Tetszett, hogy felhozod az (újra) feltalált hagyományok témáját, az ilyesmi jól rávilágít a belső ellentmondásokra - erre visszatérek a kommentem utolsó részében. Ellenben szívesen hallottam volna egy bővebb tárgyalását annak, hogyan okozták a birodalom belső ellentmondásai annak bukását és mi következett ebből a bukásból. Pl önmagában is érdekes téma, hogyan hódíthatták meg az oszmánok Ny-Anatólia vidékét, hogyan alakították át társadalmi berendezkedésüket letelepedett életmódra és alakítottak ki eközben etnikai és vallási választóvonalakon átívelő szövetségeket a környék uraival. Mi tette ezt lehetővé a Bizánci Birodalomban? Bursza elfoglalása több, mint 100 évvel megelőzi Konstantinápoly elfoglalását, márpedig Bursza max 150-200km Konstantinápolytól, ha körbemennek a Márvány-tenger keleti partján... Amit mondani akarok, hogy bőven birodalmon belül voltak már az oszmánok, jóval azelőtt, hogy elfoglalták volna a fővárost. Eközben sokat tanultak a császárságtól hatalomgyakorlás tekintetében és megörökölték annak sok ellentmondását is.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése Az Oszmán Birodalom felemelkedése sorozat online: II. Mehmed oszmán szultán nagyívű hódító hadjáratra indul a bizánci főváros, Konstantinápoly bevételére, és ezzel évszázadokra meghatározza a történelem alakulását. Az Oszmán Birodalom felemelkedése sorozat online nézhető, magyarul, ingyen. Online sorozatok magyarul, Videa minőségben - Sorozat Plus! Online Sorozat Kategóriák: Ajánlott, Befejezett, Dokumentum, Háborús, Legnézettebb, Népszerű, Történelmi, TV Rendező: Kelly McPherson Színészek: Birkan Sokullu, Cem Yiğit Üzümoğlu, Damla Sönmez, Ilayda Akdoğan, Osman Sonant, Ryan Ol, Selim Bayraktar, Tommaso Basili, Tuba Büyüküstün, Tuğrul Tülek, Ushan Çakır Sorozatfilmező Stúdiók: Karga Seven Pictures, STX Entertainment Online Sorozat: Befejezett sorozat Epizódok Időtartama: 50 perc Sorozat Online Megjelenése: 2020
Egyes vélemények szerint az 1571. október 7-i lepantói csatát követően köszöntött be a birodalom hanyatlásának időszaka, de ez csak részben felel meg a valóságnak. Az újabb földterületek megszerzése elengedhetetlenül szükséges feltétel volt a túlélés szempontjából egy olyan birodalom számára, amely nemcsak pénzzel, hanem földbérleti szerződésekkel, úgynevezett timárral is fizetett harcosai szolgálataiért. A megsemmisítő lepantóivereséget követően azonban a török terjeszkedés – főként a tengereken – veszített lendületéből. Mindazonáltal a bonyolult oszmán birodalmigépezet megbénulását nem lehet egyetlen vereséggel magyarázni. A 17. század első felének gazdasági válsága (az államcsődhöz nagyban hozzájárult a török valuta magas inflációja, amely az amerikai ezüst mediterrán térségbe történő beáramlásának volt betudható), majd a Velence ellen, Kréta szigetéért folytatott hosszú háború (1645-1669) rendkívüli módon megnehezítette az Oszmán Birodalom gazdasági-pénzügyi helyzetét. Mindeközben a közigazgatásbana korrupció, a klientúra-építés, valamint a szultánok és a különböző tisztségviselők, miniszterek (vezírek) vezetésre való alkalmatlansága politikai instabilitáshoz vezetett.
A film jól reprezentálja, hogy az elhúzódó ostrom mindkét felet mennyire kimeríti, illetve, hogy az oszmánok a belső feszültségeik révén már csaknem feladják a reménytelen ostromot, amikor is az éjszakai égbolton megjelenő jelenség egyértelművé teszi számukra a következményeket – az oszmánok győzelmét és a keresztények bukását. A film bővelkedik a látványos csatajelenetekben, valamint a jól kivitelezett színészi alakításokban és a szemléletes díszletekben, amelyek révén jól bemutatja az ostromot és annak fontosságát, kihangsúlyozva a két fél erőviszonyait. Érdekesség, hogy a sorozatban ugyanolyan megközelítést kapnak az oszmánok, mint a keresztények, egyiküket sem próbálja bemutatni jobbnak, vagy rosszabbnak, tehetségesebbnek, vagy tehetségtelenebbnek, csupán a puszta, valóságon alapuló tényekre koncentrál. Az egyik oldalon az ifjú szultán, II. Mohamed áll, aki már kisgyerekkorában eltökélte magában, hogy ő lesz az az oszmán uralkodó, aki beveszi Konstantinápoly falait, míg a másik oldalon pedig láthatjuk az utolsó keletrómai császárt, XI.
