Ebből a szempontból abszolút meglepett a rendező, hiszen bár filmjeit eddig is kedveltem, ilyen húrokat még nem tudott megpendíteni és rendkívüli örömmel tölt el az, hogy ennyire képes volt saját magát - úgymond - újradefiniálni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ő és Wéber Kata ezt követően milyen témához és milyen filmhez fog nyúlni, mert biztos vagyok abban, hogy ők nehezen fognak tudni igazán félrenyúlni. Néma gyász – Pieces of a Woman kritika – popular thinks. Ahogy néztem a filmet, úgy jutottak eszembe John Cassavetes rendezései, párkapcsolati drámái, valamint Noah Baumbach 2019-es Házassági története. Előbbi főként az érzelmek pőre, csiszolatlan ábrázolása miatt, utóbbinak pedig az attitűdjét tudnám idecitálni. Ahogyan Baumbach mozija, úgy a Pieces of a Woman is egy olyan töréssel indul, amelyet hőseinknek át és túl kell élni, ám mindkettő esetében egy idő után jócskán eltolódik a figyelem és elfelejtődik, honnan indult mindez és kiről/miről beszélünk, hogy aztán a gyász egy rosszul irányzott bosszúvágyba forduljon át. A bába sorsát ugyan csak közvetve követjük nyomon (épp csak halljuk, ahogy beszélnek róla), de nem is kell ennél több - jelenléte és személye így is kulcsfontosságú a megfelelő jelenetekben.
Az igazi gyász lényege, hogy nem akarjuk feldolgozni – állítja Wéber Kata és Mundruczó Kornél új, a Velencei Filmfesztiválról Martin Scorsese segítségével a Netflixre katapultált fájdalom-drámája. Elfogadni az elfogadhatatlant - Pieces of a Woman kritika - Kritizátor. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. A filmtörténet talán legmegrázóbb egysnittes szülésjelenetével kezdődik Mundruczó Kornél első amerikai filmje, ami e bravúros nyitás hangsúlyossága ellenére nem (csak) a veszteséggel, hanem főleg annak feldolgozásával, a gyásszal és annak lehetetlenségével foglalkozik. A tragikus kimenetelű otthonszülés – ez nem spoiler, hiszen a film ajánlójában is megjelenik – teljes drámaiságának átéléséhez valószínűleg nem árt, ha van már gyereke a nézőnek, hiszen ez esetben helyenként a nézhetetlenségig nehéz követni az eseményeket. A huszonöt perc körüli, vágás nélküli jelenet iszonyat erős felütés, olyan csúcspontja a filmnek, amelyhez intenzitásban semmi sem ér fel utána, és ez egyszerre előny és hátrány: egyből kimozdít bennünket a hétköznapi tevés-vevés ritmusából (ami az otthoni mozizás világában nem mellékes), de a nagy érzelmi amplitúdó után nehéz ráhangolódni a finomabb, halkabb jelzésekre.
És hát mit lehet mondani Vanessa Kirby alakítására? Bár általában igyekszem tartózkodni a túlzásoktól, most nem érzem elcsépeltnek, ha az angol színésznő teljesítményét karrierdefiniálónak nevezem. Volt ő már nagyon jó például A koroná ban, azonban itt szinte nem is játékról, hanem átlényegülésről beszélünk, ezzel érve el azt, hogy a film során gyakorlatilag mi is átéljük Martha érzelmeit. Frances McDormandet és Carey Mulligant még nem láttuk az idei Oscar fő várományosai közül (a Nomádok földjén a tervek szerint februárban, az Ígéretes fiatal nő pedig márciusban debütál majd), azonban nehéz elképzelni, hogy ezt a teljesítményt bárki is felülmúlja. Pieces of a Woman - Bemutatni a felfoghatatlant. Kritika - Cinemazing. Működik emellett a film szimbolikája, az alma motívumát az utolsó jelenetek szépen bontják ki, ahogy a végig jelen lévő piros szín is jól dekódolhatóan jelképezi a gyászt és az elmúlást. Akárcsak a film során felépülő híd, mely egy materiális keretet biztosít a film problémájának, időben is körbeírva azt. Néhány jelenet súrolja csupán a didaktikusság határát, azonban ezek nem csorbítják a film integritását.
Magyar Filmszemle legjobb elsőfilmes rendezőjének járó, illetve a Diákzsűri és a Filmrendezők Céhe díját is. Ezt követte az Afta című kisfilm, amellyel Mundruczó szintén számos hazai és nemzetközi megmérettetésen zsebelt be díjakat. És ez még csak a kezdet. 2003-ban az 78-as Szent Johannájával mutatkozott be először a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, majd pár évre rá befutott a Johanna és a Delta is, amelyek szintén szép sikereket értek el Magyarországon és külföldön egyaránt. Mundruczó Kornél 2014-ben vezényelte le az egyik - ha nem a - legjobb produkcióját, a Fehér isten t, amely újfajta megközelítésének köszönhetően akkorát szólt, hogy meg sem állt a 67. cannes-i filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) szekciójáig, ahol abszolút győztesként húzta be a fődíjat. A mozi kutyafőszereplője pedig a legjobb kutya alakításért járó Palm Dog-díjjal lett gazdagabb. A magyar filmes következő alkotása, a Jupiter holdja már olyan magas színvonalat képvisel, amely véleményem szerint simán elmenne egy hollywoodi produkciónak is.
