Börtönbe küldené az ügyészség Csipak Pétert és házának építésében részt vevő szakembereket, mondván, természetkárosítást követtek el azzal, hogy a vállalkozó házát védett természeti területre "terjesztették ki". Az ügy tárgyalása egy hónappal ezelőtt kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és pénteken az ügyészségi szakértő meghallgatásával folytatódott. A belvárosi Fashion street projektet jegyző Csipak Péter ingatlanos nagyvállalkozó Hármashatár-hegyi házépítéséből 2011-ben kerekedett botrány, amikor az Index kiderítette, hogy az impozáns házhoz tartozó, körbekerített telek kétezer négyzetméterrel nagyobb a telekkönyvben szereplő méreténél, és belelóg a természetvédelmi körzetbe. Horváth Éva újra szerelmes - Blikk Rúzs. Bár akkoriban nagy port vert fel az ügy, a sajtó nem figyelt fel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén megkezdte az eset tárgyalását, melyet pénteken az ügyészség szakértőjének a meghallgatásával folytattak. A vádlottak szerint törvénytelen a vád, amelyet szerintük a pénteken elhangzott szakértői vélemény is alátámaszt.
Ellene nyomozás van folyamatban. Az ügyben a lap kereste a kerületet, ám Balaton Balázs sajtóreferens nem kívánt kérdéseikre válaszolni, mindössze megerősítette a bontási határozat tényét. Csipak Péter pedig napok óta elérhetetlennek bizonyul. (Blikk nyomán) Kapcsolódó:
A garázs továbbra is a tájvédelmi körzetben áll. 2011. február 23., 17:32 A rendőrség hivatali visszaélést gyanít az ingatlanvállalkozó túlterjeszkedő háza körül. 2011. február 9., 15:06 Cikkünk nyomán rendőrségi nyomozás indulhat az ingatlanvállalkozó budai házépítése ügyében. 2011. január 18., 10:05 Se neki, sem a környezetvédelmi felügyeletnek, de még a kerületi építési hatóságnak se tűnt fel, hogy a kerítés kb. 20 méterrel a telekhatáron túl húzódik. 2011. Itthon: Börtönt kér a Fashion street kitalálójára az ügyészség | hvg.hu. január 10., 15:21 Kerületek A múlt héten nem lett meg a bontási engedély a Bécsi utcai épületekre, de ez nem gátolja nagyon az építkezést. 2011. január 5., 17:23 A KÖH nem hagyta jóvá a három ház bontását, az önkormányzat is kifarolt a Zeppelin-projektből. 2010. december 29., 09:26 A belvárosi plázához szükséges házbontások halasztását, és új eljárás kiírását javasolják a főpolgármesternek. 2010. december 14., 17:54 Visszaállítanák egy ház védelmét, szerintük a Csipak-féle Zeppelin-hotel rombolja a belvárost. 2010. december 10., 13:23 Folyik a vitákat kiváltó belvárosi pláza előkészítése.
Az illetéktörvény forgalmi érték fogalmában ezért van jelentősége az illetékkötelezettség keletkezése időpontjára utalásnak. A forgalmi értéket általában az illeték fizetésére kötelezettnek kell a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor közölnie. Más esetben az adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Utóbbira tipikus példa az ajándékozás. A legtöbb esetben ugyanis a feleknek eszükbe sem jut, hogy a szerződésben az ajándék értékét is feltüntessék. Ha a felek nem tüntetnek fel (jelentenek be) forgalmi értéket, vagy az általuk megjelölt érték a valós forgalmi értéktől eltér, akkor a forgalmi értéket az adóhatóságnak kell megállapítania. Ez alól egy kivétel van: ha a forgalmi értéket bírósági ítélet állapította meg, azt az adóhatóság nem bírálhatja felül. A forgalmi értéket az adóhatóság nem korlátok nélkül állapítja meg, hanem az illetéktörvény előírásai szerint helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség esetén pedig külső szakértő bevonásával.
Az illeték alapja azonban ez esetben sem lehet kevesebb a szerződésben szereplő, illetve ennek hiányában a vagyonszerző által megjelölt értéknél. Bejelentési kötelezettség Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a vagyonszerzőnek kell bejelentenie, ha e kötelezettség őt terheli. Egyéb esetben pedig az állami adóhatóság felhívására kell a bejelentést megtenni. A megszerzett vagyontárgy forgalmi értékének bejelentése alapján az állami adóhatóságnak nem kötelessége a bejelentett értéket forgalmi értékként elfogadnia, az csupán iránymutatásul szolgál számára. Az illetékhatóság az Itv. 70. § (1) bekezdése alapján a tényleges forgalmi értéket ugyanis maga állapítja meg, méghozzá helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok, a fizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség szerint külső szakértő bevonásával. Forgalmi érték-vételár A forgalmi értéknek különösen nagy jelentősége van az adásvételre irányuló – ún. visszterhes – ügyletekben A forgalmi érték kapcsán rögzíteni kell, hogy az nem azonos a felek által kölcsönösen kialkudott vételárral, a vételár összegének megállapítása ugyanis a szerződő felek polgári jog által nyújtott szerződéses szabadsága körébe tartozik.
