Áder János a közmédiának nyilatkozva elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13–20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Radnótitól idézett Ferenc pápa budapesti látogatása során - Fidelio.hu. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II. János Pál pápa látogatta meg hazánkat 1996-ban. Áder János kiemelte a találkozón, hogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása rendkívül sikeres volt a hívek körében, és biztos, hogy hasonló szeretettel fogadnák a magyarországi hívek is. Áder János rámutatott: az eucharisztikus kongresszus eddig ismert programja nagyon sok izgalmas találkozásra, Magyarország arcának sokrétű bemutatására ad alkalmat, nemcsak hitéleti, liturgikus, hanem kulturális téren is. A köztársasági elnök elmondta: megmutatta a Szentatyának a tervezett programot, aki – közlése szerint – nagy érdeklődéssel tanulmányozta azt.
Klasszikus polgárként a multikultúra vadvizein Habár ő maga is a nagyvállalati kultúra közegében mozog a mindennapokban, gondolkodásában inkább a XX. század eleji polgárságot képviseli. Kötter Tamás ügyvéd és író, aki regényeiben görbe tükröt állít a multikulturalizmustól átitatott középosztálynak, ahogy vallja, ezzel próbál segíteni egy boldogabb élet elérésében. Konzervativizmusról, woke-kapitalizmusról és a nagyvállalati kultúra közösségromboló hatásairól is beszélgettünk. Orbán Viktor és Ovádi Péter Dudaron tartottak lakossági fórumot Ez volt az első alkalom, hogy városok után faluban is fórumozott a miniszterelnök. Csütörtök délután a Veszprém megyei Dudarra látogatott Orbán Viktor, ahol a művelődési házban elmondott beszédében Ovádi Pétert, Veszprém megyei 1-es választókerület kormánypárti képviselőjelöltjét ajánlotta a választóknak országgyűlési képviselőnek.
Ferenc pápát egyébként már a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisával beoltották, a Pfizer oltóanyagát kapta. Kapcsolódó
Etiópiától a nácik iskoláiig, a vadnyugattól Magyarországig, a klezmerzenészektől a musicalekig, mától fél évszázaddal ezelőttig: a zsidó identitást mindig, mindenhol keresik a filmeken. Összegyűjtöttük a tíz legjobbat. Nem nagyon volt olyan korszaka a modern filmkészítésnek, nem nagyon volt olyan ország, nem nagyon volt olyan műfaj, amelyben ne került volna szóba a zsidó identitás megélése vagy keresése, akár szélsőséges, akár pont zsigeri egyértelműsége miatt felkavaró módon. Európától Hollywoodig, történelemtől a kortárs társadalompolitikai kérdésekig, kasszasikertől dokumentumfilmig: annyi van, hogy lehetetlen kiválasztani a legjobb filmeket a zsidó identitásról. De íme egy válogatás kronológiai, tematikus, műfaji és földrajzi értelemben is a lehető legszélesebb körből. Élj és boldogulj | Filmek videók. Agnieszka Holland: Európa, Európa (1990) A művészet egyik alapszabálya, hogy ha igazán hatásosan akarsz beszélni valamiről, beszélj annak hiányáról. Akkor tehát hogyan is lehetne megrázóbban beszélni a zsidó identitásról, mint egy olyan zsidó fiú történetén keresztül, akit a nácik tartottak legjobb bajtársuknak?
Maria Schrader: Unorthodox – A másik út (2020) Nem az Előttem az élet volt a Netflix egyetlen idei olyan dobása, amely a zsidóság kérdéseivel foglalkozik. A 10 legjobb film a zsidóságról, zsidó identitásról - Kibic Magazin. Az Unorthodox megtörtént eseményeket dolgoz fel egy minisorozatban, Deborah Feldman önéletrajzi regényét: a sorozatban az Esty nevű lány egy brooklyni ultraortodox közösségben, elrendezett házasságban éli boldogtalan életét, amíg Berlinbe nem szökik, hogy ott megpróbáljon kialakítani egy szekuláris életet. Ha az Előttem az élet azt mutatta meg, milyen az, amikor az identitás magától is jelen van, az Unorthodox azt, milyen az, ha az ember megpróbálja kitépni magából azt, amit identitásnak nevezve ültettek a bőre alá, hogy rájöhessen, valójában, organikusan mi is lenne ott ahelyett. Unorthodox Ephraim Kishon: Sallah Shabati (1964) Egy ilyen listából sem az izraeli filmek, sem Ephraim Kishon nem maradhatnak ki, sem pedig az az időszak, amelyről a Sallah Shabati szól: a bevándorlók érkezéséről Izraelbe – hogy ott az Ígéret Földje helyett eleinte csak a káosz földjével találkozzanak.
A Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivált idén online rendezik meg, filmjei és kísérőprogramjai internetes streamként, közvetítésként tekinthetők meg november 24. és december 6. között. További információ és részletes program: Edoardo Ponti: Előttem az élet (2020) Na nem mintha a közönségfilm automatikusan közönségbarát is lenne: a lista legfrissebb darabja, a mindössze néhány hete a Netflixen bemutatott Előttem az élet legkevésbé sem az élet az élet napos oldalát vizsgálja. A film, amely Sophia Loren talán utolsó nagy szerepe miatt jelentett szenzációt, alapvetően sokkal inkább a szeretet erejéről és a mindenen átívelő emberségről szól, mégis, mint a felszín alatt fortyogó láva, végigkíséri a zsidóság témája, hiszen a főszereplő, Rosa mama (őt játssza Loren) alkarján ott a tetoválás, és egész életére rányomja a bélyeget a származásával járó, minden más nehézségnél alapvetőbb hatású trauma. SentFilm.hu - Előkelő társaság - teljes film. Talán pont ezt jelenti az identitás: valami, ami akkor is az éned kitörölhetetlen részét képezi, ha nem is akarnál vele foglalkozni egyáltalán.
Precíz és aprólékos, rendező-forgatókönyvíróként nem igyekszik egyik filmet a másik után legyártani, gondosan építgeti életművét. Öt nagyjátékfilm után – amelyekkel nagyjából négyévente jelentkezett – Radu Mihăileanu szabad rendező marad: szabadon választ témát, szabadon dönti el, milyen fényképezés a legmegfelelőbb, kivonja magát a divatok és a példaképek hatása alól, és mentes mindenféle előítélettől. Szaltók témák, kultúrák, filmek között – Beszélgetés Radu Mihăileanu filmrendezővel Radu Mihăileanu, a Franciaországban élő román filmrendező nejlonszatyorral a kezében jelent meg az V. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál sajtó- és közönségtalálkozóin: a szatyorban azonban nem a sarki bevásárlás eredményét, hanem a Cézar-díját hozta, amely szerinte "bárki szatyrának" elérhető itthon is, legalábbis erre következtet az utóbbi évek román filmtermése láttán. A következő sorokat ezeken a találkozókon rögzítettük. A beszélgetések apropójaként Mihăileanunak a fesztiválon bemutatott Va, vis et deviens című filmje szolgált.
Filmünk ebbe a szituációba kapcsolódik be: a fekete bőrű jövevényeket a már Izraelben élő lakosság nem fogadja szívesen, függetlenül attól, hogy ki hithű és ki nem. Ez további társadalmi és politikai feszültségeket szül; országos szinten már-már az amerikai feketejogi mozgalmak utcai megmozdulásait idéző demonstrációkról szólnak a hírek, a kisebb közösségekben pedig egyszerűen a bőrszín válik az értelmes emberi kapcsolatok gátjává. Mint ahogy az etióp kolónia feje nyilatkozza a tévében: otthon zsidók voltunk, itthon négerek. A bevándorlók beilleszkedési válsága csak tovább mélyül, amikor fény derül rá, több olyan nem-zsidó is beszökött az országba, akik csak a jobb élet reményében hazudták magukat Mózes követőinek. Mindeközben a kis Schlomo csak hallgat. Ő ugyanis egyike ezeknek az ál-zsidóknak, kilencévesen az anyja egy halott gyermek helyére csempészte be az akkor még Izrael felé félútón járók táborába, hisz pontosan tudta, ha marad, etiópként az éhhalál vár rá. Útravalóul nem is mondhatott neki mást, minthogy "élj, és boldogulj! "