékeny nyálkahártyát irritálja. Fotó: 123rf A reflux okai "A stresszes, rohanó, a rendszeres étkezésekre nem ügyelő életvitel nagymértékben szerepet játszik a tünetek megjelenésében. Ha nem többször kis adagokat, hanem egyszerre nagyobb mennyiségeket eszünk, ha az étkezéseink szénhidrátokban és zsírban gazdagok, ha esténként rendszeresen teli hassal fekszünk le, számíthatunk a gyomorégés megjelenésére " – mondja Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A különböző betegségek mellett a gyomorégés gyakori okai lehetnek az életmódbeli anomáliák (túlzsíros étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás stb. ). A tévé-doktor életviteli tanácsokkal szolgál e közkeletű betegség elkerüléséhez. Savanyú arcú, lefelé görbülő szájú, sovány emberek láttán máris mindenki arra gondol: fáj, ég a gyomruk, gyomorbetegek. Valóban a gyomorsav túlzott mértékű termelődése mindig gyomorégéssel társul. Ennek a jelenségnek több oka lehet, közös bennük azonban a maró, égő, fájdalmas érzés, ami a has felső részében, a szegycsont mögött jelentkezik. Többnyire éhgyomorra vagy evés után fél-egy órával jelentkezik, de nem egyszer a beteget álmából, éjszaka ébreszti fel. A gyomorégés leggyakoribb oka a gyomorsav fokozott termelődésén túl a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszaáramlása. Gyakori ok a rekeszizom-sérv és a fekélybetegség is. A gyomorsav visszaáramlást segíti, ha a nyelőcső záróizomzata rosszul működik, és az égő érzést fokozza, ha a gyomorsav mellett pepszint és epesavakat is tartalmaz a gyomornedv.
Mivel a kezdeti tünetek eléggé hasonlóak, nehéz eldönteni, mivel is állunk szemben. Szorító érzés a szegycsont mögött, mellkas fájdalom, hevesen dobogó szív, levegő után kapkodás és halálfélelem is megjelenhet pánikroham és szívroham esetén is. Mivel a szívinfarktusnál minden perc számít, fontos, hogy időben felismerjük mikor nagy a baj! A szívroham esetében a koszorúerek beszűkülnek, vagy teljesen elzáródnak, aminek következtében a szív nem kap elegendő oxigént, így a szívizmok egy része vagy egésze elhal. Lehetőség szerinti azonnali beavatkozást igényel, különben könnyen végzetessé is válhat! Az infarktus a mellkasi fájdalom és egyéb tünetek megjelenése előtt is általában órákkal, napokkal is már mutatja magát, ahogy csökken a szív oxigénszintje, indokolatlan fáradékonyság, alvászavar, mellkasi nyomásérzés vagy a gyomorrontáshoz hasonló fájdalom jelenik meg, majd sportolásra, mozgásra, terhelésre, vagy stresszre egyre intenzívebbé válnak a panaszok. A szúró fájdalom felerősödése, a karokba, vállakba, hátba való kisugárzása, a hideg veríték megjelenése és a szédülés már egyértelmű jele, azonnal hívjunk mentőt!