15-16. §-ában foglaltak szerint nyilatkozik arról, hogy da) lakás- és higiénés körülményei megfelelőek, db) tartózkodási helyétől az ellátó egészségügyi intézmény személygépkocsival (mentővel) - átlagos forgalmat figyelembe véve - 30 perc alatt elérhető, dc) tartózkodási helyén telefon biztosított, dd) hazaszállításakor és a tartózkodási helyén a műtétet követő éjszakán részére a felügyelet, valamint szükség esetén a megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás lehetősége biztosított, de) hozzájárul a műtét egynapos sebészeti ellátás formájában történő elvégzéséhez. 3. § (1) Egynapos sebészeti ellátás - fekvőbeteg-ellátási intézményen kívül - járóbeteg-szakellátás keretében olyan a) szakorvosi rendelőintézeti szakrendelésen, vagy b) egyéb szakrendelésen végezhető, amely a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, amennyiben azt a R. 9. számú melléklete engedi. 3.
(3) A kúrához nem tartozó egyéb gyógyszeres kezelés szempontjából az ellátott személy ambuláns betegnek minősül. 7. § (1) * Az egynapos sebészeti és a kúraszerű ellátás szakfelügyeletét az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szerv vagy személy gyakorolja. (2) Az egynapos sebészeti és a kúraszerű ellátás keretében végzett tevékenységek finanszírozását külön jogszabályok határozzák meg. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) * Melléklet a 16/2002. 12. ) ESzCsM rendelethez Az egynapos sebészet keretében végezhető műtéti beavatkozások tárgyi feltételei 1. Helyiségek, építészeti feltételek: - műtőhelyiség legalább 25 m 2 alapterületű, amelynek padlózata legyen résmentes, antisztatikus, lemosható, fertőtleníthető, az oldalfal legyen legalább 2 méter magasságig mosható, fertőtleníthető burkolattal (csempével) ellátott, - átöltöző hely külön a személyzet és külön a betegek részére, - bemosakodó helyiség a kézfertőtlenítéshez szükséges lehetőségekkel (lengőkaros hideg-meleg vizes csaptelep fertőtlenítő adagoló stb.
A sebészet az orvostudomány azon ága, mely magában foglalja mindazokat a kézi és műszeres eljárásokat, melyek célja az élő szervezetet ért bármilyen károsodás megszüntetése és - amennyire lehetséges - az eredeti viszonyok visszaállítása. A sebészet tehát a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével kezeli. Nem köthető egyetlen szervhez vagy szervrendszerhez sem, a sebészet mindegyikkel egyformán foglalkozik. Gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza. A sebészet mára számos szakterületre specializálódott különböző szempontok (pl. az érintett szervrendszer) szerint. A legismertebbek: mellkassebészet hasi sebészet érsebészet idegsebészet szájsebészet szívsebészet kézsebészet proktológia (a végbél megbetegedésével foglalkozó sebészeti szakterület) plasztikai sebészet traumatológia (baleseti sebészet) A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el.
rendelet 2. § (h) Teljesítményvolumen Önálló elszámolási tételként elszámolható, külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási egységek teljesítményértékeinek mennyisége Forrás: 43/1999. § (o) Teljesítményvolumen keret A teljesítményvolumen keretet (a továbbiakban: TVK) a járóbeteg-szakellátásra – ideértve a 32. § szerinti CT, MRI vizsgálatokat is – és az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan éves szinten, valamint időarányosan – az ellátási igények változásának figyelembevételével – havi bontásban kell meghatározni. A tárgyidőszakra vonatkozó TVK havi bontását a 28. számú melléklet tartalmazza az egyes ellátási formákra meghatározott tárgyidőszakra vonatkozó országos szezonális index alapján. A tárgyidőszakra vonatkozó TVK havi bontása a szolgáltató által megadott szezonális index alapján történik, azzal, hogy az egyes hónapra vonatkozó szezonális index nem haladhatja meg a havi országos szezonális index 20 százalékkal növelt vagy csökkentett mértékét, és a tizenkét havi összes százalékos index összege nem térhet el a 100 százaléktól.
