Eplény Intersport Síaréna Eplény Intersport Bejárat | Az Aradi Vértanúk Emléknapja

Monday, 12-Aug-24 14:40:53 UTC

Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)

Intersport Síaréna Eplény - Holle Anyó Étterme - Kemencés Büfé, 5. Kép - Eplény

Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kénylmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.

Kommentelési- és moderálási irányelveink: Kérjük tartózkodjon az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek: - sértő, vagy oda nem illő tartalmat; - nem az adott értékesítőre vonatkozó, általános megjegyzéseket; - a szakmai szolgáltatásokkal nem összefüggő információt; - személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat; - spam tartalmat jelenítenek meg. Intersport Síaréna Eplény - Holle Anyó Étterme - Kemencés Büfé, 5. kép - Eplény. Amennyiben úgy látjuk, hogy valamely értékelésben közzétett tartalom ellentétes az irányelveinkkel, nem odaillő, nem kapcsolódik a témához, vagy nem tartalmaz elegendő információt, akkor azt törölhetjük a Online Média oldaláról. A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása. Köszönjük a megértést és további jó olvasást, informálódást kívánunk: Online Média

A hősök előtt tisztelegtünk… 1849. október 6-án, az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc tizenkét tábornoka – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították. Ezen a napon iskolánkban is megemlékeztünk a hősökre, akik életüket adták a hazáért, a függetlenségért vívott harcért és a jövő nemzedékeiért. Az ünnepi műsorban a 6. évfolyamos tanulóink szerepeltek, akiket osztályfőnökeik Krányecz Teréz, Pappné Restás Csilla és Császár-Bartakovics Csaba készítettek fel. Az Aradon meghalt 13 hős halála azóta jelképpé vált. Annak a kitartó küzdelemnek és harcnak a szimbólumává, amelyet a magyarság folytatott évszázadokon át a függetlenség megteremtéséért.

Az Aradi Vértanúk Emléknapja 5

A kilenc tábornok kivégzése az összes formaságokkal együtt nem tartott egy óra hosszat sem. A kivégzés színhelyéről csakhamar elvonult a katonaság, s mi is borzadállyal menekültünk a rettentő helyről. Néhány évtized múlva fölkerestem egyízben Budapesten Damjanich vértanú özvegyét, s megtudakoltam, hogy a lelkész elvégezte-e azt, amivel a tábornok halála előtt megbízta? Damjanichné azt felelte, hogy igen... " Korántsem ez volt az első visszaemlékezés, ami megjelent tőle, az arad-zsigmondházi csónak átkelési jog bérlőjétől. A Budapesti Hírlap 1890. október 8-i számában "A bitón halt kilenc tábornok kivégzésének egy szemtanúja, Herold Alajos zsigmondházi molnár, ki ötödmagával közvetlen közelről nézte a rettentő jelenetet, az Aradi Közlöny tudósítója előtt a következőket beszéli: »Bámulatos volt az a rendkívüli bátorság és méltóságú viselet, melyet a halálra ítéltek tanúsítottak: valahányszor egy-egynek nyakára a hóhér a kötelet illesztette, búcsúzólag intett az a még életben levő társainak.
Ha hajlandóak vagyunk rá, akkor saját szavaikon és a kortársak vallomásán keresztül megismerkedhetünk akár a tizenhárom aradi vértanúval, akiknek komor arcával ma minden magyar iskolában találkozhatunk. Életük és haláluk történelmünk jól dokumentált pillanatai közé tartozik. A vizsgálat eredménye természetesen csak azoknak lesz meglepő, akik nehezen tudják elképzelni elődeinket hétköznapi okokból szorongani, hétköznapi dolgokra vágyni, ezek felett örülni vagy éppen bosszút forralni – majdnem teljesen úgy, ahogyan mi magunk tesszük. A haragos Damjanich János még alezredesként a Délvidéken vett részt olyan incidensekben, amelyeket ma háborús bűncselekménynek minősítenénk és őt népirtónak hívnánk; ő Görgey alvezéreként vált nemzeti hőssé, a katonák által félt és rajongott alakká. Feleségének így ír az aradi várból, nem mellőzve a gyengéd humort sem: "Ha új bankjegyeid vannak, adj túl rajtuk, mert birtokuk veszedelmet és büntetést von maga után. Csókollak képzeletben, és vagyok örökké szerető / Janid. "