Mundruczó első angol nyelvű alkotása magán viseli a rendező kéznyomát, megindító és szép mozi, ami nem vesz hollywoodi irányt, a cselekményt Amerikába helyezve is megtartja kelet-európai gondolatiságát és magyar vonatkozást. Kirby és LaBeouf őszinte és hiteles alakítása újfent megmutatja, mennyire tehetséges és sokoldalú színészekről van szó, nem csoda, hogy sokan már az Oscart emlegetik. Nem egy könnyű alkotás, akár van gyereke az embernek, akár nincs, a szereplőkkel való azonosulás nehéz perceket szerez a megnézése alatt és után is. Hozzászólások hozzászólás
Az ember lehet együttérző és érzékeny, de el kell fogadni, hogy vannak olyan tragédiák az életben, amelyek számunkra felfoghatatlanak. A film a főcímet követően azt mutatja be, hogyan dolgozza fel a gyermek elvesztését a környezet. Nem csak az anya, de a közvetlenül érintett emberek reakcióját is nyomon követhetjük. Egy gyermek elvesztése egy anyának felfoghatatlan gyász, és sajnos Wéber Kata saját élettapasztalatát is fel tudta használni az írásban. Ettől is lehetnek a látottak hitelesek és személyesek, egy férfi sosem tudna szerintem ilyen szinten írni ebben a témában. Már a kezdő képsorok bemutatják, hogy Martha és Sean külön világból érkeznek. Ez a szerelem és a gyerekvárás lila ködében nem szokott számítani, de egy tragédiát követően minden kis különbségnek jelentősége van. A gyász feldolgozása pedig egyébként is teljesen személyes, mindenki máshogy éli meg, máshogy él együtt vele. Martha és Sean máshogy dolgozzák fel kislányuk elvesztését, amely egyre nagyobb konfliktusokat okoz, amelynek egyik közvetlen katalizátora Martha anyja, aki már a kezdetektől rossz szemmel nézett az alsóbb osztályokból érkező vejére.
Kép forrása: The New York Times Mundruczó leginkább a gyászt, a traumafeldolgozás különböző módozatait tematizálja. Az érzelmek pőresége okán eszünkbe juthat a Házassági történet, de talán a legdirektebb analógia Todd Field A hálószoba című filmje és Robert Redford Átlagemberek címet viselő rendezése kapcsán merülhet fel (már ha csak a filmeket vesszük sorra, egyébként Péterfy-Novák Éva Egyasszonya is idekívánkozik, főleg hatása tekintetében). A fabula központi témáját tekintve szinte ennek az alkotásnak az inverzét látjuk, hiszen amíg ott a férfi próbálja elfojtani az érzelmeit és a nő a rapszodikusabb, addig Mundruczónál Sean az, aki megéli fájdalmát, dühét, és Martha vonul tagadásba. Ahogy arra a film címe is utal, minden és mindenki a főhősnő relációjában értelmeződik. Az ő szenvedése, drámája, önmagával való megküzdése jelenti a film középpontját, az az út, ahogyan folyamatosan lendül át tagadásból elfogadásba. Bár nézőként tudjuk, hogy az általa választott teljes elzárkózás biztosan nem lehet megoldás, a reakció mégis emberi és megérthető.
Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor végig gondoljuk, mi legyen vagyonunk sorsa halálunk esetén. Vannak, akik a törvényes öröklés rendjére bízzák ezt a kérdést, mások végintézkedés formájában kívánnak rendelkezni róla ("Hogyan írjunk végrendeletet" c. cikkünkben részletesen bemutattuk ennek szabályait), kevésbé elterjedt megoldás azonban az, hogy öröklési szerződés formájában határozzuk meg, hogy ki örököljön utánunk. Cikkünkben az öröklési szerződés szabályait kívánjuk részletesebben bemutatni. Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés a végrendelkezés egyik formája, amely tartalmát tekintve tartási- életjáradéki szerződésnek felel meg, azonban – ahogyan azt majd a későbbiekben láthatjuk – szigorú tartalmi és formai követelmények vonatkoznak rá, így kettős jelleggel bír. Az öröklési szerződés szabályait a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. (Ptk. Köteles rész | Dr. Szász ügyvédi iroda | 3 oldal. ) törvény hetedik könyve tartalmazza, ami alapján jelen cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Milyen szabályok vonatkoznak az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére? Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak, ugyanakkor az alakiság vonatkozásában az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes. Hogyan lehetséges az öröklési szerződést megszüntetni? Tartási jellege miatt az öröklési szerződés ugyanúgy szüntethető meg, mint a tartási (életjáradéki) szerződés. Öröklési szerződés kötelesrész. – A felek közös megegyezéssel a közöttük létrejött szerződést bármikor módosíthatják. A módosításra ugyanazokat az alaki követelményeket kell alkalmazni, mint a szerződés megkötésére. – a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.
A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el. (Ptk. 7:76. §). Kötelesrész 2. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (Ptk. 7:75. A felsorolt személyek a törvény sorrendjében jogosultak a kötelesrészre, ha őket az örökhagyó nem tagadta ki. A kitagadás az örökhagyónak a végintézkedésben tett nyilatkozata, amellyel a kötelesrészre jogosultat valamely a törvényben meghatározott és a végintézkedésben kifejezetten megjelölt okból megfosztja a kötelesrésztől. Ha a kitagadás érvényes vagy az megbocsátás miatt nem válik érvénytelenné [vö. Ptk. 7:79. § (1) bekezdés], illetőleg hatálytalanná [vö. § (2) bekezdés] a jogosult a kötelesrészre nem tarthat igényt. A kitagadásnak csak a törvényben meghatározott okokból van helye. Az új Ptk. 10 kitagadási okot nevesít: 7:78. § (1) bekezdés a)–g) pontjai, és a 7:78. § (2)–(4) bekezdései. Új eleme a kitagadási okoknak a durva hálátlanság 3.