Az "Újesztendő vígságszerző... " kezdetű énekkel jártak, de voltak csoportok, akik az alábbi köszöntőt mondták: Boldog újévet! Pénzt, süteményt, bort! Egyenes a kémény, Görbe a disznóláb, Áldja meg az isten azt a gazdát, Ki a szegény kántálóknak ád! {7-264. } – ha nem kaptak, a köszöntő sorai így hangzottak: Verje meg az isten azt a gazdát, Ki a szegény kántálóknak nem ád! (Barna 1979: 165–166) Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra. Népi névnapi köszöntő nőknek. Jósoltak véletlenből: "Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben" – hitték Jászdózsán (Gulyás É. 1976: 88). Jósoltak kulcsforgatással, például a bukovinai magyarok: "Hát tettek egy kulcsot a szent könyvbe, újesztendő előtt való estén, belékötötték, s azt forgatták az ujjikon, s ahányat fordult a kulcs, azt mondták, annyi évet él. S mikor megállt, vagy a cérna elszakadott, akkor meghal" (Bosnyák S. 1977: 188). A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt: "Északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol" Bácstopolyán (Borus 1981: 14).
Magyarázzák a szokást úgy is, hogy csergetve temetik az óesztendőt. A szokás Hajdúszoboszlón látványos felvonulássá alakult az utóbbi évtizedekben. A moldvai hejgetés vagy urálás zajcsapással, bőségvarázsló rigmussal, adománykéréssel egybekötött szokás. "Hogy a kolektyiva megindult, a fiaim, s más emberek többen, tizen, tizenöten esszegyültek, a téesztől elvettek négy ökröt s béfogták egy nagy ekébe, feltettek vaj négy zsák búzát a kocsiba, s az ekét utána s mentek urálni. Bémentek az embernek az udvarába, és keresztül-kasul összeszántották az udvarát s meghintették búzával. Az ostorokval rittyegtettek, s szültültek, doboltak, és minden szóra mondták: {7-263. } hajtsad, haj! hajtsad haj! Népi névnapi köszöntő versek. S azt felszántották, az udvart, mindent, bévetették búzával, mig az a búza elfogyott, egész éjjel" (Klézse; Bosnyák S. 1980: 130). Az urálás szövege a gabona útját követte a kenyér elkészültéig, emellett jókívánságokat sorolt a gazda és családja számára. A klézsei változatban így hangzik az adománykérés: Mi nem innen jöttünk, hat, hét országon túlról jöttünk, elszakadt a bakancsunk, elszakadt a kabátunk, nincsen még kucsmánk es a fejünkben.
Weboldal további részletei: Link mentése | Weboldal értékelése | Hibajelentés | Link ajánlása | Nyomtatás Link azonosító (ID): 100 << Előző lap || Következő lap >> Link címsor: Névnapi köszöntő Kategória: |__ |__ Névnapi versek, köszöntők Link leírása: Énekelt vagy szavalt - köszöntő vers névnapozás alkalmával. A szövegek részint népi eredetűek, részint műköltői, ill. Népi névnapi köszöntő lányomnak. félnépi alkotások. URL cím:... Hozzáadva: A weboldal ekkor került be katalógusunkba: 2008-01-31 Megosztás a Facebookon: A tetszik gombra kattintva megoszthatod ezt a linket a Facebook-on: Értékelés: Eddig 0 értékelés érkezett: | | Átlagolt érték: 0 Linkre kattintás: Eddig 15382 alkalommal látogatták meg ezt a honlapot. További információk: Ajánlj Te is weboldalt katalógusunkba! Névnap - katalógus - Hogy megtaláld amit keresel!
Júdás árulás és halála után tizenegyen maradtak az apostolok. Jézus mennybemenetelét követően, pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást a tanítványok szűkebb köréből. Életrajzát valószínűleg Beda írta meg. Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről több legenda, továbbá az András és Mátyás cselekedetei című apokrif írás is tudósít. Az Érdy-kódexben és a Debreceni-kódexben is olvashatunk róla. Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért; a hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek. Névnapi köszöntő - Névnap - wyw.hu. Önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de az apostolok oltárán szerepel. Attribútumai a kard, a bárd, kövek, kereszt és lándzsa. Az ácsokon és a mészárosokon kívül a halászok is védőszentjükként tisztelik. Mátyás apostol ereklyéinek egy részét Szent Ilona császárnő Rómába, másik részét Trierbe vitette. Róma a XI. századtól ünnepelte Mátyás napját február 24-én.