Termőföldvásárlás, megszerzés illeték mentessége Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetére az illetéktörvény a termőföld után fizetendő öröklési illetékből kedvezményt biztosít. Ez a kedvezmény az illeték fele, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az illetéktörvény egyrészt mentességet biztosít a termőföldnek a mezőgazdasági termelők, vagyis egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő gazdaságátadási támogatása feltételeként történő ajándékozása útján megvalósuló szerzésére. Ingatlanforgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet.
adóhatóságnak miért nem kell külön döntést hoznia arról, ha az adózó által bejelentett forgalmi értéket nem fogadja el? Válaszait előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt 2017. 01. 26. Ingatlan bérbeadásánál értékcsökkenés elszámolása Tisztelt Szakértő! Lakás bérbeadásával kapcsolatban kérem a segítségét. A bérbeadó tételes költségelszámolást szeretne alkalmazni. Költségként elszámolható értékcsökkenés – a lakás beszerzési árának 2%-a –. A bérbeadó 2001-ben örökölte a lakást. Jelenlegi – értékbecslő által meghatározott –forgalmi értékkel lehet-e számolni mint beszerzési ár, mivel a tényleges beszerzési árat nem tudjuk és az ingatlan értéke a tízszeresére változott? Ugyanez a kérdés, ha ajándékba kapott lakást ad ki a tulajdonos. Értékbecslő által megadott forgalmi értéket lehet-e az értékcsökkenés alapjául alkalmazni? Köszönöm válaszát. 2016. 07. 20. Peren kívüli egyezség miatti vételár-módosítás és áfavonzata 2. (az illeték) Tisztelt Bartha Katalin! Nemrégen tettem fel a fenti című kérdést.
Az illetéktörvény ezt az egyenlőtlenséget kiküszöböli azzal, hogy a törvény alapján megállapított forgalmi értéket és nem a szubjektív módon kialakult vételárat tekinti a fizetendő illetéket alapjának. Számos esetben találkozunk olyan szerződéssel, amelyben a vételár ˝mellett˝ a felek külön megjelölik az általános forgalmi adó – jellemzően xxxx forint + áfa formában. Az általános forgalmi adó – mint árdrágító tényező – pedig része nemcsak a vételárnak, hanem a forgalmi értéknek is. Ezt a tényt az áfát tartalmazó forgalmi értéket vitató ügyekben a bíróságok is megállapították. Végezetül, az illeték alapját – mint ahogyan a fizetendő illeték összegét is – forintban, azaz a Magyar Köztáraság hivatalos pénznemében kell megállapítani. Ha a felek a vételárat nem forintban határozták meg, akkor az adóhatóságnak az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján forintra kell azt átszámítani. Ilyenkor az illetékkötelezettség keletkezésekor – azaz fő szabály szerint a szerződéskötéskor – fennálló árfolyamot kell az átszámítás során figyelembe venni.
Szűrni időszak, érték, irányítószám vagy helyrajzi szám alapján lehet, emellett megadhatunk meghatározott ingatlantípusokat és –altípusokat, például garázson belül teremgarázs, csónakgarázs, stb. Speciális ügyletek Hogyan állapítsuk meg az illeték mértékét, amikor nem, vagy alig fizetünk egy ingatlanért? Fehér Tamás szerint ilyenkor kifejezetten hasznos a lekérdezés. A megajándékozott rengeteg bonyodalmat elkerülhet vele egy későbbi adóhatósági ellenőrzésen. Vállalkozások pedig annak láthatják kárát, amikor nem egyértelmű, hogy nettó vagy bruttó értéket kell forgalmi értékként megjelölni. Az alku miatt sem mindegy Szintén nem mindegy, hogy komoly üzleti potenciált és ideális alkupozíciót adhat, ha valaki már eleve az összehasonlító piaci adatok ismeretében kezd tárgyalni az adás-vételben. Mind az ingatlan meghirdetésekor, mind pedig a tárgyalások során rendkívül hasznos lehet látni, hogy az adott utcában, az adott környéken milyen áron kelnek el az ingatlanok. Az adatbázis használata tehát nem csak az adóhatóság fegyvere.
Az illeték mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál. Főbb illeték mentességek és illeték kedvezmények Újonnan épített lakás megvásárlásának illeték mentessége A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében a 15 millió forintra eső illetéket (740 ezer forintot) nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe. Az első lakás illeték kedvezménye Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint illeték kedvezményre jogosult a lakás megszerzője, ha a lakás megszerzője az illeték kötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.