Mohamed oszmán szultán, azonban arról – értelemszerűen – egyáltalán nem esik szó a sorozatban, hogy amilyen szép volt ez a katonai sikere, olyan csúnya azonban a történelmi valóság. Hiszen a hódító szultán ambícióit jelentősen visszavetette a három évvel későbbi nándorfehérvári ostrom, ahol Hunyadi János Kapisztrán János és a pápai keresztesek segítségével hatalmas diadalt aratott az oszmánok támadó seregei felett. Összességében, a meglátásom szerint Az Oszmán Birodalom felemelkedése egy nagyon nagy költségvetésű és konkrét történelmi tényeken alapuló sorozat, ami képes új kontextusba helyezni a valós eseményeket. Mindezt oly módon teszi, hogy közben egy olyan világot hoz létre számunkra, ahol nincsenek jók és rosszak, csak birodalmak, kultúrák, és politika, amelyek korlátolják és egyben ösztönzik is a hatalmat birtokló uralkodókat, hogy megváltoztassák a történelem menetét. II. Mohamed oszmán szultán ugyanis kétségtelen, hogy egy ilyen tettet hajtott végre. ELŐZETES: Források: 1, 2, 3, Roger Crowley: 1453 – Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (eredeti cím: Constantinople.
Értékelés: 8 szavazatból Ez II. Mehmed szultán eredettörténete, és a Török Birodalom felemelkedésének története Konstantinápoly legendás ostromán és rákövetkező, 1453 májusi bukásán keresztül elmesélve. Évadok: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Szeretnék idézni egy érdekes gondolatot Isaac Asimov 1985-ben megjelent Robotok és Birodalom című könyvéből. - Nem értem, hogyan lehetséges ez, Giskard barátom - mormolta Daneel. - Én magam sem, Daneel barátom. Én nem vagyok emberi lény. Nem rendelkezem közvetlenül a rendkívül bonyolult és ellentmondásos emberi tudat érzékelésének lehetőségével, így reakciói mechanizmusa is megfoghatatlan számomra. Mégis úgy tűnik, a tömegek könnyebben befolyásolhatók, mint az egyének. Ez erős paradoxonnak tűnik. Hiszen nagyobb súlyt nehezebb megmozgatni, mint kisebbet. Nagyobb energiamennyiséggel nehezebb szembeszegülni, mint csekélyebbel. Hosszabb távot több idő alatt tehetünk meg, mint rövidebbet. Akkor miért könnyebb sok személy együttes befolyásolása, mint néhányé? Te emberi lényhez hasonlóan gondolkodsz, Daneel barátom, meg tudnád ezt magyarázni valahogy? - Magad említetted, Giskard barátom, hogy ez valamiféle öngerjesztő folyamat volt - felelte Daneel -, olyasmi, mint egy járvány. Egyetlen szikra elegendő lehet egy egész erdő fölperzseléséhez.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Mikor: 2017 május 25. (csütörtök) @ 16:30 – 17:30 2017-05-25T16:30:00+02:00 2017-05-25T17:30:00+02:00 Hol: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza Szabadság tér 2 4400 Magyarország Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság és Dr. Dolinay Tamás orvos-író szeretettel hívja, várja barátait és irodalompártoló ismerőseit a Társaság rendezvényére a Sz-Sz-B Megyei Könyvtárba 2017. május 25-én 16. Dr. Dolinay Tamás : Unokáink is olvasni fogják. 30 órakor. Program: Dr. Dolinay Tamás: "Forgácsaim 4″ könyvbemutató, "A csend mellém ül" CD bemutató Közreműködnek: Dévai-Nagy Kamilla Kazinczy-díjas érdemes művész Mohai Gábor Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész Helyszín: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – konferenciaterme
Gyermekgyógyászat 1985/1-4.
Gasztroenterológus a közeledben Baktalórántháza, Balkány, Balsa, Bocskaikert, Bököny, Buj, Cigánd, Dombrád, Gávavencsellő, Geszteréd, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Kállósemjén, Kálmánháza, Kék, Kemecse, Kisléta, Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírtura, Rétközberencs, Rohod, Szakoly, Téglás, Tiszabercel, Tiszalök, Tiszavasvári, Újfehértó, Vámosújfalu Gasztroenterológus más országokban Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Moldova, Németország
Osztályvezető főorvos, Nyíregyháza Van abban valami izgalmas, ha az ember útja a pályaválasztás "gyötrelmes" időszakában több irányban is elágazhat, mert úgy érzi, van benne tehetség a különféle kultúrák befogadására. Dolinay Tamás már középiskolás korában is élénken érdeklődött a humán műveltségtartalmak iránt. Sokáig úgy volt, hogy tanár vagy orvos lesz, a családi hagyomány végül az orvosi pálya felé terelte. Ezerkilencszáznegyvenhatban született Nyíregyházán. Édesapja bőrgyógyász, édesanyja gyógyszerész. 1985-ben, fájdalmasan korán halt meg. Egy testvére van, aki jelenleg Debrecenben a Kossuth egyetemen könyvtáros. Tamás Nyíregyházán járt iskolába, a Kossuth gimnáziumba. Itt is érettségizett. A Debreceni Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, ahová csak második "nekifutásra" vették fel. Megyei Lapok. 1965-ben kezdte meg tanulmányait, élte az egyetemisták önfeledt, de befogadásra is szomjas életét. Sokat írt, tárcákat, verseket, publicisztikai cikkeket az Egyetemi Életbe és más lapokba. Sohasem akart leragadni az orvoslás mellett, úgy érezte, hogy minden idegszálával küzdeni kell azért, hogy tájékozottabb, sokoldalúbb legyen.